Strázsa
| Strázsa (Stráže pod Tatrami) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | Poprád településrésze |
| Első írásos említés | 1276 |
| Irányítószám | 058 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 593 fő (2015) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 680 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 26″, k. h. 20° 19′ 31″49.057222°N 20.325278°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 26″, k. h. 20° 19′ 31″49.057222°N 20.325278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strázsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Strázsa (szlovákul Stráže pod Tatrami, németül Michelsdorf) egykor önálló város, ma Poprád keleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Mintegy 600 lakosa van.
Története
[szerkesztés]Az egykori szepesi 16 város legkisebbikéről szóló első írásos emlék 1276-ból származik. Lakói elsősorban mezőgazdaságból éltek. 1412 és 1772 között Lengyelországnak volt elzálogosítva.
Neve az őr, őrség jelentésű szláv eredetű strázsa szóból származik, és valószínűleg a korai magyar állam határvidékének (a gyepűnek) az őrzésével foglalkozó lakóira utal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MICHELSDORF. Stracsa, Michaelis Villa. Egy a’ 16 Városok közűl Szepes Vármegy. lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Poprádnak szomszédságában. Hajdan sokkal nevezetesebb, ’s gazdag Város vala; mostani lakosai leg inkább gazdáskodás, és kézi mesterség folytatása által élősködnek határjának egy része tsupán zabot terem, más része meg lehetős, legelője szoross, fája kevés, itatója alkalmatlan.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Sztrázsa, Michaelis Villa, Michelsdorf, Szepes várm., a Poprád jobb partján, a szepesi XVI városokhoz tartozik, Késmárkhoz délre 1 1/2 mfdnyire, 103 kath., 556 evang. német lak. Evang. anya-, kath. fióktemplom. Határa igen szűk; lakosai kézművességből, pálinkafőzésből s földmivelésből élnek.”[2]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták.
A kisvárost 1960-ban csatolták Poprádhoz.
Látnivalók
[szerkesztés]Meghatározó épületei a felújított egykori városháza és a 14. századból származó gótikus stílusú Keresztelő Szent János templom.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1818. augusztus 20-án Fornet Kornél mérnök, 1848-as honvédőrnagy, amerikai polgárháborús ezredes.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stráže pod Tatrami című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Lásd még
[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |