Simon Yates
| Simon Yates | |||||
 | |||||
| Yates 2014-ben | |||||
| Személyes adatok | |||||
| Teljes név | Simon Philip Yates | ||||
| Születési dátum | 1992. augusztus 7. (32 éves) | ||||
| Születési hely | Bury, Egyesült Királyság | ||||
| Nemzetiség | .svg){kind=small} brit | ||||
| Magasság | 172 cm | ||||
| Súly | 59 kg | ||||
| Csapatadatok | |||||
| Jelenlegi csapata |  Team BikeExchange–Jayco | ||||
| Versenyzés típusa | országúti | ||||
| Szerepkör | kerékpáros | ||||
| Versenyző típusa | hegyimenő | ||||
| Profi csapatok | |||||
| |||||
| Győzelmei | |||||
Grand Tourok
| |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Yates témájú médiaállományokat. | |||||
Simon Philip Yates (Bury, 1992. augusztus 7. –) brit profi kerékpárversenyző, a Team BikeExchange–Jayco csapat versenyzője. 2018-ban megnyerte a Vueltát. Ikertestvére Adam Yates kerékpárversenyző.
Pályafutása
[szerkesztés]Simon Yates a testvérével, Adammel édesapjuk balesete után kezdtek el vele kerékpározni mind pályán, mind országúton.[1] 2010-ben a britek beválasztották az olimpiai programjukba, így a 2010-es nemzetközösségi játékokon is szerepelhetett. Legjobb eredményét pályakerékpárban a 2013-as világbajnokságon érte el, ahol a pontversenyben a szakág világbajnoka lett.[2] Országúton az első komolyabb megmérettetésére a Tour de l'Aveniren került sor, ahol az ötödik és a hatodik szakaszt is meg tudta nyerni, sőt előbbin testvérével együtt aratott kettős győzelmet.[3] Végül az összetettet a tizedik helyen zárta. Később a Tour of Britain-en is részt vehetett, miután beválasztották a nemzeti csapatba. Ezt egy szakaszgyőzelemmel hálálta meg, és az összetettben a harmadik lett.[4] 2014-ben testvérével együtt a Orica–GreenEDGE csapatához szerződött.[5] Az idénye azonban nem indult jól, a Török körverseny harmadik szakaszán bukott és kulcscsonttörést szenvedett.[6] Felépülése után meglepetésre nevezték a hazai nagy rajttal induló Tour de France-ra, ahol a négy brit induló egyike volt.[7] Néhány szökésben részt vett, de a második pihenőnap után feladta a versenyt.[8] A következő évben hatodik lett a Tour de Romandie-n, és ötödik a baszk körversenyen, valamint a Critérium du Dauphiné Libéré-n, utóbbin ráadásul a legjobb fiatal versenyző lett. Ismét indulhatott a Touron, de szakaszgyőzelmet nem szerzett. 2016-ban hetedik lett a Párizs–Nizzán, de utólag kizárták, mivel egyik doppingmintájában terbutalint találtak. A csapata magára vállalta a felelősséget, mivel szerintük a doppingszer a csapat orvosa által kiadott asztmagyógyszerben lehetett benne. Az UCI végül négy hónapra eltiltotta Yatest a versenyzéstől, így a Touron sem indulhatott el, ahol testvére a negyedik lett.[9] Végül a Vueltán indult felfüggesztése után, ahol a 6. szakaszon megszerezte első háromhetes szakaszgyőzelmét.[10]
2017-ben kilencedik lett a Párizs–Nizzán, majd második a Romandie-n. A Touron szakaszt ugyan nem nyert, de az összetettben a hetedik helyen zárt, ezzel együtt pedig testvére után egy évvel ő nyerte a legjobb fiatalnak járó fehér trikót.[11] Jól kezdődött a 2018-as éve, egészes az utolsó szakaszig ő vezette a Párizs–Nizza összetettjét, de Marc Soler az utolsó szakaszon támadott és végül négy másodperccel meg is verte Yateset az összetett elsőségért. Később negyedik lett a katalán körversenyen, majd elindult a Giro d’Italián. A negyedik szakaszon, az Etnán támadott, majd utolérte csapattársát Chavest. A szakaszt a kolumbiai nyerte, Yates viszont második helyének köszönhetően átvette az összetett első helyezettjének járó rózsaszín trikót.[12] A kilencedik szakaszon tovább erősítette az első helyét, miután a Gran Sasson végződő szakaszt meg tudta nyerni. Az utolsó kilométeren tizenegy versenyző volt még harcban a győzelemért, közülük Yates volt a legerősebb és nyerte meg a szakaszt Pinot és Chaves előtt.[13] A következő szakaszon a csapat második kapitánya, Chaves, sokat kapott, így Yates lett az egyedüli kiemelt embere a csapatnak, ezt másnap egy újabb szakaszgyőzelemmel meg is szilárdította.[14] A Zoncolanon Froome mögött a második lett, majd a 15. szakaszon ismét nyerni tudott, így már harmadik szakaszgyőzelmét szerezte a versenyen. Az utolsó hegyen hagyta állva a mezőnyt és 40 másodpercces előnnyel nyerte meg a szakaszt, ezzel pedig több, mint két percesre növelte az előnyét az összetettben.[15]Vezető helyét egészen a 19. szakaszig tudta megtartani, amikor Chris Froome híres, Finestrén történő támadása közben rogyott meg. Froome több, mint három perccel verte meg az esélyeseket, de Yates 38 perces hátrányt szedett össze és elvesztette minden esélyét arra, hogy megnyerje a Girót.[16] Végül a 21. helyen zárta a háromhetes, több, mint egy óra hátránnyal. A Giro utáni első komolyabb versenye a Tour de Pologne volt, ahol a második lett, majd a Vueltán ismét megpróbálta megszerezni első Grand Tour győzelmét. A 9. szakaszon, egy nap erejéig át is vette a piros trikót, majd a 14. szakaszon ismét átvette az összetett vezetést, miután megnyerte a szakaszt. Az utolsó emelkedőn nyolc versenyző maradt versenyben, majd Yates 500 méterrel a cél előtt támadott és nyert.[17][18] Az utolsó héten még sikerült is tovább növelnie az előnyét, így a szerencsétlen Giroja után végül sikerült megszerezni első háromhetes győzelmét.[19]
2019-ben meglepetésre a Párizs–Nizzán megszerezte első győzelmét egy időfutamon, ami egészen addig az egyik gyengeségének számított a hegyimenő alkata miatt.[20] Az elmúlt év miatt a Giróra az egyik összetett esélyesként érkezett, az első szakasz időfutamán egyből a második lett Roglič mögött. Ezt követően azonban többször is veszített időt az esélyesekhez képest, a 9. szakaszon rendezett időfutamon például 3 percet kapott az összetett győztestől, így az összetettben is csupán a nyolcadik helyen zárt.[21] A Tourra testvére segítőjeként érkezett, így elsődlegesen nem az összetett győzelem volt a célja. A 12. szakaszon sikerült megnyernie a sprintet, miután a szökéssel hazaért és megnyerte a sprintet Bilbao és Mühlberger előtt, így ezzel a győzelmével immáron mind a három nagy háromhetes körversenyről rendelkezett szakaszgyőzelemmel.[22] Később a 15. szakaszon is sikerült szakaszt nyernie, ismételten szökésből. 8 kilométerrel a vége előtt támadta be a többi szökevényt, majd onnantól egészen a célig egyedül tartotta magát és fél perces előnnyel nyert az esélyesek előtt.[23] 2020-ban remekül indítottja a szezonját, ugyanis első próbálkozására sikerült megnyernie a Tirreno–Adriaticót.[24] Első háromhetesére a Girón került sor, de a 8. szakasz előtt kénytelen volt feladni a versenyt, miután pozitív koronavírus tesztet produkált.[25] Később a fertőzés miatt más versenyen nem is indult az évben. A következő évben megnyerte a Tour of the Alpst, majd elindult a Girón. Általában az esélyesek csoportjával érkezett meg, de Bernal erősebbnek bizonyult nála a hegyeken. A 19. szakaszon az utolsó kilométereken támadta be az esélyeseket és nyerte meg a szakaszt pár másodperces előnnyel.[26] Végül az összetettben a harmadik lett Egan Bernal és Damiano Caruso mögött. Nyáron a Touron is elindult, de a 13. szakaszon belekeveredett egy bukásba. Vissza tudott még ülni a kerékpárjára és folytatta a versenyt, de néhány kilométerrel később feladta.[27] 2022-ben ismételten második lett a Párizs–Nizzán, majd elindult a Girón, hogy ismételten harcbaszálljon az összetett győzelemért. A verseny jól indult számára, a budapesti időfutamon a favoritokat megverve nyerte meg az időfutamot és jött fel ezzel van der Poel mögé az összetett 2. helyére.[28] Az első hegyi szakaszig tartotta magát az első tízben, de a Blockhauson több percet kapott az esélyesektől és elszálltak az összetett győzelmi reményei.[29] Ezután már csak szakaszgyőzelmekben reménykedett, ami a 14. szakaszon ismét összejött neki. Az utolsó emelkedőn a három összetett esélyestől tudott elszakadni és nyerte meg a szakaszt pár másodperc előnnyel.[30] Végül a 17. szakaszon térdproblémák miatt feladta a versenyt.[31] A 2022-es Vueltán is elindult, sokáig esélyes volt egy dobogós helyezésre, azonban a 10. szakasz után az ötödik helyről fel kellett adnia a versenyt, miután ismét koronavírusos lett.[32]
Eredményei
[szerkesztés]| Grand Tour eredményei | |||||||||
| Grand Tour | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Giro d’Italia
|
– | – | – | – | 21. | 8. | Ki | 3. | Ki |
 Tour de France
|
Ki | 89. | 7. | – | 49. | – | Ki | – | – |
 Vuelta a España
|
– | – | 6. | 44. | 1. | – | – | – | Ki |
| Egyhetesek | |||||||||
| Verseny | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
| Párizs–Nizza | 44. | 29. | Kiz | 9. | 2. | 25. | – | – | 2. |
| Tirreno–Adriatico | – | – | – | – | – | – | 1. | 10. | – |
| Katalán körverseny | – | – | – | – | 4. | 13. | × | 9. | Ki |
| Baszk körverseny | 11. | 5. | Ki | 22. | – | – | × | – | – |
| Tour de Romandie | – | 6. | – | 2. | – | – | × | – | – |
| Critérium du Dauphiné Libéré | – | 5. | – | 13. | – | – | – | – | – |
| Tour de Suisse | – | – | – | – | – | – | × | – | – |
| Monumentumok | |||||||||
| Verseny | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
| Milánó–Sanremo | – | 37. | 95. | – | – | – | – | – | – |
| Flandriai körverseny | – | – | – | – | – | – | – | – | – |
| Párizs–Roubaix | – | – | – | – | – | – | × | – | – |
| Liège–Bastogne–Liège | – | 39. | – | 153. | – | – | – | – | – |
| Giro di Lombardia | Ki | 18. | – | – | – | – | – | 86. | – |
| Klasszikusok | |||||||||
| Verseny | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
| Strade Bianche | – | – | – | – | – | – | – | 63. | – |
| Amstel Gold Race | – | – | – | – | – | – | × | – | – |
| La Flèche Wallonne | 78. | 62. | – | – | – | – | – | – | – |
| Clásica San Sebastián | Ki | 14. | 7. | 18. | – | Ki | × | 22. | 6. |
| Grand Prix Cycliste de Québec | 22. | 82. | – | – | – | – | × | × | – |
| Grand Prix Cycliste de Montréal | 36. | 16. | – | – | – | – | × | × | – |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Will Simon Yates hang on at the top of la Vuelta?”, olympics.com, 2018. szeptember 5. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „World Track Cycling: Simon Yates wins points gold”, bbc.com, 2013. február 22. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Simon Yates and brother Adam finish first and second on stage five of Tour de l'Avenir”, skysports.com, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Simon Yates takes clinical win in Tour of Britain's Devon stage”, theguardian.com, 2013. szeptember 20. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Adam and Simon Yates to join Orica-GreenEDGE on two-year neo-pro contracts”, skysports.com, 2013. október 4. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Simon Yates crashes out of the Tour of Turkey”, cyclingnews.com, 2014. április 29. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Simon Yates handed surprise Tour de France spot by Orica-Greenedge”, theguardian.com, 2014. július 1. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Simon Yates withdraws from 2014 Tour de France after stage 15”, 2014. július 21. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Simon Yates receives four month suspension for Terbutaline”, 2016. június 17. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Vuelta: Simon Yates nyerte az akciódús hatodik etapot”, velo.hu, 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2022. október 19.)
- ↑ „Simon Yates keeps white jersey in family and prepares for twin assault”, theguardian.com, 2017. július 24. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „Giro d’Italia 6. szakasz: a Mitchelton-Scott csapata meghódította az Etna emelkedőjét”, velo.hu, 2018. május 10. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Giro d’Italia 9. szakasz: a rózsaszín trikós Simon Yates nyerte a Gran Sasso d’Italia hegyi befutóját”, velo.hu, 2018. május 13. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Giro d’Italia 11. szakasz: Simon Yates újabb győzelemmel növelte összetettbeli előnyét”, velo.hu, 2018. május 16. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Giro d’Italia 15. szakasz: Simon Yates hatalmas lépést tett az összetett megnyerése felé”, velo.hu, 2018. május 20. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Giro d’Italia hírek: Chris Froome egy igazi őrültséggel próbálkozott, Thibaut Pinot szerint sporttörténelmet láthattunk, Simon Yates büszke eredményeire (+videó)”, velo.hu, 2018. május 26. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Vuelta a Espana 9. szakasz: Ben King a La Covatilla megnyerésével duplázott, Simon Yates az új piros trikós”, velo.hu, 2018. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Vuelta a Espana 14. szakasz: Simon Yates etapgyőzelemmel szerezte vissza a piros trikót”, velo.hu, 2018. szeptember 8. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Vuelta a Espana hírek: Elia Viviani nagyon büszke a Quick-Step Floors által elért eredményekre, Simon Yates még nem nagyon fogta fel, hogy megnyerte a Spanyol Körversenyt, Mas és Lopez is a dobogón”, velo.hu, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Országútis hírek külföldről: Simon Yates nyerte a Párizs-Nizza egyenkénti időfutamát, Julian Alaphilippe továbbra is bombaformában, Team Ineos néven folytathatja a Sky (+videó)”, velo.hu, 2019. március 15. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Giro d’Italia hírek: az első hét történései, Simon Yates nem adja fel, Vincnezo Nibali szerint még túl korai győztesekről és vesztesekről beszélni”, velo.hu, 2019. május 21. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ „Tour de France 12. szakasz: Simon Yates nyerte az első etapot a Pireneusokban”, velo.hu, 2019. július 18. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ „Tour de France 2019, 15. szakasz: Pinot megrogyasztott mindenkit az újabb hegyi befutón, de Alaphillipe maradt sárgában”, velo.hu, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ „Simon Yates wins Tirreno-Adriatico”, cyclingnews.com, 2020. szeptember 14. (Hozzáférés: 2022. október 22.) (angol nyelvű)
- ↑ „THOMAS UTÁN ÚJABB ÖSSZETETT ESÉLYEST VESZÍTETT A GIRO: YATES POZITÍV KORONAVÍRUS TESZT MIATT SZÁLLT”, eurosport.hu, 2020. október 10. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ „Giro d'Italia 19. szakasz: Simon Yates az etapgyőztes, Valter Attila remekül versenyezve a 16. helyen ért célba”, velo.hu, 2021. május 28. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ „Simon Yates abandons Tour de France 2021”, cyclingweekly.com, 2021. július 9. (Hozzáférés: 2022. október 19.) (angol nyelvű)
- ↑ „YATES NYERTE A BUDAPESTI IDŐFUTAMOT, VAN DER POEL ÉLEN MARADT”, eurosport.hu, 2022. május 7. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
- ↑ „Simon Yates sees Giro d’Italia challenge collapse on Blockhaus”, velonews.com, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. október 23.) (angol nyelvű)
- ↑ „Giro d'Italia 14. szakasz: kiosztották a perceket, Simon Yates az etapgyőztes, Richard Carapaz az új éllovas”, velo.hu, 2022. május 21. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
- ↑ „Simon Yates abandons 2022 Giro d'Italia”, cyclingnews.com, 2022. május 25. (Hozzáférés: 2022. október 23.) (angol nyelvű)
- ↑ „Yates and Sivakov forced to withdraw from Vuelta a España following COVID-19 positives”, cyclingnews.com, 2022. augusztus 31. (Hozzáférés: 2022. október 24.) (angol nyelvű)
További információk
[szerkesztés]
|
