Seregháza
| Seregháza (Serdica) | |
 | |
| Seregháza látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Szarvaslak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Edvard Mihalič |
| Irányítószám | 9262 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 541 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Terület | 4,99 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 45′ 59″, k. h. 16° 01′ 27″46.766472°N 16.024169°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 59″, k. h. 16° 01′ 27″46.766472°N 16.024169°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Seregháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Seregháza (korábban Szerdicsa, szlovénül: Serdica, vendül Serdiča, németül: Saldinhof) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett a Lendva partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1366-ban "Villa seu poss. Saldinhowf prope caput fluvii Lindua" alakban említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Seregházával együtt ekkor kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint "SZERDICZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája; határja középszerű, javai jelesek."[3]
Fényes Elek szerint "Szerdicsa, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 328 kath., 48 evang. lak. Savanyuvizzel. Ut. p. Radkersburg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Seregháza, régi nemesi község a Lendva patak mentén. Házainak száma 115, lélekszáma 665. Lakosai vendek és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat."[5]
1910-ben 737, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 528 lakója volt a falunak.
.jpg)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Fartek-malom ma már nem működik. A vízlendvai iskola tengeri fosszília gyűjteménye látható benne.
További információk
[szerkesztés]- Szarvaslak község hivatalos oldala
- Seregháza Szlovénia térképén
- Seregháza a Goričko információs portálján Archiválva 2010. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
