Schwyz
| Schwyz | |||
 | |||
| A város látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Schwyz kanton | ||
| Kerület | Schwyz kerület | ||
| Gépkocsijel | SZ | ||
| Polgármester | Beat Bürgler | ||
| Irányítószám | 6430 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 181 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 276 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 488 m | ||
| Terület | 53,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 8° 39′ 30″47.020546°N 8.658332°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 8° 39′ 30″47.020546°N 8.658332°E | |||
 | |||
| Schwyz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schwyz témájú médiaállományokat. | |||
Schwyz település Svájcban, a róla elnevezett kanton székhelye. A település nevéből származik az ország elnevezése is.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Schwyz elnevezés eredete bizonytalan, először 972-ben említik írott források Suittes néven. Nyelvészek valószínűsítik, hogy az ógermán suedan (égni) szóból származik és arra utal, hogy a település területét égetéses erdőirtással tették lakhatóvá. Az elnevezést a 16. századtól egyre gyakrabban alkalmazták a későbbi Svájci Konföderációra, míg végül az ország hivatalos elnevezésévé vált Schweiz formában.
Fekvése
[szerkesztés]Schwyz Svájc középső részén helyezkedik el, egy, az Alpok északi hegyvonulata által közrezárt völgyben, a Lauerzersee és a Vierwaldstätti-tavak között.
Története
[szerkesztés]Habár a város határában előkerült néhány római kori pénzérme is, az első emberi településre utaló egyértelmű nyomok a 8. századból származnak. A város római-katolikus plébániatemploma udvarán, régészeti ásatások során, egy ebből az évszázadból származó alemann temetőt tártak fel, illetve az ásatások megerősítették, hogy a jelenlegi templom helyén már a 8. században állt egy fatemplom, ennek helyére 1000 körül egy kőtemplomot építettek, melyet 1121-ben román stílusban átépítettek (ez a templom 1642-ben egy tűzvészben elpusztult, helyére egy barokk stílusú templomot építettek, mely ma is áll).
1291-ben Uri és Unterwalden kantonokkal együtt robbantották ki a svájci függetlenségi háborút. A három kanton a városban kötötte meg a Svájci Konföderációt létrehozó szerződést, melynek emlékét a Bundesbriefmuseum őrzi, itt őrzik az 1291-es szövetségi levelet is.
Népesség
[szerkesztés]A 2002-es népszámlálás idején a városnak 14 663 lakosa volt,[2] közülük 15,6% külföldi állampolgár. Nemzetiség szerint a németek vannak többségben (90,1%), a lakosság 2,7%-a szerbhorvát bevándorló, 2%-a olasz.
Vallási megosztottság szerint az őshonos lakosság 81,6%-a római-katolikus, 4,7%-a református volt. A bevándorlók 3,6%-a az iszlám vallást követte és 3% ortodox volt.[3]
Források
[szerkesztés]- Schwyz kanton honlapja (németül)
- Schwyz város honlapja (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px, 2020. június 2.
- ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
