Sárgászöld hegyitangara
Sárgászöld hegyitangara | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Bangsia flavovirens (Lawrence, 1867) | ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sárgászöld hegyitangara témájú rendszertani információt. |
A sárgászöld hegyitangara (Bangsia flavovirens) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1]
Magyar neve forrással nincs megerősítve.
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt George Newbold Lawrence amerikai üzletember és ornitológus írta le 1867-ben, a Buarremon nembe Buarremon flavovirens néven.[2] Egyes szervezetek a Chlorospingus nembe sorolják Chlorospingus flavovirens néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Az Andok csendes-óceáni lejtőin, Ecuador és Kolumbia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 14 centiméter.[5]
Életmódja
[szerkesztés]Elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de virágokat és rovarokat is fogyaszt.[4]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon kicsi és csökken, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ a b c A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 13.)