Sándor Károly (labdarúgó)
Sándor Károly | |||||||||||||
1961 | |||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||
Születési dátum | 1928. november 26. | ||||||||||||
Születési hely | Szeged, Magyarország | ||||||||||||
Halálozási dátum | 2014. szeptember 10. (85 évesen) | ||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||
Sírhely | Farkasréti temető | ||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||
Magasság | 158 cm | ||||||||||||
Becenév | Csikar | ||||||||||||
Poszt | jobbszélső | ||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||
| |||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||
| |||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Károly témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sándor Károly, Csikar (Szeged, 1928. november 26. – Budapest, 2014. szeptember 10.[1]) labdarúgó, jobbszélső. Gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól emlékezetes.
Az Aranycsapat idején Budai volt a vetélytársa a jobbszélső posztján. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így lemaradt az 1952-es olimpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt, és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. Mások szerint viszont csapattársai labdakérései során kiabált Karcsi-Karcsi alakult Csikarrá.
Pályafutása[szerkesztés]
Klubcsapatban[szerkesztés]
Szülővárosában, Szegeden a Móravárosi Kinizsiben kezdett focizni. 1947-ben szerződtette az MTK, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt. (A kék fehér klub 1949 és 1956 között háromszor vált nevet: Textilles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó). Háromszoros bajnok a csapattal, az ötvenes években a Honvéddal a kor két legjobb csapata volt. 1964-ben fejezte be pályafutását, amikor az MTK KEK döntőben a megismételt, második mérkőzésen alul maradt a portugál Sportinggal szemben. Összesen 379 bajnoki mérkőzésen 182 gólt ért el. 1955 és 1964 között 21 nemzetközi mérkőzésen szerepelt és 11 egyszer volt eredményes.
„ | „Ne hidd, hogy valaha is haragudtunk egymásra. Sőt, barátok voltunk és vagyunk is. Mind a ketten megszállottjai voltunk a győzelemnek. Mind a ketten nagyon becsültük egymás focitudását. A virtus volt a meghatározó: győzni a másik felett. Tehát, hogy megakadályozzam Sándor Csikart a góllövésben, neki pedig az, hogy túljárjon az eszemen. Ez a vetélkedés nemcsak a játékban, hanem a szövegben is megnyilvánult. Ha nem azon a részen folyt a játék, akkor odalépett és mosolyogva megkérdezte: Te Jenő, van otthon tíz mázsa fám, te egy nagy favágó vagy, nem jönnél el fölvágni?” Persze ilyenkor is mindig készen állt a válaszom: „Karcsi, te tényleg egy lábbal is gyors vagy?” | ” |
– Dalnoki Jenő FTC |
A válogatottban[szerkesztés]
1949 és 1964 között volt 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. 1962-től a válogatott csapatkapitánya volt, Grosicstól örökölte a karszalagot. Részt vett az 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Utóbbin a legjobb nyolc között estek ki a későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így a csapat 5. lett. Pályafutása utolsó évében még részt vett az Eb-selejtezőkön (akkor: Nemzetek Európa Kupája), de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett pályára.
Sikerei, díjai[szerkesztés]
MTK[szerkesztés]
- 379 bajnoki mérkőzés (klubrekord)
- 182 gól (Hidegkuti Nándor után a második legtöbb az MTK történetében)
- Magyar bajnok: 1951, 1953, 1957/58
- Magyar Népköztársasági Kupa-győztes: 1952
- Közép-Európai Kupa győztes: 1955, 1963
- KEK döntős: 1964
Válogatott[szerkesztés]
- 75-szörös válogatott (klubrekord), 27 gól
- 1962-től a nemzeti válogatott csapatkapitánya
- Világbajnokság: 1958 (10. hely), 1962 (5. hely)
Civil elismerései[szerkesztés]
- 1951. A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója[2]
- 1954. A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója[3]
- 1993. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
- 1998. Magyar Köztársaság elnökének arany emlékérme
- 2001. Az MTK Hungária agárdi labdarúgó akadémiájának névadója
- 2010. Hegyvidék díszpolgára (2019)[4]
- 2014. MOB Fair Play-díj, életmű kategória
Statisztika[szerkesztés]
Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés]
Emlékezete[szerkesztés]
- Róla nevezték el Agárdon a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiát, ahol szobra is áll.[5]
- 2017 júniusában avatták fel a síremlékét a Farkasréti temetőben.
Irodalom[szerkesztés]
- Fekete Pál: Csikar (Budapest, 1965)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyász: 86. életévében elhunyt Sándor Károly. www.nemzetisport.hu (2014. szeptember 10.) (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
- ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
- ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. április 29.)
- ↑ Budapest XII. kerületi Önkormányzat elismerése
- ↑ MTK: Agárdon felavatták Sándor Károly szobrát. www.nemzetisport.hu (2015. szeptember 14.) (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 18. o. ISBN 963-495-014-0
- Sportmúzeum
További információk[szerkesztés]
- Aranycsapat, sportmuzeum.hu
- (2003) „A jobbszélső - Sándor Károly” 8-9. szám, Kiadó: História folyóirat. [2010. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Isten éltesse, Csikar bácsi, epa.oszk.hu
- Sándor Károly Labdarúgó Akadémia honlapja, sandorkaroly.hu
- Sándor Károly (Csikar) és Dalnoki Jenő. Az örök párharc.
- Fekete Pál: Csikar; Sport, Bp., 1965 (Színes sportkönyvtár)
- Hegyi Iván: 7-esek, 2. Matthews, Sándor, Garrincha, Hamrin, Best, Jairzinho, Deschamps, Figo, Beckham, C. Ronaldo, Mbappé; Sprint Kft., Bp., 2019 (Világszámok)
- Hegyi Iván: Nagy Sándor (Csikar); Sprint Kft., Bp., 2020