Ugrás a tartalomhoz

Retz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Retz
Retz főtere a régi tornyos városházával
Retz főtere a régi tornyos városházával
Retz címere
Retz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásHollabrunni járás
Irányítószám2070
Körzethívószám02942
Forgalmi rendszámHL
Népesség
Teljes népesség4249 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület45,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 25″, k. h. 15° 57′ 05″48.756920°N 15.951330°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 25″, k. h. 15° 57′ 05″48.756920°N 15.951330°E
Retz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Retz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Retz osztrák város Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 4286 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Retz a Hollabrunni járásban

Retz a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, az Altbach folyó mentén, a Gránit- és Gneiszfennsíkon, a cseh határ közelében. Területének 12%-a erdő, 20% szőlő, 56,8% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Hofern (69 lakos 2022-ben), Kleinhöflein (280), Kleinriedenthal (174), Obernalb (532), Retz (2484) és Unternalb (747).

A környező önkormányzatok: északra Hardegg, északkeletre Retzbach, délkeletre Pernersdorf, délre Zellerndorf, délnyugatra Schrattenthal, nyugatra Weitersfeld.

Története

[szerkesztés]
A Szt. István-plébániatemplom
A Verderber-ház
A városfal
A retzi szélmalom

A mai város helyén már 1180 körül létezett egy falu, amely nevét a szláv rěčica (folyócska) szóból kapta. A 13. század végén Habsburg Rudolf Berthold von Rabenswalde grófnak adományozta a közeli Hardegg várát. A gróf hamarosan inkább Retzbe költözött, ahol előbb dominikánus kolostort, 1300 körül pedig várost alapított. Berthold halála után a birtokot unokaöccsei, a Querfurt nemzetség Maidburg-Hardegg vérvonala örökölték; ez a család 1483-ban halt ki.

A városban született 1343 körül Franz von Retz dominikánus teológus, aki a Bécsi Egyetemen tanult, ötször annak dékánjává választották és az egyetemet képviselte a pisai zsinaton.

1425-ben a husziták betörtek Ausztriába és elpusztították Retzet és a környékét. Állítólag 8 ezer embert öltek meg, 6 ezret fogolyként magukkal hurcoltak (köztük Heinrich von Maidburg-Hardegg grófot, aki prágai fogságában halt meg) és 30 katolikus templomot felégettek.

Az újjáépített várost 1486 októberében Mátyás magyar király foglalta el négynapos ostromot követően. Retz 1490-ig magyar uralom alatt maradt és olyan borkereskedelmi privilégiumokban részesült, amelyek megalapozták későbbi gazdagságát.

1568-ban a főtéri templomot városházává alakították át. A harmincéves háborúban a svédek fosztották ki Retzet; Lennart Torstensson a szomszédos Schrattenthalban állította fel a főhadiszállását. 1680-ban pestisjárvány pusztított; ennek elmúlásárt ad hálát a főtéren látható pestisoszlop. 1696-ban a városi tanács engedélyezte hogy a házak magasabbak lehessenek a városfalaknál.

1871-ben az Északnyugati vasút kiépítésével Retzez is bekapcsolták a vasúti hálózatba.

Lakosság

[szerkesztés]

A retzi önkormányzat területén 2022 januárjában 4286 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 6340 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 94%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 94%-a római katolikusnak, 3,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97,6%) mellett a csehek alkották 1%-kal.

A népesség változása:

2016
4 275
2018
4 249

Látnivalók

[szerkesztés]
A dominikánusok temploma
  • a középkori városfal, kapuival és tornyaival
  • a főtér a volt városházával, a pellengérrel és a Szentháromság-oszloppal. Szintén itt található a Verderber-ház és az ún. sgraffitós ház
  • a Szt. István-plébániatemplom
  • a dominikánus kolostor és temploma
  • a középkori borospincék
  • a városi múzeum a városházán és a helytörténeti múzeum a volt ispotályban
  • a Gatterburg-kastély
  • a retzi szélmalom
  • a biciklimúzeum

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás 

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Retz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.