Ugrás a tartalomhoz

Rendek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rendek (Liebing)
Rendek
Rendek
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangRépcekethely része
JárásRépcekethely
Alapítás éve1390
PolgármesterRudolf Draskovits
Irányítószám7444
Körzethívószám02611
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság921 m
Terület7,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 48″, k. h. 16° 29′ 43″47.413424°N 16.495242°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 48″, k. h. 16° 29′ 43″47.413424°N 16.495242°E
Rendek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rendek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rendek (németül Liebing) Répcekethely része, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kőszegtől 6 km-re északnyugatra, Lékától 7 km-re keletre, a Gyöngyös patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A 10. században a vaskohászat elsődleges műveletét szlávul rednek-nek nevezett vasasok végezték, a falu az ő településük volt.

Története

[szerkesztés]

Nevének tanúsága szerint területén ősidők óta vaskohók működtek, ahol a környező területeket bányászott vasércet dolgozták fel. A mai települést 1390-ben "Lennek" alakban említik először abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond király a lékai váruradalmat a Kanizsai családnak adja. 1397-ben "Alsó Lennyk", 1411-ben "Inferior Lybnyk", 1492-ben "Rennek", 1519-ben "Rednegh" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Léka várának uradalmához tartozott.[1] 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, de újjáépítették.

Vályi András szerint " RENDEK LIBING. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Rattersdorfnak szomszédságában, mellynek filiája; határja hegyes, fája van, legelője elég, réttyei néhol tsekélyek, mivel az áradások járják."[2]

Fényes Elek szerint " Liebing, német falu, Vas vármegyében, Sopron vármegye szélén: 308 kath. lak., bortermesztéssel. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Kőszeg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Rendek, régi község, mely már a XIV. századbeli okiratokban szerepel. Van 48 háza és 273 németajkú r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája helyben van, távírója Kőszeg. A község a Gyöngyös patak mellett, a Kőszegtől Aspang felé tervezett vasútvonal mentén fekszik."[4]

1910-ben 310, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. A község településcsere révén került Rőtfalva mellett Ólmod és Szentpéterfa ellenében osztrák uralom alá 1923-ban (ld. még soproni népszavazás/További területváltozások a soproni siker nyomán). Mára a szomszédos Rőtfalvával teljesen egybeépült.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1762-ben épült. Ausztria legvastagabb szelíd gesztenyefája Mária Terézia idejéből való - amely a településtől nyugatra található - átmérőjét 10 m-re, korát 350 évre becsülik.[5]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Répcekethely hivatalos oldala

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőségVas vármegye
  5. Rendek[halott link]