Ugrás a tartalomhoz

Radó Tibor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radó Tibor
A szőnyegen ülő sorban balról az első Radó Tibor
A szőnyegen ülő sorban balról az első Radó Tibor
Született1895. június 2.
Budapest
Elhunyt1965. december 28.[1] (70 évesen)
New Smyrna Beach, Florida, USA
Állampolgársága
Foglalkozásamatematikus
Iskolái
SírhelyeSimsbury Cemetery[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Radó Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Radó Tibor (Budapest, 1895. június 2.New Smyrna Beach, Florida, USA, 1965. december 28.) matematikus, egyetemi tanár.[1]

Élete

[szerkesztés]

Budapesten megkezdett Műegyetemi tanulmányait két év után meg kellett szakítania, mert 1915-ben besorozták, alhadnagyként 1916-ban hadifogságba esett az orosz fronton, s négy év után térhetett csak haza Szibériából, egy Tobolszk melletti táborból. A lágerben egy kutató matematikus fogolytársától, Eduard Hellytől tanult matematikát. Több ezer kilométeres út után 1920-ban hazatérve már nem mérnökként folytatta tanulmányait, hanem a matematika Szegedre vonzotta, ahol Haar Alfréd és Riesz Frigyes tanítványaként tett PhD vizsgát 1923-ban. Kis ideig a szegedi egyetemen tanított, majd 1928-ban a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjasaként Németországban kutatott. 1929-ben az Egyesült Államokba költözött, a Harvardon és a Rice Egyetemen dolgozott, 1930-tól pedig az Ohio Állami Egyetemen. Ez évben publikálta legjelentősebb cikkét a felszínmérésben fontos ún. Plateu-probléma megoldásáról. 1935-ben amerikai állampolgárságot kapott. 1942-ben a chicagói egyetem vendégprofesszora volt. A második világháború végén kormányzati szakértőként dolgozott, feladata volt az USA atomprogramjához német tudósok toborzása. 1946-tól 1948-as nyugdíjba vonulásáig az Ohiói Állami Egyetem matematika tanszékét vezette.

Munkássága

[szerkesztés]

Az egybevágó leképezések, a valós analízis, a variációszámítás, a parciális differenciálegyenletek, az integrálelmélet, a topológia és a matematikai logika területén kutatott. Nevéhez fűződik a Plateu-probléma megoldása és a felszíni mértékek elmélete. Ez utóbbi területen továbbfejlesztette Geőcze Zoárd eredményeit.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Über den Begriff der Riemannschen Fläche, Acta Mathematica (Szeged, 1925)
  • A felszínmérés elméletéhez (Mathematikai és Természettudományi Értesítő 45. sz., 1928)
  • The problem of least area and the problem of Plateau, Mathematische Zeitschrift 32/1930
  • On the problem of Plateau, Springer-Verlag (Berlin, 1933)
  • Subharmonic functions (Berlin, 1937)
  • Length and area (New York, 1948)
  • Continuous transformations in analysis (P. V. Reichelderferrel, Berlin-Göttingen-Heidelberg, 1955)
  • On Non-Computable Functions, Bell System Technical Journal 41/1962
  • Computer studies of Turing machine problems, Journal of the ACM 12/1965

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Radó Tibor. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 20.
  2. Find a Grave (angol nyelven)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
  • Szegedi Tanárképző Főiskola 1873-1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Központ, 1998.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.