Práznovszky Iván
| Práznovszky Iván | |
| Született | 1883. december 12.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1971. április 1. (87 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | diplomata |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zarkafalvi és práznóci Práznovszky Iván (névváltozat: Praznovszky; Budapest, 1883. december 12. – Budapest, 1971. április 1.) magyar jogász, diplomata, nagykövet.
Élete
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, majd a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Több külföldi tanulmányutat tett, kitűnően tudott németül és franciául, kezdetektől fogva érdekelte a diplomácia.[2] 1904-ben a király személye körüli minisztérium segédfogalmazója lett, majd 1908-tól a közös külügyminisztériumban dolgozott.[3] 1914-től osztálytanácsos. A Monarchia összeomlása után átkerült az önálló magyar külügyminisztériumba. A Tanácsköztársaság bukása után fontos szerepet játszott a minisztérium újjászervezésében, 1919-ben miniszteri tanácsos lett.
1919 végén a párizsi békekonferenciára utazó magyar küldöttség főtitkárává nevezték ki. Feladatkörébe a békedelegáció utazásának, ellátásának és programjának megszervezése tartozott.[4] A trianoni békeszerződés aláírása után is Párizsban maradt kezdetben ügyvivő, majd 1922-től párizsi követ és meghatalmazott miniszter lett, utóbb Spanyolországban is akkreditálva. Még 1922-ben hazatért, és a következő évben nyugdíjazták.[5]
Hazatérte után aktívan részt vett a közéletben és az üzleti életben, publicisztikai tevékenységet is folytatott. 1951-ben kitelepítették egy Kamut környéki tanyára, ahonnan 1953-ban térhetett vissza a fővárosba. Nyugdíjasként fordított és nyelvórákat adott, így találkozott a nála 44 évvel fiatalabb Dely Olivér György zoológussal, akivel életre szóló barátságot kötött.[2] 1971-ben hunyt el Budapesten.
Távoli rokona Praznovszky Mihály irodalomtörténész.
Művei
[szerkesztés]- A Monarchiától Trianonig egy magyar diplomata szemével. Praznovszky Iván emlékezései; dokumentumvál., tan., jegyz. Zeidler Miklós; Olvasósarok, Budapest, 2012
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2024. február 1.)
- ↑ a b A zoológus és a diplomata igaz barátsága. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
- ↑ szerk.: dr. Blasszauer Róbert: Függelék, Az IHNETOV munkanaplója VITÉZ BÉLDY ALAJOS VEZÉREZREDES HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁRBAN ŐRZÖTT IRATAIBÓL 1941—1943, Hadtörténelmi levéltári kiadványok. Budapest: PETIT REAL Könyvkiadó [2002]. ISBN 963 9267 19 8. Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 2.
- ↑ „Legyen közös európai örökségünk”, 2020. június 5.. FüredKult (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
- ↑ Pritz Pál (szerk.): Iratok a magyar külügyi szolgálatok történetéhez: 1918-1945. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 459–460. o.
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
