Ugrás a tartalomhoz

Plaid Cymru

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plaid Cymru
Adatok
ElnökBeca Brown (ideiglenesen)
VezetőAdam Price
Tiszteletbeli elnökDafydd Wigley
A párt westminsteri vezetőjeLiz Saville Roberts

Alapítva1925. augusztus 5.
SzékházTŷ Gwynfor, Cardiff

Ideológiademokratikus szocializmus
szociáldemokrácia
walesi függetlenség
walesi nacionalizmus
Politikai elhelyezkedésbalközép
Parlamenti jelenlétKépviselőház (Walesi mandátumok):
4 / 32
Senedd Cymru:
12 / 60
Nemzetközi szövetségekZöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek - EFA)
EP-frakcióEurópai Szabad Szövetség (EFA)
Hivatalos színei     Zöld
     Sárga
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Plaid Cymru témájú médiaállományokat.

A Plaid Cymru [plaɪd ˈkəmri] („Wales pártja”, gyakran csak Plaid-ként hivatkoznak rá) egy párt Walesben. Egyik fő ideológiája Wales függetlenségének kivívása az Európai Unión belül.

A pártot 1925-ben alapították, első parlamenti mandátumukat 1966-ban nyerték el. A Képviselőházban a 32 walesi mandátum közül a párt 4-at delegál. A Walesi Nemzetgyűlés 60 képviselőjéből 12 a Plaid Cymru tagja.[1]

A párt céljai

[szerkesztés]

A Plaid Cymrunak öt célja van:[2]

  1. Támogatni Wales alkotmányos előrelépését a teljes nemzeti státus elnyerésével az európai Unióban.
  2. Biztosítani a gazdasági jólétet, a szociális igazságosságot és természeti környezet egészségét, mindezt decentralizált szocializmusra építve.
  3. Egyenlő állampolgári jogokon nyugvó nemzeti közösséget építeni, figyelembe véve a különböző tradíciókat és kultúrákat, fajra, nemre, nemzetiségre, korra és szociális háttérre való tekintet nélkül.
  4. Kétnyelvű társadalmat építeni, hogy biztosítság a walesi nyelv jövőjét.
  5. Biztosítani Wales közreműködését a globális közösségben és az ENSZ-hez való csatlakozás.

Története

[szerkesztés]

A Plaid Cymru 1925 -ben jött létre, Caernarfonshire -ben (a ma Gwynedd megyében). Az előző évben alapított két walesi nacionalista csoport képviselői, Byddin Ymreolwyr Cymru ("Walesi Honi Uralkodók Hadserege") és Y Mudiad Cymreig ("A walesi mozgalom") megállapodtak abban, hogy találkoznak és megvitatják egy közös, "walesi párt" esetleges szükségességét. A párt Plaid Genedlaethol Cymru, azaz Walesi Nemzeti Párt néven alakult, és a politikai spektrum bal, jobb és középpontjából vonzott tagokat, köztük monarchistákat és köztársaságpártiakat is. Fő céljukként a walesi nyelv terjesztését és a walesi szuverenitás elérését tűzték ki.

Bár Saunders Lewist tekintik a Plaid Cymru alapítójának, John Davies történész azzal érvel, hogy a baloldali aktivista, John Davies elképzelései, amelyeket a párt elnöke, Gwynfor Evans a második világháború után fogadott el, nagyobb hatással voltak a párta hosszú távon, így Davies lehetne tekinthető a párt "ideológiai atyjának".

A század eleje óta viták folytak a "walesi párt" szükségességéről. Az 1922 előtti generációval "jelentősen megnőtt a walesi nemzet alkotmányos elismerése" - írta Dr. John Davies történész. A 19. század folyamán újra felerősödötta walesi nemzeti öntudat; 1861 -ben a Nemzeti Eisteddfod, a Walesi Egyetem (Prifysgol Cymru) 1893 -ban, a Walesi Nemzeti Könyvtár (Llyfrgell Genedlaethol Cymru) 1911 -ben, majd 1915 -ben megalakult a walesi gárda (Gwarchodlu Cymreig).

Wales és Skócia decentralizálásának támogatása a legtöbb politikai párt között 1918 -ban volt a legerősebb, más európai országok első világháború utáni függetlenségét és Írország húsvéti felkelését követően - írta Dr. Davies. Az Egyesült Királyság 1922 -es, 1923 -as és 1924 -es általános választásain azonban; "Wales mint politikai kérdés egyre inkább lekerülni látszott a [napirendről]". 1925 augusztusára Walesben a munkanélküliség 28,5%-ra emelkedett, szemben az 1920 -as évek gazdasági fellendülésével.

Az 1911 -es népszámlálás szerint Walesben a 2,5 millió alatti népesség 43,5% -a beszél walesi nyelvet. Ez az 1891 -es népszámláláshoz képest csökkent, ekkor az 1,5 millió lakosból 54,4% volt az arány.

Ezekben a években a Plaid Genedlaethol Cymru havi lapot adott ki Y Ddraig Goch (a Vörös Sárkány, Wales nemzeti szimbóluma) címmel, és évente nyári iskolát tartott, walesiül.

Az oktatási nyomásgyakorló csoport kezdeti sikere után a Tân yn Llŷn () körüli események az 1930 -as években oda vezettek, hogy a párt pacifista politikai tant fogadott el. Az 50 -es években Capelin Celyn-i áradás miatti tiltakozások tovább segítették meghatározni politikáját. Ezeket a korai eseményeket követte Evans 1966-ban a párt első parlamenti képviselőjévé való megválasztása, a sikeres kampány az 1967-es walesi nyelvtörvényért eredményezte.

A Plaid Cymru a harmadik legnagyobb politikai párt Walesben, a 60 -ból 11 képviselővel a Seneddben. 2007 és 2011 között a Munkáspárt -al koalíciót alakítottak. A párt 40 walesi mandátum közül négyet birtokol az Egyesült Királyság parlamentjében, és 203 fővel rendelkezik az 1253 fős önkormányzati tanácsokból. A 2018 -as év választási bizottságához benyújtott beszámolók szerint a párt bevétele körülbelül 690 000 font, és kiadása körülbelül 730 000 font.

Választási eredmények

[szerkesztés]

Európai Parlamenti választások

[szerkesztés]
Év Szavazatok aránya Elnyert mandátumok +/-
1979 11.7%
0 / 4
Állandó
1984 12.2%
0 / 4
Állandó
1989 12.9%
0 / 4
Állandó
1994 17.1%
0 / 5
Állandó
1999 29.6%
2 / 5
Növekedés 2
2004 17.1%
1 / 4
Csökkenés 1
2009 18.5%
1 / 4
Állandó
2014 15,3%
1 / 4
Állandó
2019 19.6%
1 / 4
Állandó

Egyesült királyságbeli választások

[szerkesztés]
Év Szavazatok aránya Elnyert mandátumok +/-
1929 <0,1%
0 / 36
Állandó
1931 0,2%
0 / 36
Állandó
1935 0,3%
0 / 36
Állandó
1945 1,2%
0 / 36
Állandó
1950 1,2%
0 / 36
Állandó
1951 0,7%
0 / 36
Állandó
1955 3,1%
0 / 36
Állandó
1959 5,2%
0 / 36
Állandó
1964 4,8%
0 / 36
Állandó
1966 4,3%
0 / 36
Állandó
1970 11,5%
0 / 36
Állandó
1974 február 10,8%
2 / 36
Növekedés 2
1974 október 10,8%
3 / 36
Növekedés 1
1979 8,1%
2 / 36
Csökkenés 1
1983 7,8%
2 / 38
Állandó
1987 7,3%
3 / 38
Növekedés 1
1992 9%
4 / 38
Növekedés 1
1997 9,9%
4 / 40
Állandó
2001 14,3%
4 / 40
Állandó
2005 12,6%
3 / 40
Csökkenés 1
2010 11,3%
3 / 40
Állandó
2015 12,1%
3 / 40
Állandó
2017 10,4%
4 / 40
Növekedés 1
2019 9,9%
4 / 40
Állandó
2024 14,8%
4 / 32
Állandó
  • Egy hely a közös Plaid Cymru-Zöld Párt listájáról való

Walesi nemzetgyűlési választások

[szerkesztés]
Év Választókerület Regionális Mandátumok
összesen
+/- Státusz
Szavazatok % Mandátumok Szavazatok % Mandátumok
1999 290,572 28.4
9 / 40
312,048 30.6
8 / 20
17 / 60
Ellenzék
2003 180,185 21.2
5 / 40
167,653 19.7
7 / 20
12 / 60
Csökkenés 5 Ellenzék
2007 219,121 22.4
7 / 40
204,757 21.0
8 / 20
15 / 60
Növekedés 3 Koalíció
M-Plaid
2011 182,907 19.3
5 / 40
169,799 17.9
6 / 20
11 / 60
Csökkenés 4 Ellenzék
2016 209,376 20.5
6 / 40
211,548 20.8
6 / 20
12 / 60
Növekedés 1 Ellenzék
2021 225,376 20.3
5 / 40
230,161 20.7
8 / 20
13 / 60
Növekedés 1 Ellenzék

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Elections 2008: Councils A-Z”, BBC News, bbc.co.uk, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. július 31.) 
  2. Constitution Archiválva 2007. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben: Plaid Cymru website. Hozzáférés ideje: 15 Dec 2009.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]