Plaid Cymru
Plaid Cymru | |
Adatok | |
Elnök | Beca Brown (ideiglenesen) |
Vezető | Adam Price |
Tiszteletbeli elnök | Dafydd Wigley |
A párt westminsteri vezetője | Liz Saville Roberts |
Alapítva | 1925. augusztus 5. |
Székház | Tŷ Gwynfor, Cardiff |
Ideológia | demokratikus szocializmus szociáldemokrácia walesi függetlenség walesi nacionalizmus |
Politikai elhelyezkedés | balközép |
Parlamenti jelenlét | Képviselőház (Walesi mandátumok): 4 / 32 Senedd Cymru: 12 / 60 |
Nemzetközi szövetségek | Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek - EFA) |
EP-frakció | Európai Szabad Szövetség (EFA) |
Hivatalos színei | Zöld Sárga |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Plaid Cymru témájú médiaállományokat. |
A Plaid Cymru [plaɪd ˈkəmri] („Wales pártja”, gyakran csak Plaid-ként hivatkoznak rá) egy párt Walesben. Egyik fő ideológiája Wales függetlenségének kivívása az Európai Unión belül.
A pártot 1925-ben alapították, első parlamenti mandátumukat 1966-ban nyerték el. A Képviselőházban a 32 walesi mandátum közül a párt 4-at delegál. A Walesi Nemzetgyűlés 60 képviselőjéből 12 a Plaid Cymru tagja.[1]
A párt céljai
[szerkesztés]A Plaid Cymrunak öt célja van:[2]
- Támogatni Wales alkotmányos előrelépését a teljes nemzeti státus elnyerésével az európai Unióban.
- Biztosítani a gazdasági jólétet, a szociális igazságosságot és természeti környezet egészségét, mindezt decentralizált szocializmusra építve.
- Egyenlő állampolgári jogokon nyugvó nemzeti közösséget építeni, figyelembe véve a különböző tradíciókat és kultúrákat, fajra, nemre, nemzetiségre, korra és szociális háttérre való tekintet nélkül.
- Kétnyelvű társadalmat építeni, hogy biztosítság a walesi nyelv jövőjét.
- Biztosítani Wales közreműködését a globális közösségben és az ENSZ-hez való csatlakozás.
Története
[szerkesztés]A Plaid Cymru 1925 -ben jött létre, Caernarfonshire -ben (a ma Gwynedd megyében). Az előző évben alapított két walesi nacionalista csoport képviselői, Byddin Ymreolwyr Cymru ("Walesi Honi Uralkodók Hadserege") és Y Mudiad Cymreig ("A walesi mozgalom") megállapodtak abban, hogy találkoznak és megvitatják egy közös, "walesi párt" esetleges szükségességét. A párt Plaid Genedlaethol Cymru, azaz Walesi Nemzeti Párt néven alakult, és a politikai spektrum bal, jobb és középpontjából vonzott tagokat, köztük monarchistákat és köztársaságpártiakat is. Fő céljukként a walesi nyelv terjesztését és a walesi szuverenitás elérését tűzték ki.
Bár Saunders Lewist tekintik a Plaid Cymru alapítójának, John Davies történész azzal érvel, hogy a baloldali aktivista, John Davies elképzelései, amelyeket a párt elnöke, Gwynfor Evans a második világháború után fogadott el, nagyobb hatással voltak a párta hosszú távon, így Davies lehetne tekinthető a párt "ideológiai atyjának".
A század eleje óta viták folytak a "walesi párt" szükségességéről. Az 1922 előtti generációval "jelentősen megnőtt a walesi nemzet alkotmányos elismerése" - írta Dr. John Davies történész. A 19. század folyamán újra felerősödötta walesi nemzeti öntudat; 1861 -ben a Nemzeti Eisteddfod, a Walesi Egyetem (Prifysgol Cymru) 1893 -ban, a Walesi Nemzeti Könyvtár (Llyfrgell Genedlaethol Cymru) 1911 -ben, majd 1915 -ben megalakult a walesi gárda (Gwarchodlu Cymreig).
Wales és Skócia decentralizálásának támogatása a legtöbb politikai párt között 1918 -ban volt a legerősebb, más európai országok első világháború utáni függetlenségét és Írország húsvéti felkelését követően - írta Dr. Davies. Az Egyesült Királyság 1922 -es, 1923 -as és 1924 -es általános választásain azonban; "Wales mint politikai kérdés egyre inkább lekerülni látszott a [napirendről]". 1925 augusztusára Walesben a munkanélküliség 28,5%-ra emelkedett, szemben az 1920 -as évek gazdasági fellendülésével.
Az 1911 -es népszámlálás szerint Walesben a 2,5 millió alatti népesség 43,5% -a beszél walesi nyelvet. Ez az 1891 -es népszámláláshoz képest csökkent, ekkor az 1,5 millió lakosból 54,4% volt az arány.
Ezekben a években a Plaid Genedlaethol Cymru havi lapot adott ki Y Ddraig Goch (a Vörös Sárkány, Wales nemzeti szimbóluma) címmel, és évente nyári iskolát tartott, walesiül.
Az oktatási nyomásgyakorló csoport kezdeti sikere után a Tân yn Llŷn () körüli események az 1930 -as években oda vezettek, hogy a párt pacifista politikai tant fogadott el. Az 50 -es években Capelin Celyn-i áradás miatti tiltakozások tovább segítették meghatározni politikáját. Ezeket a korai eseményeket követte Evans 1966-ban a párt első parlamenti képviselőjévé való megválasztása, a sikeres kampány az 1967-es walesi nyelvtörvényért eredményezte.
A Plaid Cymru a harmadik legnagyobb politikai párt Walesben, a 60 -ból 11 képviselővel a Seneddben. 2007 és 2011 között a Munkáspárt -al koalíciót alakítottak. A párt 40 walesi mandátum közül négyet birtokol az Egyesült Királyság parlamentjében, és 203 fővel rendelkezik az 1253 fős önkormányzati tanácsokból. A 2018 -as év választási bizottságához benyújtott beszámolók szerint a párt bevétele körülbelül 690 000 font, és kiadása körülbelül 730 000 font.
Választási eredmények
[szerkesztés]Európai Parlamenti választások
[szerkesztés]Év | Szavazatok aránya | Elnyert mandátumok | +/- |
---|---|---|---|
1979 | 11.7% | 0 / 4
|
|
1984 | 12.2% | 0 / 4
|
|
1989 | 12.9% | 0 / 4
|
|
1994 | 17.1% | 0 / 5
|
|
1999 | 29.6% | 2 / 5
|
2 |
2004 | 17.1% | 1 / 4
|
1 |
2009 | 18.5% | 1 / 4
|
|
2014 | 15,3% | 1 / 4
|
|
2019 | 19.6% | 1 / 4
|
Egyesült királyságbeli választások
[szerkesztés]Év | Szavazatok aránya | Elnyert mandátumok | +/- |
---|---|---|---|
1929 | <0,1% | 0 / 36
|
|
1931 | 0,2% | 0 / 36
|
|
1935 | 0,3% | 0 / 36
|
|
1945 | 1,2% | 0 / 36
|
|
1950 | 1,2% | 0 / 36
|
|
1951 | 0,7% | 0 / 36
|
|
1955 | 3,1% | 0 / 36
|
|
1959 | 5,2% | 0 / 36
|
|
1964 | 4,8% | 0 / 36
|
|
1966 | 4,3% | 0 / 36
|
|
1970 | 11,5% | 0 / 36
|
|
1974 február | 10,8% | 2 / 36
|
2 |
1974 október | 10,8% | 3 / 36
|
1 |
1979 | 8,1% | 2 / 36
|
1 |
1983 | 7,8% | 2 / 38
|
|
1987 | 7,3% | 3 / 38
|
1 |
1992 | 9% | 4 / 38
|
1 |
1997 | 9,9% | 4 / 40
|
|
2001 | 14,3% | 4 / 40
|
|
2005 | 12,6% | 3 / 40
|
1 |
2010 | 11,3% | 3 / 40
|
|
2015 | 12,1% | 3 / 40
|
|
2017 | 10,4% | 4 / 40
|
1 |
2019 | 9,9% | 4 / 40
|
|
2024 | 14,8% | 4 / 32
|
- Egy hely a közös Plaid Cymru-Zöld Párt listájáról való
Walesi nemzetgyűlési választások
[szerkesztés]Év | Választókerület | Regionális | Mandátumok összesen |
+/- | Státusz | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szavazatok | % | Mandátumok | Szavazatok | % | Mandátumok | ||||
1999 | 290,572 | 28.4 | 9 / 40
|
312,048 | 30.6 | 8 / 20
|
17 / 60
|
Ellenzék | |
2003 | 180,185 | 21.2 | 5 / 40
|
167,653 | 19.7 | 7 / 20
|
12 / 60
|
5 | Ellenzék |
2007 | 219,121 | 22.4 | 7 / 40
|
204,757 | 21.0 | 8 / 20
|
15 / 60
|
3 | Koalíció M-Plaid |
2011 | 182,907 | 19.3 | 5 / 40
|
169,799 | 17.9 | 6 / 20
|
11 / 60
|
4 | Ellenzék |
2016 | 209,376 | 20.5 | 6 / 40
|
211,548 | 20.8 | 6 / 20
|
12 / 60
|
1 | Ellenzék |
2021 | 225,376 | 20.3 | 5 / 40
|
230,161 | 20.7 | 8 / 20
|
13 / 60
|
1 | Ellenzék |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Elections 2008: Councils A-Z”, BBC News, bbc.co.uk, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ Constitution Archiválva 2007. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben: Plaid Cymru website. Hozzáférés ideje: 15 Dec 2009.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A párt hivatalos honlapja Archiválva 2014. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben