Parlament Palota
| Parlament Palota | |
| Palatul Parlamentului | |
 | |
| Korábbi nevek: Casa Poporului | |
| Település | Bukarest |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1994. december 22. |
| Építési stílus | neoklasszicista építészet |
| Felhasznált anyagok |
|
| Építész(ek) | Anca Petrescu |
| Építési költség | 4 milliárd Euró |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Alapadatok | |
| Magassága | 84 m |
| Alapterület | 65.000 m² |
| Teljes terület | 365.000 m² |
| Hosszúsága | 270 m |
| Szélessége | 240 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 12 |
| Liftek száma | 31 |
| Elhelyezkedése | |
 Parlament Palota
Pozíció Bukarest térképén
| |
 é. sz. 44° 25′ 39″, k. h. 26° 05′ 15″44.427500°N 26.087500°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 39″, k. h. 26° 05′ 15″44.427500°N 26.087500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Parlament Palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Parlament Palota (románul: Palatul Parlamentului), más néven a Köztársaság Háza (Casa Republicii) vagy korábbi, eredeti nevén a Nép Háza vagy Népek Palotája (Casa Poporului) Románia parlamentjének székhelye, amely a Dealul Spirii tetején található Bukarestben, az ország fővárosában. A Parlament Palota a világ második legnagyobb parlamentépülete és a harmadik legnagyobb alapterületű közigazgatási épület, és a paloták közül is a 3. helyen áll.[2][3] A palota magassága eléri a 84 métert, alapterülete 365 000 m² és légtérfogata 2 550 000 m³. Ez a világ egyik legnehezebb épülete, tömege mintegy 4 098 500 tonna (viszonyításképpen a gízai nagy piramis tömege 5,75 millió tonna). Az épületet Anca Petrescu főépítész tervezte és felügyelte a munkálatokat, egy körülbelül 700 fős építészcsapat és 20 000 munkás 13 éven át dolgozott rajta 1984 és 1997 között. A palota modernista neoklasszicista építészeti stílusban épült, de jócskán magán viseli a szocialista realizmus jegyeit is.[4] A palotát Nicolae Ceaușescu, a kommunista Románia államfője rendelte meg egy olyan időszakban, amikor a személyi kultusz jelentősen megnőtt az ő és felesége személye iránt.[5] Az épület Ceaușescu megalomániájának jelképévé vált, ám már csak több évvel az 1989-es román forradalom és a diktátor kivégzése után készült el.[6]
A 23 részre tagolódó, több mint 1000 teremmel rendelkező, díszes belső teréről ismert palota a román parlament két házának, a szenátusnak (Senat) és a képviselőháznak (Camera Deputaților), valamint három múzeumnak és egy nemzetközi konferenciaközpontnak ad otthont.[7] A palotában található múzeumok a Kortárs Művészeti Nemzeti Múzeum, a 2015-ben nyílt Kommunista Totalitarizmus Múzeumaés a Palotamúzeum.[8] Bár a palota az építkezés idején eredetileg a Köztársaság Háza nevet viselte, az 1989. decemberi forradalom után széles körben a Nép Háza néven vált ismertté. Lenyűgöző adottságai miatt állami intézmények és nemzetközi szervezetek által szervezett rendezvényeket, például konferenciákat és szimpóziumokat tartanak benne, ennek ellenére az épület mintegy 70%-a üresen áll.[9][10]
2020-tól a Parlamenti Palota értékét 4 milliárd euróra becsülték, ezzel a világ legdrágább közigazgatási épülete lett, ám a fenntartása is igen drága, csak a fűtés, az áram és a világítás költségei meghaladják az évi 6 millió dollárt.[11][12]
A képviselőház korábbi palotája ma a román ortodox egyház patriarchátusi palotájaként szolgál.
Fekvése
[szerkesztés]A Parlament Palota az 5. szektorban található Bukarest központi részén, a Dealul Spirii (Spirea-hegy), másik nevén Dealul Arsenalului (Arzenál-hegy) tetején, más néven Dealul Arsenalului (Arsenal hegy). A Palotával egy időben épült, 3,5 kilométer hosszú Bulevardul Unirii (Egyesülés körút) nyugati végén található, nyugatról és északnyugatról az Izvor utca, északról az Egyesült Nemzetek sugárútja, keletről a Szabadság sugárút, délről pedig a Calea 13 Septembrie (Szeptember 13. utca) határolja.
Építészeti jellemzői
[szerkesztés]Általános jellemzők
[szerkesztés]A palota építése 1984-ben kezdődött, és eredetileg két év alatt kellett volna befejeződnie. A projektet 1990-ig meghosszabbították, de a mai napig nem fejeződött be teljesen az eredeti tervek szerint. Az összesen 1100 nagy méretű tárgyalóteremből mindössze két nagyterem és további 400 készült el, illetve van használatban. Alapterülete 270-szer 240 méter, talajszint feletti magassága 86 méter, de további 92 méterre nyúlik le a föld alá. Ez 12 föld feletti és 8 föld alatti emeletet tesz ki.[13]
Az épületnek nyolc földalatti szintje van, a legmélyebb egy nukleáris bunkernek ad otthont, amelyet 20 km hosszú alagút köt össze a főbb állami intézményekkel. A bunker egy 1,5 méter vastag betonfalakkal ellátott helyiség, amelyet sugárzásállónak szántak. Az óvóhely egy főcsarnokból - főhadiszállás, amely telefonos összeköttetéssel rendelkezett volna Románia összes katonai egységével - és több, az állami vezetés számára kialakított lakrészből áll, amelyeket háború esetén kellett volna használni.[14]
A palota 365 000 m²-es alapterületével a világ harmadik legnagyobb közigazgatási épülete az Egyesült Államokban található Pentagon és a 2021-ben elkészült thaiföldi Sappaya-Sapasathan után. Térfogatát tekintve is a legmasszívabb épületek közé tartozik, 2 550 000 m³: összehasonlításképpen az épület 2%-kal meghaladja az gízai nagy piramis térfogatát, amivel egyes forrásokban kiérdemelte a „fáraói” jelzőt.[15] A tömege viszont jelentősen, mintegy 40%-kal elmarad tőle, de a mintegy 4 098 500 tonnájával még így is a világ legnagyobbjai közé tartozik.
A Parlamenti Palota súlya miatt évente 6 mm-t süllyed. Az adatokat elemző román szakemberek azzal magyarázták, hogy a palota hatalmas súlya miatt az épület alatti üledékrétegek összetömörödnek.[16]
Felhasznált anyagok
[szerkesztés]Az épületet szinte teljes egészében romániai eredetű anyagokból építették. A kevés kivételek közé tartoznak a Nicolae Bălcescu-terem ajtajai, amelyeket Ceaușescu barátjától, Mobutu Sese Sekótól, Zaire (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) hosszan regnáló totalitárius diktátorától kapott ajándékba.[17]
A felhasznált anyagok között szerepel 3500 tonna kristály, melyből 480 csillárt, 1409 mennyezeti lámpát és tükröt gyártottak; 700 000 tonna acél és bronz a monumentális ajtókhoz és ablakokhoz, csillárokhoz és oszlopfőkhöz; 1 000 000 m³ márvány, 900 000 m³ fa (melynek több, mint 95%-ban hazai eredetű) a parkettához és lambériához, többek között dió, tölgy, cseresznye, szil, hegyi juhar; 200 000 m² összfelületű különböző méretű gyapjúszőnyegek (a nagyobb szőnyegek némelyikének szövéséhez gépeket kellett az épület belsejébe vinni); bársony és brokát függönyök, ezüst és arany hímzésekkel és passzázsokkal díszítve.[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Clădirea Palatului Parlamentului, Camera Deputaților
- ↑ Eight years and billions of baht later, world’s largest Parliament opens in Thailand amid controversy (amerikai angol nyelven). www.thaipbsworld.com. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Palace of Parliament - the building. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Elhunyt Anca Petrescu, Ceauşescu gigantikus palotájának tervezője | Aradi Hírek (magyar nyelven). www.aradihirek.ro, 2013. október 31. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Roxana, Covrig: Se muncea, dar se și murea. Povești cutremurătoare de pe șantierele lui Ceaușescu (román nyelven). DCNews, 2013. augusztus 3. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Megalomania lui Ceaușescu: dorința de a merge pe sub București și povestea catacombelor secrete. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Nép Háza, parlamenti palota (magyar nyelven). kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Senatul a adoptat legea privind infiintarea Muzeului Totalitarismului Comunist. Academia Romana va intocmi si un raport de condamnare a comunismului (román nyelven). www.hotnews.ro. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Palatul Parlamentului, o emblema a Bucurestiului (ro-RO nyelven). Hotel-Bucuresti.com, 2015. április 29. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ CNN, John Malathronas for: See Nicolae Ceausescu’s grandiose and bloody legacy in Bucharest, Romania (angol nyelven). CNN, 2014. december 5. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Palatul Parlamentului din Casa Poporului. web.archive.org, 2016. március 23. [2016. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Redacția: Casa Poporului, de trei ori în Cartea Recordurilor | Ziarul Naţiunea (ro-RO nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ La plimbare prin subsolul Casei Poporului (román nyelven). adevarul.ro, 2010. március 26. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Dobrescu, Petre: Secretele Casei Poporului | «Ceauşescu voia să umble cu maşina pe sub Bucureşti» (román nyelven). Libertatea, 2017. december 8. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Casa Poporului. www.travelworld.ro. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Casa Poporului se scufundă în sol în fiecare an. Ce spun specialiștii despre acest "fenomen" (román nyelven). Gândul, 2014. december 26. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Traveler, Amazing: 7 Amazing Facts about The Palace of The Parliament in Bucharest (amerikai angol nyelven). YourAmazingPlaces.com, 2015. március 28. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ Casa Poporului. web.archive.org, 2015. december 8. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Parlamentspalast című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Palace of the Parliament című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
