Ugrás a tartalomhoz

Oscar Straus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oscar Straus
1918 körül. Fotó: Edith Barakovich
1918 körül. Fotó: Edith Barakovich
Életrajzi adatok
Született1870. március 6.[1][2][3][4][5]
Bécs[6][7]
Elhunyt1954. január 11. (83 évesen)[1][2][3][4][5]
Bad Ischl[8][7]
SírhelyBad Ischl Friedhof
Házastársa
  • Nelly Irmen (1)
  • Clara Straus (2)
Gyermekei
  • Walter Straus
  • Leo Straus
  • Erwin Straus
Pályafutás
Műfajok
DíjakBécs Városának Becsületgyűrűje
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Oscar Straus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oscar Straus, eredetileg Oscar Nathan Strauss (Bécs, 1870. március 6. – Bad Ischl, 1954. január 11.) osztrák operettszerző. Lehár Ferenc, Leo Fall és Kálmán Imre mellett ő az úgynevezett ezüst operett korszak egyik legfontosabb zeneszerzője.

Élete

[szerkesztés]

Leopold Strauss zsidó bankár és Gabriella Stern fiaként született, később Strausra változtatta családnevét, hogy elkerülje összekeverését a Strauss keringődinasztiával. A századforduló körül számos sikeres operettet írt, amelyek közül a legismertebb az Álomkeringő, 1907-ből, később a Broadway-en és Hollywoodban komponált.

Max Bruchnál tanult, első kisebb sikereit kapellmeisterként Brüx és Teplice cseh városokban aratta. Berlinben részt vett az első német zenés kabaréban, az Überbrettlben, ahol utána a fiatal Arnold Schönberg is egy ideig dolgozott. Ausztria annektálása után, 1939-ben Párizsba kellett emigrálnia, később New Yorkba és Hollywoodba. Európába csak a második világháború után tért vissza.

Magánélete

[szerkesztés]

Gyermekei, Katharina (1898), Louis (1895) és Leo Straus (1897–1944) dramaturgként és librettistaként dolgoztak, akik első házasságából a hegedűművész és koncertmester, Nelly Irmentől születtek. 1908-ban Straus másodszor is házasságot kötött, ezúttal Clara Singer (1886–1967) énekesnővel, s ebből a házasságból született két fia, a zeneszerző Erwin Straus (1910-1966), valamint az író és rendező Walter Straus (1913-1945).

Sírja a Bad Ischl-i temetőben található .

Művei

[szerkesztés]

Operettek

[szerkesztés]
Az Überbrettl kottája
Oscar Straus 1902 körül
  • A víg Nibelungok (1904, szövegkönyv: Rideamus)
  • Hugdietrichs Brautfahrt (1906, szöveg: Rideamus)
  • Varázskeringő (1907, szövegkönyv: Felix Dörmann és Leopold Jacobson)
  • A csokoládékatona, vagy Der Praliné-Soldat (1908, szövegkönyv: Rudolf Bernauer és Leopold Jacobson)
  • Rund um die Liebe (1914, szövegkönyv: Friedrich von Thelen, Robert Bodanzky)
  • Legénybúcsú (1915)
  • Csodacsók (1915)
  • Niobe (1917)
  • Eine Ballnacht (1918, szövegkönyv: Leopold Jacobson és Robert Bodanzky)(Bálkirálynő, 1921. 01. 30. Revü-színház)
  • Der letzte Walzer (1920, szövegkönyv: Julius Brammer és Alfred Grünwald)
  • Kleopátra gyöngyei (1923, szövegkönyv: Julius Brammer és Alfred Grünwald)
  • Die Teresina (1925, szövegkönyv: Rudolph Schanzer és Ernst Welisch)
  • A királynő (1927)
  • Marietta (1928, szövegkönyv: Sacha Guitry; Deutsche Bearbeitung: Alfred Grünwal])
  • Esküvő Hollywoodban (1928, szövegkönyv: Leopold Jacobson és Bruno Hardt-Warden, megfilmesítve 1929-ben)
  • A herceg és a táncosnő (1929, szövegkönyv: Richard Keßler és Will Steinberg)
  • Der Bauerngeneral (1931, szövegkkönyv: Julius Brammer és Gustav Beer)
  • Egy édes légyott (1932, szövegkönyv: Alfred Grünwald)
  • Drei Walzer (1935, szövegkönyv: Paul Knepler és Armin Robinson)
  • Die Musik kommt (1948)
  • Ihr erster Walzer (1950)
  • Bozena (1952, szövegkönyv: Julius Brammer és Alfred Grünwald)

Filmzene

[szerkesztés]

Elismerések

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Franz Mailer: Weltbürger der Musik. Eine Oscar-Straus-Biographie. Österreichischer Bundesverlag, Bécs, 1985 ISBN 3-215-05645-3
  • Dorothea Renckhoff: Glanz und Verdunkelung. Frische Blumen für Straus. Theaterstück. Felix Bloch Erben Theaterverlag, Berlin, 1999
  • Dorothea Renckhoff: Von Ischl nach Ischl, welch ein Leben in Dur und Moll. Über Oscar Straus. Kölner Stadt-Anzeiger, 8/9. Mai 1993. május 8/9., melléklet 4/5. o.
  • Dorothea Renckhoff: Keine Rose ohne Dornen, Das Leben von Oscar Straus und Vom Helden zum Leckermaul. Die abenteuerliche Geschichte des Tapferen Soldaten. in: WDR-Programmheft zur konzertanten Aufführung von Oscar Straus „Der tapfere Soldat“ Köln, 1992. november 27, előadóterem. 5–21. o.
  • Dorothea Renckhoff: Ich komponiere doch nicht mit den Fingern. Das Leben von Oscar Straus, und: Bändigung der blonden Bestie? Zur Geschichte der Lustigen Nibelungen. in: Oscar Straus, Die lustigen Nibelungen. Kölner Operetten-Konzerte 3, 1995. február 17., Westdeutscher Rundfunk Köln, 7–22. o.
  • Dorothea Renckhoff: Oscar Straus und seine Lustigen Nibelungen. Booklet zur CD Die Lustigen Nibelungen, Capriccio, 1996, Delta Music GmbH, Königsdorf
  • Fedora Wesseler, Stefan Schmidl (kiadó), Oscar Straus. Beiträge zur Annäherung an einen zu Unrecht Vergessenen, Archiválva 2021. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Operetta Research Center, Amszterdam, 2017

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oscar_Straus&oldid=26372543”