Ugrás a tartalomhoz

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(OECD szócikkből átirányítva)
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Az OECD tagállamai 2010-ben   Alapító tagállamok (1961)   Később csatlakozott államok
Az OECD tagállamai 2010-ben
  Alapító tagállamok (1961)
  Később csatlakozott államok

Alapítva1961
Típusnemzetközi szervezet
JogelődEurópai Gazdasági Együttműködési Szervezet
SzékhelyPárizs
Tagság38 állam
Nyelvekangol, francia
FőtitkárJosé Ángel Gurría

Elhelyezkedése
Az OECD székhelye (Európa)
Az OECD székhelye
Az OECD székhelye
Pozíció Európa térképén
é. sz. 48° 51′ 43″, k. h. 2° 16′ 11″48.861944°N 2.269722°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 43″, k. h. 2° 16′ 11″48.861944°N 2.269722°E
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet weboldala

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet. Magyarország 1996 óta a tagja.

Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. Jogelődje 1948-ban alakult meg egy meghatározott feladat, a Marshall-terv kivitelezésére Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) névvel. A Marshall-terv célja az volt, hogy talpra állítsa a második világháborús pusztítások után Európát, az európai országok gazdaságát. Az 1950-es évek végére úgy tűnt, hogy a Marshall-terv – és ezzel a szervezet – be is töltötte feladatát. A tagországok azonban felismerték, hogy az európai gazdasági és társadalmi struktúrák másfél évtizedes újjászervezése révén hatalmas tudás és szakértelem halmozódott fel, mely további hasznosításra és továbbfejlesztésre érdemes. Így került sor az OECD megalakítására 1961-ben, tizennyolc európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada részvételével Párizsban. Új neve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet lett. A szervezethez később csatlakozott Új-Zéland, Ausztrália és Japán is.

Céljai

[szerkesztés]
  • Fő célja a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének összehangolása.

Felépítése

[szerkesztés]
A párizsi Château de la Muette az OECD székhelye

Az OECD 3 fő szervezeti egységből áll:

  • A Tanács (Council) (tagjai a tagországok, amelyeket a nagykövetek által vezetett delegációk képviselnek).
  • A Titkárság, amelyet a főtitkár (jelenleg Angel Gurria) vezet. A titkárság igazgatóságokra oszlik. Munkatársainak száma mintegy 2500.
  • Bizottságok

A Titkárság

[szerkesztés]

Főtitkárság

[szerkesztés]

Végrehajtó igazgatóság

[szerkesztés]

Közös ügyek és imunication

[szerkesztés]

Egyéb szervek

[szerkesztés]

Bizottságok

[szerkesztés]

Az OECD keretein belül mintegy 200 bizottság, munkacsoport és szakértői csoport működik.

Tagállamai

[szerkesztés]
  Tagállamok
  Tagjelölt országok
  Partnerek a fokozott együttműködés érdekében

Az Európai Bizottság részt vesz az OECD munkájában, akárcsak az Európai Unió tagállamai.

Kiadványai

[szerkesztés]

OECD könyvek

[szerkesztés]

Az OECD évi 300- 500 kiadványából a legjelentősebbek:

Összeállítás az "adóparadicsomokról"

[szerkesztés]

Az OECD időszakonként közzéteszi azon államoknak a feketelistáját (OECD List of Uncooperative Tax Havens), amelyek nem hajlandók együttműködni adórendszerük átláthatóvá tétele és az adóügyi információcsere érdekében.

OECD kötetek magyar nyelven

[szerkesztés]
  • OECD: Hogyan korszerűsítsük a közigazgatást? A követendő út. Szerkesztő-lektor: Lőrincz Lajos. A kötetet fordította: Kincses László-Koi Gyula. Az eredetiben nem szereplő, a kötet angol és francia kiadására vonatkozó (az egyéb idegen nyelvű változatokban nem szereplő) tanulmányokat fordította: Linder Viktória. A mutatókat készítette, és technikai szerkesztőként közreműködött: Koi Gyula. Budapest, 2009. 291. OECD-MTA Jogtudományi Intézete.

Táblázatok

[szerkesztés]
A bér- és jövedelemadó az OECD tagországokban, 2021-ben. (Magyarország (Hungary) a hetedik.)

1.Összehasonlító táblázat a munkavállalók által átlagosan éves szinten ledolgozott munkaórák számáról:[1]

Ország/Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Amerikai Egyesült Államok 1836 1814 1810 1800 1802 1799 1800 1798 1792 1767 1778 1787
Ausztrália 1776 1737 1731 1735 1733 1725 1715 1711 1716 1685 1687 1693
Ausztria 1727 1714 1710 1705 1714 1696 1673 1667 1648 1608 1599 1600
Belgium 1545 1577 1580 1575 1549 1565 1566 1560 1568 1550 1551 1577
Chile 2263 2242 2250 2235 2232 2157 2165 2128 2095 2074 2068 2047
Csehország 1904 1827 1825 1815 1827 1827 1808 1793 1800 1764 1795 1774
Dánia 1581 1587 1579 1577 1579 1579 1586 1570 1570 1559 1560 1522
Dél-Korea 2512 2499 2464 2424 2392 2351 2346 2306 2246 2232 2193
Egyesült Királyság 1700 1705 1684 1674 1674 1673 1669 1677 1659 1651 1652 1625
Észtország 1987 1978 1983 1985 1996 2010 2001 1999 1969 1831 1879 1924
Finnország 1751 1733 1726 1719 1723 1716 1709 1706 1688 1672 1684 1684
Franciaország 1523 1514 1476 1473 1501 1495 1473 1485 1492 1472 1478 1476
Görögország 2130 2131 2118 2112 2092 2095 2066 2038 2051 1995 2017 2032
Hollandia 1435 1424 1408 1401 1399 1393 1392 1388 1392 1384 1381 1379
Írország 1719 1713 1698 1671 1668 1654 1645 1634 1601 1541 1545 1543
Izland 1885 1847 1812 1811 1827 1818 1807 1783 1787 1706 1691 1732
Izrael 1905 1989 1887 1921 1898 1889 1888 1890
Japán 1821 1809 1798 1799 1787 1775 1784 1785 1771 1714 1733 1728
Kanada 1775 1768 1747 1736 1754 1739 1738 1738 1728 1700 1702 1702
Lengyelország 1988 1974 1979 1984 1983 1994 1985 1976 1969 1948 1939 1937
Luxemburg 1683 1667 1656 1651 1607 1590 1601 1537 1577 1622 1636 1601
Magyarország 2033 1997 2009 1981 1992 1992 1988 1983 1988 1969 1962 1980
Mexikó 2311 2285 2271 2277 2271 2281 2281 2262 2260 2253 2242 2250
Németország 1471 1453 1441 1436 1436 1431 1424 1422 1422 1383 1408 1413
Norvégia 1455 1429 1414 1399 1417 1420 1414 1419 1423 1407 1414 1426
Olaszország 1861 1843 1831 1826 1826 1819 1815 1816 1803 1771 1775 1774
Oroszország 1982 1980 1982 1994 1994 1990 1999 2000 1997 1973 1976 1981
Portugália 1791 1795 1793 1768 1790 1778 1784 1754 1772 1746 1742 1711
Spanyolország 1731 1736 1734 1719 1704 1686 1673 1658 1663 1669 1674 1690
Svájc 1688 1650 1630 1643 1673 1654 1643 1633 1623 1617 1632
Svédország 1642 1618 1595 1582 1605 1605 1599 1618 1617 1602 1643 1644
Szlovákia 1816 1801 1754 1698 1742 1769 1774 1791 1793 1780 1807 1793
Törökország 1937 1942 1943 1943 1918 1936 1944 1911 1900 1881 1877 1877
Új-Zéland 1828 1817 1817 1813 1828 1811 1788 1766 1750 1738 1758 1762
OECD összesen: 1844 1829 1819 1812 1812 1807 1805 1799 1792 1766 1775 1776

A táblázatból megállapítható, hogy az első 5 ország ahol a legkevesebb munkaórát kellett átlagosan egy év alatt ledolgoznia a munkavállalóknak az:

  • 1.) Hollandia (1379 munkaóra/2011)
  • 2.) Németország (1413 munkaóra/2011)
  • 3.) Norvégia (1426 munkaóra/2011)
  • 4.) Franciaország (1476 munkaóra/2011)
  • 5.) Dánia (1522 munkaóra/2011)

A legtöbb munkaórát kellett ledolgozni egy év alatt átlagban az alábbi országok munkavállalóinak:

  • 1.) Mexikó (2250 munkaóra/2011)
  • 2.) Chile (2047 munkaóra/2011)
  • 3.) Görögország (2032 munkaóra/2011)
  • 4.) Oroszország (1981 munkaóra/2011)
  • 5.) Magyarország (1980 munkaóra/2011)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Average annually hours actually worked per worker. (Hozzáférés: 2012. július 22.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:OECD