Nyugat-nílusi láz
| Nyugat-nílusi láz | |
 | |
| BNO-10 | A92.3 |
| BNO-9 | 066.3 |
| Főbb tünetek |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-nílusi láz témájú médiaállományokat. | |
A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegséget a Nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjed, zoonotikus állatról emberre terjedő betegség, a jelenlegi ismerteink szerint emberről-emberre nem vihető át néhány esetet kivéve, mint a transzplantáció, vérátömlesztés, vertikális átvitel (amikor a fertőződött anyák adják át utódjuknak). A betegség legfőbb hordozója és terjesztője az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipty), ez a szúnyog felelős többek között a Chikungunya-láz, valamint a Zika-vírus terjesztéséért is.
A nyugat-nílusi láz tipikusan az a betegség, amelynek terjedésében a globális felmelegedésnek és a klímaváltozásnak nagy szerepe van. A megfertőződött emberek 80%-a nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, súlyosabb esetekben azonban, agyhártya-, agyvelőgyulladás is előfordulhat.[1]
Korábban főleg Afrikában, Európa déli részein, a Közel-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban észlelték, de mára már az egész világon elterjedt.
Az ember mellett megfertőzheti a madarakat, lovakat és más emlősöket is.[2]
A fertőzés fő időszaka júniustól novemberig tart, de a nyugat-nílusi vírus a fertőzött madarakban áttelelhet. A betegség ellen emberek számára még nincs védőoltás, a kisérleti vakcinák fejlesztés alatt állnak, ezért a megelőzés rendkívül fontos.[3]
Története
[szerkesztés]A kórokozó nyugat-nílusi vírust először 1937-ben azonosították Uganda nyugat-nílusi régiójában, majd újból kimutatták 1950-ben Egyiptomban, itt okozta az első nagyobb járványt. A globalizálódó világ egyik negatív mellékjelenségeként a vírus 1999-ben megjelent az Egyesült Államokban is, és terjedni kezdett az észak-amerikai kontinensen.
Magyarországon
[szerkesztés]Magyarországon már az 1960-as évek vége óta jelen van,[4] itt-ott minden évben fellobban, attól függően, hogy mennyi a szúnyog. 2012 augusztus végéig 4 esetet regisztráltak elszórtan az egész országban.[forrás?] A betegek nem egymást fertőzték meg, hanem szúnyogtól (vagy esetleg más állattól) kapták el a vírust. A fertőzés fő időszaka augusztustól egészen október elejéig tart, ameddig a kórokozó szúnyogok aktívak.
2017-ben az egész év folyamán 23 esetet derítettek fel.[forrás?]
2018-ban csak augusztus 3. és 9. között 13 esetet regisztráltak.[forrás?]
| Év | Esetszám[forrás?] |
|---|---|
| 2004 | 3 |
| 2005 | 0 |
| 2006 | 1 |
| 2007 | 4 |
| 2008 | 19 |
| 2009 | 7 |
| 2010 | 20 |
| 2011 | 4 |
| 2012 | 18[5] |
| 2013 | 31 |
| 2014 | 11 |
| 2015 | 18 |
| 2016 | 44 |
| 2017 | 21 |
Más európai országok
[szerkesztés]2013-ban Szerbiában alakult ki súlyos helyzet, amikor 238-an megbetegedtek és 32-en meghaltak.[6]
2018. júniusában Csehországban is azonosították a vírust emberekben.[7]
Olaszországban 2018-ban 72-en betegedtek meg.[forrás?]
Romániában 2018. május 2. és augusztus 8. között 23 megbetegedés történt.[8] Szerbiában ezen a nyáron öten haltak meg és a megfertőzőttek száma a 70-et is meghaladta.[9]
Tünetek
[szerkesztés]A vírus leggyakrabban nem okoz tüneteket, vagy enyhe, influenzaszerű betegséget okoz.[2] De a vírus életveszélyes betegségeket is okozhat.
Embereknél
[szerkesztés]A lappangási időszak 3-6 nap. A fertőzés az esetek 80-85%-ában tünetmentesen, 10-20%-ában lázas betegségként zajlik le, a legtöbben nem is tudják, hogy nyugat-nílusi lázuk van, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket mutatnak.
Gyakoribb tünetei:[2]
- láz
- fejfájás
- testi fájdalmak
- bőrkiütés a testtörzsön
- duzzadt nyirokmirigyek
A legtöbb fertőzött ember enyhe tünetekben szenved, és teljesen felépül.[2] De az idősebbek és a gyenge immunrendszerűek nagyobb valószínűséggel kapnak súlyos betegséget a fertőzés miatt.[2]
A megbetegedés súlyosabb formája leginkább az idősebb felnőtteket érinti. Akkor fordul elő, amikor a vírus átjut a vér-agy gáton, és a következőket okozhatja:[2]
- Fejfájás
- Magas láz
- A nyak merevsége
- Csökkent tudat, extrém letargia és csökkent reakcióképesség a külső ingerekre (kábulat)
- Dezorientáció
- Kóma
- Remegés
- Görcsök
- Izomgyengeség
- Bénulás
Az esetek kevesebb, mint 1%-ában kóros agytörzsi elváltozások jelentkeznek: a vírus gerinc- és agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást okozhat, amely az orvostudomány jelenlegi eszközeivel nem gyógyítható és bénuláshoz, kómához vagy a halálhoz vezethet. Ritka szövődmény még a hepatitis, a hasnyálmirigygyulladás, és a szívizomgyulladás. A legveszélyeztetettebbek a fiatalok, az idősek és betegek, mert gyenge az immunrendszerük; náluk a fertőzés halállal is végződhet.
Madaraknál
[szerkesztés]Madaraknál a betegség gyengeséget okozhaz, jellemző a hátraszegett fej. Egyes madárfajok, például a csirkék, úgy is megfertőződhetnek, hogy nem mutatják a betegség tüneteit. A legnagyobb pusztítás az amerikai varjak között történt.
Lovak
[szerkesztés]Lovak esetében láz, izomrángások, az izmok merevsége, depresszió jelzi a megbetegedést.
Diagnosztizálása, kezelése
[szerkesztés]Az egészségügyi szolgáltató vérvizsgálatot fog elrendelni a nyugat-nílusi vírus elleni antitestek ellenőrzésére.[2] Lumbálpunkciót is végezhetnek a cerebrospinális folyadék fertőzés jeleinek vizsgálatára.[2]
A kezelés függ az egyén tüneteitől, életkorától és általános egészségi állapotától.[2]
A nyugat-nílusi vírussal összefüggő betegségekre nincs specifikus kezelés.[2] Ha egy személy a betegség súlyosabb formáját, a nyugat-nílusi agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást kapja meg, a kezelés intenzív terápiát foglalhat magában, például:[2]
- Kórházi tartózkodás
- IV (intravénás) folyadékok
- Lélegeztetőgép
- Egyéb fertőzések, például tüdőgyulladás vagy húgyúti fertőzések megelőzése
- Ápolási ellátás
Gyógyszer ellene nincs (2024).
Szövődmények
[szerkesztés]A nyugat-nílusi vírus általában nem okoz tüneteket, szövődményeket, vagy csak enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz.[2] De a vírus életveszélyes betegségeket is okozhat, mint például:[2]
- Agyvelőgyulladás (encephalitis)
- Agyhártyagyulladás (meningitis)
- Agyhártya- és agyvelőgyulladás (meningoencephalitis)
Megelőzése
[szerkesztés]Az emberek esetében védőoltás nincs (2024). A legjobb ezért, ha igyekezünk elkerülni a fertőzést. Ennek legegyszerűbb módja a különböző szúnyogriasztók alkalmazása.
A lovak esetében van védőoltás, amit a ló féléves korától már be lehet adni és évente meg kell ismételni.[10]
Egyéb
[szerkesztés]Aki a nyugat-nílusi lázzal fertőzött területen járt, utazása után (Magyarországon) még 30 napig nem adhat vért.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Nyugat-nílusi láz aktuális járványügyi helyzete Európában és Magyarországon
- ↑ a b c d e f g h i j k l m West Nile Virus - Health Encyclopedia - University of Rochester Medical Center. www.urmc.rochester.edu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
- ↑ „Nyugat-nílusi láz: fontos a megelőzés és a szúnyogok elleni védekezés”, hirado.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Minden évben feltűnik a nyugat-nílusi vírus (Index.hu, 2012. szeptember 11.)
- ↑ Nálunk is okoz megbetegedéseket a nyugat-nílusi vírus (Origo.hu, 2014. július 17.)
- ↑ Nyugat-nílusi láz szedi áldozatait Szerbiában – 24.hu, 2018. július 31.
- ↑ Maszol: Veszélyes vírust terjesztő szúnyogokat találtak egy európai országban (magyar nyelven). www.maszol.ro. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ Székelyföldre is eljutott a nyugat-nílusi vírus. Maszol (www.maszol.ro). (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
- ↑ Weekly updates: 2018 West Nile fever transmission season (angol nyelven). European Centre for Disease Prevention and Control. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ „A magyar lovakat is veszélyezteti a nyugat-nílusi láz | Lovasok.hu”, Lovasok.hu, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Szúnyog terjeszti a betegséget”. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (magyar nyelvű)
Források
[szerkesztés]- A West Nile Virus- WNV (Nyugati Nilus Vírus) elárasztotta az Egyesült Államokat. hippocrateslap.hu, 2004. január 2. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- A Nyugat-nílusi láz emberekben és állatokban. equus.hu, 2008. november 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- A Napidokor.hu cikke, amely ismerteti az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetőjével Dr. Ócsai Lajossal készült interjút a Csak csajok c. műsorban.
További információk
[szerkesztés]- Nyugat-nílusi láz – Európai Betegség-megelőzési és Járványügyi Központ, napi tájékoztatók (angolul)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
