Nagyolsva

	Nagyolsva (Oľšavica)
	; Nagyolsva zászlaja
	; Nagyolsva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Rang	község
Első írásos említés	1300
Polgármester	Mikuláš Demočko
Irányítószám	053 73
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
	Népesség
Teljes népesség	256 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	776 m
Terület	17,60 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 00″, k. h. 20° 45′ 12″49.083333°N 20.753333°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 00″, k. h. 20° 45′ 12″49.083333°N 20.753333°E
	Nagyolsva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyolsva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyolsva (1899-ig Olsavicza, szlovákul: Oľšavica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. Lazonpatak tartozik hozzá.

Fekvése

Lőcsétől 14 km-re északkeletre, az Olsva-patak partján fekszik.

Története

A falu a 13. században keletkezett. Neve a szláv olša (= égerfa) főnévből eredeztethető. Első írásos említése 1308-ból származik. Ebben az évben Pál szepesi prépost Sigray Dénes fia Miklós szepesi várnagynak adja. Ettől kezdve a szepesi váruradalom része volt. Ekkor épülhetett a település Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. A 14-15. században a Sigrayakon kívül a Görgei, Fricsi, Krigi családoké és az Olsavicaiaké. A család legnevesebb tagja Olsavicai János 1400 és 1424 között szepesi várnagy és alispán.

A 16. században a Szepességben a vlach jog alapján keleti rítusú ruszinok telepedtek le, így történt ez Olsván is. A 16. században itt is terjedt a reformáció, ezzel egyidejűleg a falu új földesurai a Bertóty és Görgey családok lettek. Az ellenreformáció hatására lakói újra katolizáltak. 1700-ban 351 lakosából 348 görögkatolikus és csak 3 nem katolikus volt. A 18. század második felében a település sokat fejlődött, iskolája, plébániája épült. 1787-ben 78 házában 620 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLSAVICZA. Orosz falu Szepes Várm. földes Ura Görgei Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Alsó Répashoz nem meszsze, határja meg lehetős, réttyei jók, legelője, fája elég van.”^[2]

1828-ban 105 háza és 766 lakosa volt. A 19. században nagyrészt a Jámborszky és Újfalussy család birtoka volt. Lakói a mezőgazdaságon kívül kézművességgel, szövéssel, kosárfonással is foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olysavicza, orosz falu, Szepes vmegyében, Szepeshez északra 1 1/2 mfd., 52 romai, 742 gör. kath., 8 evang.; 12 zsidó lakja. Gör. kath. paroch. templom. F. u. többen.”^[3]

A század végétől sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 718, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 327 lakosából 313 szlovák és 13 ruszin volt.

2011-ben 291 lakosából 236 szlovák és 49 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma a 14. században épült, a 17. században barokk stílusban építették át.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Lásd még

Lazonpatak

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Lőcsei járás m v sz A Lőcsei járás települései
Lőcse (Levoča)
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky)