Ugrás a tartalomhoz

Mrs. Miniver

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mrs. Miniver
(Mrs. Miniver)
1942-es amerikai film

RendezőWilliam Wyler
ProducerSidney Franklin
Műfaj
ForgatókönyvíróArthur Wimperis
Claudine West
George Froeschel
James Hilton
(Jan Struther írásaiból)
FőszerepbenGreer Garson
Walter Pidgeon
Teresa Wright
May Whitty
Henry Travers
ZeneHerbert Stothart
OperatőrJoseph Ruttenberg
VágóHarold F. Kress
DíszlettervezőCedric Gibbons
Gyártás
GyártóMetro-Goldwyn-Mayer
Ország USA
Nyelvangol
Játékidő134 perc
Költségvetés1 344 000 USD
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóUSA Metro-Goldwyn-Mayer
BemutatóUSA 1942. jún 4.
Magyar 1947. jan. 31.
Ausztria 1948. ápr. 23.
Bevétel8 878 000 USD
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Mrs. Miniver témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Mrs. Miniver 1942-ben bemutatott amerikai háborús filmdráma William Wyler rendezésében. A történet alapjául Jan Struther írásai szolgáltak, melyek Mrs. Miniverről, egy fiktív angol háziasszonyról szóltak. A film hat Oscar-díjat nyert.

Történet

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

Mrs. Kay Miniver (Greer Garson) és családja kényelmesen éli mindennapos életét Starlingsban, egy faluban nem messze Londontól. A házuknak nagy kertje van, egy kis motoros hajóval és partszakasszal a Temze partján. A férje Clem Miniver (Walter Pidgeon) elismert építész. Három gyerekük van: Toby, Judy és a legidősebb Vin (Richard Ney), aki már egyetemre jár. Velük él még Gladys (Brenda Forbes), a házvezetőnő és Ada (Marie De Becker), a szakácsnő.

Vin az egyetem után találkozik Carol Beldonnal (Teresa Wright), Lady Beldon (May Whitty) unkokájával, és egymásba szeretnek. Vin elhívja a lányt egy jacht klub vacsorára. Végül összeházasodnak, de a második világháború egyre közelebb kerül otthonukhoz. Vin jelentkezik a Királyi Légierőnél, a bázisa nem messze a szüleik házától lesz.

Clem együtt más hajótulajdonossal, önkéntesnek jelentkezik a motoros hajójával a Dunkerque-i evakuálásnál.

Egy kora reggel Kay egy lezuhant repülőgépre lesz figyelmes a közelben. Egy német vadászpilótát talál a kertjükben bujkálni. Enni ad neki, higgadtan elveszi a fegyverét, majd értesíti a rendőrséget. Hamarosan Clem is hazatér.

Ahogy a légitámadások elkezdődnek, Kay és Carol autóval elveszi Vint a közeli légibázisra, ahol a fiú állomásozik, hogy csatlakozni tudjon repülőszázadához. A visszaúton viszont német légitámadásba keverednek, Carol súlyosan megsebesül, és mire hazaérnek, a lány meghal. Kay teljesen összeomlik. Mikor Vin hazatér a csatából, megtudja a szörnyű híreket.

A film végén a helyi lakosok egy lebombázott templom romjai mellett gyűlnek össze, ahol a lelkész mond egy erőteljes beszédet a háború mellett.

Szereposztás

[szerkesztés]
Szerep Színész[1] Magyar hangja
(1. szinkron)[2]
Mrs. Kay Miniver Greer Garson Császár Angela
Clem Miniver Walter Pidgeon Szersén Gyula
Carol Beldon Teresa Wright Madarász Éva
Lady Beldon May Whitty Győri Ilona
Foley Reginald Owen Cs. Németh Lajos
James Ballard Henry Travers Makay Sándor
Vin Miniver Richard Ney Tóth-Gáspár András
Lelkész Henry Wilcoxon Perlaki István
Gladys Brenda Forbes ?
Ada Marie De Becker ?
Német vadászpilóta Helmut Dantine ?

A film háttere

[szerkesztés]

A film anyagi szempontból minden várakozást felülmúlt, Észak-Amerikában 5 538 000 dolláros bevételt hozott, plusz világszerte még 3 520 000 dollárt eredményezett.

Franklin D. Roosevelt is nyomást gyakorolt az amerikai mozikra, hogy minél többet vetítsék a filmet, mert jó propaganda célt szolgál.

Richard Ney, aki a filmben Greer Garson fiát alakította és 11 évvel fiatalabb volt a színésznőnél, nem sokkal a premier után feleségül vette filmbeli anyját. A házasság nem volt hosszú életű, 4 év után elváltak.

Oscar-díj

[szerkesztés]
Oscar-díj (1943)
  • díj: legjobb film – Metro-Goldwyn-Mayer
  • díj: legjobb rendező – William Wyler
  • díj: legjobb női főszereplő – Greer Garson
  • díj: legjobb női mellékszereplő – Teresa Wright
  • díj: legjobb forgatókönyv – George Froeschel, James Hilton, Claudine West, Arthur Wimperis
  • jelölés: legjobb férfi főszereplő – Walter Pidgeon
  • jelölés: legjobb férfi mellékszereplő – Henry Travers
  • jelölés: legjobb női mellékszereplő – May Whitty
  • jelölés: legjobb vágó – Harold F. Kress
  • jelölés: legjobb hang – Douglas Shearer
  • jelölés: legjobb effektek – A. Arnold Gillespie, Warren Newcombe, Douglas Shearer
  • díj: legjobb operatőr – Joseph Ruttenberg

Greer Garson mondta az eddigi leghosszabb – öt és fél perces – köszönőbeszédét, miután átvette az Oscar-díjat.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mrs._Miniver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szereposztás az IMDb.com szerint
  2. Mrs. Miniver, 1942. 1. szinkron. Mikroszinkron, megrendelő Magyar Televízió Rt. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)

További információk

[szerkesztés]