Ugrás a tartalomhoz

Mononykus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mononykus
Evolúciós időszak: késő kréta, 70 Ma
A Mononykus művészi rekonstrukciója
A Mononykus művészi rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Alvarezsauridae
Nem: Mononykus
Perle et al., 1993
Szinonimák

Mononychus Perle et al., 1993 (non Schueppel, 1824: foglalt)

Fajok
  • M. olecranus (Perle et al., 1993) (típus)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mononykus témájú kategóriát.

A Mononykus (jelentése 'egy karom') az alvarezsaurida theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt, Mongóliában (a Nemegt-formáció területén, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt). Hosszú, vékony lábakkal rendelkezett és két lábon járó, fürge mozgású állat volt, amely nagy sebességgel futott, ami előnyös tulajdonság volt élőhelyén, a nyílt sivatagban. Kis koponyája volt apró hegyes fogakkal, ami arra utal, hogy rovarokkal és kisebb állatokkal, például gyíkokkal és emlősökkel táplálkozott. A nagy szemek lehetővé tették a Mononykus számára, hogy éjszaka vadásszon, amikor az idő hűvösebb és kevesebb a ragadozó.

Anatómia

[szerkesztés]
A Mononykus rekonstruált csontváza

A Mononykus kistestű, csupán 1 méter hosszú dinoszaurusz volt. A csuklócsontjai a madarakéhoz hasonlóan összeforrtak, a szegycsontján pedig egy csonttaraj helyezkedett el. A csontváza több részletében is elért közeli rokonaiétól a Shuvuuiáétól és a Parvicursorétól, például a háromszög keresztmetszetű szeméremcsont és a lábujjcsontok eltérő arányai tekintetében.

A Mononykust jelenleg egyetlen példány, az IGM N107/6 azonosítójú holotípus képviseli. Ez a fosszília egy részleges csontváz, melynek hiányzik a farka és a koponyája néhány darabja, az agyüreget leszámítva. Később tévesen több leletet is a Mononykus nembe soroltak be, köztük részleges (kezdetben hibás módon nagyon rövidnek ítélt, de a későbbi egyedeknél hosszúnak és vékonynak bizonyuló) farokkal és teljes, de egyedi, majdnem fogatlan koponyával rendelkező csontvázakat.[1] Ezeket a példányokat azonban időközben átsorolták az új Shuvuuia nembe.[2] Emiatt több Mononykusról készített rekonstrukció és felállított csontváz valójában nagyrészt a Shuvuuián alapul.

Az 1990-es években, a Mononykus hivatalos leírásának készítése közben egy beszámoló látott napvilágot arról, hogy egy Roy Chapman Andrews által vezetett expedíció évtizedekkel korábban feltárt egy feltehetően ehhez a nemhez tartozó példányt. Ezt a leletet az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) gyűjteményében egyszerűen egy „madárszerű dinoszaurusz” feliratú címkével látták el.[3] Azonban a további példányok rokon nemekhez való átsorolása és a lelet korának különbsége (az Andrews-féle példány a korábbi Djadochta-formációból származik) alapján valószínűtlen, hogy ez az egyed a Mononykushoz tartozik.[4]

Ősbiológia

[szerkesztés]

A Mononykus az Alvarezsauridae család tagjaként a rokonaihoz hasonlóan nagyon különös zömök mellső lábakkal rendelkezett, melyeken egy-egy nagy, körülbelül 7 centiméteres karom nőtt (amikről a nevét kapta). A másik két ujjáról a karom eltűnt (bár közeli rokona, a Shuvuuia a megnagyobbodott karom mellett két csökevényessel is rendelkezett). E nagymértékben specializálódott karok célja jelenleg rejtély, de egyes tudósok felvetették, hogy (a modern hangyászok végtagjaihoz hasonlóan) a termeszvárak szétbontására szolgáltak, így lehetséges, hogy az állat elsősorban rovarokkal táplálkozott.[5]

A Mononykust rendszerint tolltakaróval rekonstruálják. A rokonságába tartozó Shuvuuia fosszilis maradványaival együtt tollak lenyomatai is előkerültek, igazolva, hogy az Alvarezsauridae ahhoz a theropoda fejlődési vonalhoz tartozott, amely tollakkal vagy pelyhes testtakaróval rendelkezett.[6]

Popkulturális hatás

[szerkesztés]

A Mononykus látható a BBC által a Dinoszauruszok, a Föld urai című sorozat különkiadásaként készített Az óriási karom (Walking With Dinosaurs: The Giant Claw, 2003) című műsorban, melyben a kréta időszaki Mongóliába utazó Nigel Marven elfog és megvizsgál egy példányt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Suzuki, S., Chiappe, L.M., Dyke, G.J., Watabe, M., Barsbold, R., and Tsogtbaatar, K. (2002). „A new specimen of Shuvuuia deserti Chiappe et al., 1998 from the Mongolian Late Cretaceous with a discussion of the relationships of alvarezsaurids to other theropod dinosaurs”. Contributions in Science 494, 1–18. o.  
  2. Chiappe, L.M., Norell, M. and Clark (1998). „The skull of a relative of the stem-group bird Mononykus”. Nature 392, 275–278. o.  
  3.  (1993). Dinosaurs of the Gobi. Mongolia: BBC Horizon.
  4. Mortimer, M.: Ornithomimosauria. The Theropod Database, 2004. [2012. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  5. Senter, P. (2005). „Function in the stunted forelimbs of Mononykus olecranus (Theropoda), a dinosaurian anteater”. Paleobiology 31 (3), 373–381. o.  
  6. Schweitzer, M.H., J.A. Watt, R. Avci, L. Knapp, L. Chiappe, M. Norell & M. Marshall (1999). „Beta-keratin specific immunological reactivity in feather-like structures of the Cretaceous alvarezsaurid, Shuvuuia deserti”. Journal of Experimental Zoology (Mol Dev Evol) 285, 146–157. o.  

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mononykus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Mononykus. The Dinosaur Encyclopaedia. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  • Mononykus. Dino Directory. Natural History Museum. [2011. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)