Ugrás a tartalomhoz

Molnár Kálmán (jogász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Kálmán
Született1881. április 7.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1961. március 29. (79 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaÁrvai Gabriella
(h. 1955–1961)
Foglalkozása
Tisztségeaz Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 17. – 1945. november 3.)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1903, jogtudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (1/4-3-20)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcsamagyari Molnár Kálmán (Nagyvárad, 1881. április 7. – Budapest, 1961. március 29.) magyar jogász, közjogász, jogtudós, egyetemi tanár, közíró, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

[szerkesztés]
Molnár Kálmán portréja a Pécsi Tudományegyetem díszkapuján. Trischler Ferenc szobrászművész alkotása.

Molnár Imre jogakadémiai tanár és Horváth Anna fiaként született. 1899-ben érettségizett a nagyváradi premontrei gimnáziumban, majd a nagyváradi jogakadémia és a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt. 1903-ban jogi, 1904-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett, majd a berlini és a Heidelbergi Egyetemen, valamint 1905 és 1906 között a párizsi tudományegyetemen tanult. 1907-től 1914-ig az egri érseki jogakadémián volt a magyar közjog nyilvános rendes tanára, 1911-ben magántanári képesítést szerzett.[5]

Az első világháború alatt a körülzárt Przemyśl várában harcolt, majd 1915-ben orosz hadifogságba került, ahonnan 1918-ban tért haza és ismét az egri jogakadémia tanára lett. 1921 és 1925 között Heves vármegye tiszteletbeli főjegyzője volt, majd 1925-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen lett a magyar közjog nyilvános rendes tanára. 1923-tól a Jogakadémiai Tanárok Országos Egyesületének és az egri Gárdonyi Társaság alelnöke volt, utóbbinak 1926-ban tiszteletbeli tagja lett. 1927-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává választották.[6]

1929-től 1930-ig, valamint 1941 és 1942 között a pécsi egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja volt. 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1944-ben a nyilasok a nagykanizsai internálótáborba hurcolták, majd kiszabadulása után a Polgári Demokrata Párt (PDP) képviselőjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja volt. 1944-től 1947-ig a PDP politikai bizottságának is tagja volt. 1945-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar alkotmányjog nyilváos rendes tanára lett, ekkor értékes könyvtárát a pécsi egyetem közjogi szemináriumának adományozta. 1949-ben nyugdíjazták. Ugyanebben az évben az MTA tanácskozó tagja lett, azaz megfosztották levelező tagságától.[7]

Közíróként és jogtudósként főleg a magyar alkotmányfejlődés történetével, a magyar jogfolytonosság és a Szent Korona-tan kérdéseivel foglalkozott. Konzervatív és legitimista nézeteket képviselt, az 1930-as évektől kezdve sokszor felszólalt az erősödő szélsőjobboldali mozgalmakkal és az antiszemitizmussal szemben, ellenezte a zsidótörvényeket.[8] Főleg a szentkoronatannal kapcsolatos felfogása miatt szembe került Eckhart Ferenc polgári történelmi szemléletével is.[5]

1961-ben hunyt el Budapesten. Halála után, 1989-ben az MTA visszaállította levelező tagságát. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik, sírját 2004-ben védetté nyilvánították.[9]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Esküdtszékünk (Nagyvárad, 1903)
  • Kormányrendeletek (Eger, 1911)
  • Döntvényeink jogi természete (Eger, 1913)
  • Alkotmányos jogrendünk és a közjogi provizórium (Pécs, 1926)
  • Magyar közjog (I – II., Pécs, 1926 – 28)
  • A szentkorona-tan kifejlődése és mai jelentősége (Pécs, 1927)
  • A szentkorona jegyében (Pécs, 1931)
  • A magyar jogszemlélet néhány alapvonása (Pécs, 1932)
  • A főkegyúri jogról (Miskolc, 1932)
  • Államelméletek lecsapódásai a tételes alkotmányjogban (Budapest, 1932)
  • Összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei (I – II., Pécs, 1933)
  • Alkotmányjogi reformjaink az 1937. és 1938. években (Pécs, 1938)
  • Mentelmi jogunk jogalapja és kodifikálása (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1938)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ a b Molnár Kálmán - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  6. ↑ Molnár Kálmán | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  7. ↑ https://parlamentiszemle.hu/wp-content/uploads/2019/07/parlamentiszemle.hu-psz-201901-127-136-schweitzergabor.pdf
  8. ↑ A „zsidóbérenc”. Szombat Online. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  9. ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Molnár Kálmán (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Molnár Kálmán. (Hozzáférés: 2022. január 28.)

Források

[szerkesztés]
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Kálmán_(jogász)&oldid=27438983”