Metz István
Metz István | |
Született | 1894. május 8. Budapest |
Elhunyt | 1983. május 10. (89 évesen) Marosvásárhely |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Hegyi Ilona |
Gyermekei | Metz Katalin |
Szülei | Metz Albert |
Foglalkozása | orvos, orvostörténész, színműíró, novellista |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1924) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Metz István (Budapest, 1894. május 8. – Marosvásárhely, 1983. május 10.) magyar orvos, orvostörténész, színműíró, novellista. Metz Albert fia, Metz Katalin apja.
Életútja
[szerkesztés]Oklevelét a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte (1924), majd Iaşi-ban szerzett újabb, nosztrifikált diplomát (1930). Marosvásárhelyen a Szanatórium belgyógyász orvosa (1928–34), a Betegsegélyező főorvosa (1940–47), poliklinikai vezető főorvos (1948–49), az Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem orvostörténeti tanszékének alapítója és egyetemi előadó tanára (1949–52), majd a Diákpoliklinika vezető főorvosa nyugalomba vonulásáig (1954–69). Orvosi pályafutása során megszervezte három erdélyi megye orvos-egészségügyi ellátását, kórházak, körök hálózatát, irodalmi hajlamainak megfelelően egy ideig (1952–54) az Állami Székely Színház irodalmi titkára. A KZST tagja.
Munkássága
[szerkesztés]Első írásait a Színház, Cirkusz és Tükör című marosvásárhelyi lapok közlik (1919–22). A Marosvölgyi Munkás, Zord Idő, Keleti Újság, Brassói Lapok, 1944 után a Szabad Szó, Művelődési Útmutató munkatársa. Orvostörténeti cikkeit a Romániai Magyar Szó, elbeszéléseit az Igaz Szó közölte. Jánoska című színművét 1949-ben a Székely Színház mutatta be, Esztike című egyfelvonásos vígjátéka a kolozsvári és a marosvásárhelyi színházakban került színre (1952), darabjait a műkedvelők is játszották országszerte. Hangjátékait a marosvásárhelyi rádió közvetítette (1952–56). Az Orosz Könyv Kiadó marosvásárhelyi szekciójának vezetőjeként könyveket gondozott, a Tankönyvkiadó számára oroszból fordított kiadványokat.
Munkái
[szerkesztés]- Blanka (novellák, Marosvásárhely, 1920);
- Jánoska. A gyárigazgató (Két egyfelvonásos. 1949)
- I. Az orvostörténelem az ősközösségtől a kapitalizmusig
- II. Az orvostörténelem a kapitalizmustól napjainkig (kőnyomatos egyetemi jegyzet, Marosvásárhely, 1950-51)
- Önéletírása kéziratban
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információk
[szerkesztés]- Huszár Ilona: Egy gazdag élet. A Hét, 1975/11.