Ugrás a tartalomhoz

Metróhálózatok listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
A New York-i metró a világ legtöbb állomásával rendelkező metróüzeme

Ez a lista a világon található már üzemelő vagy még építés alatt álló metróüzemeit és S-Bahn rendszereit sorolja fel.

Metróhálózatok listája

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Hely Ország Név Megnyitás éve Állomások száma Teljes hossz Utolsó bővítés éve
Algír  Algéria Algíri metró 2011 14 13,5 2015
Atlanta  Amerikai Egyesült Államok MARTA 1979[1] 38[2] 77[2] 2000[1]
Baltimore  Amerikai Egyesült Államok Baltimore-i metró 1983 14[3] 24,9[3] 1995
Boston  Amerikai Egyesült Államok MBTA 1897 51 61 2014
Chicago  Amerikai Egyesült Államok Chicagói metró 1897 145 165,4 2015
Cleveland  Amerikai Egyesült Államok Clevelandi metró 1955 18 31 1968
Los Angeles  Amerikai Egyesült Államok Metro Rail[note 1] 1993[4] 16[4] 28,0[4] 2000[note 2][4]
Miami  Amerikai Egyesült Államok Metrorail 1984[5] 23[6] 40,1[6] 2012
New York  Amerikai Egyesült Államok New York City Subway[note 3] 1868 (föld fölött), 1904 (föld alatt)[7] 468[8] 373[9] 2013[note 4]
New York  Amerikai Egyesült Államok Staten Island Railway 1925[note 5] 22[10] 22,5[9] 1925
New York/New Jersey  Amerikai Egyesült Államok PATH 1908[11] 13[12] 22.2[13] 1910
Philadelphia  Amerikai Egyesült Államok SEPTA[note 6][14] 1907 74[15] 59,1[15][16] 1973
Philadelphia/New Jersey  Amerikai Egyesült Államok PATCO Speedline 1936[17] 13[17] 22,9[17] 1969
San Francisco Bay Area  Amerikai Egyesült Államok BART[note 7] 1972[18] 44[18] 167[18] 2011
Washington  Amerikai Egyesült Államok Washingtoni metró 1976[19] 86[19] 171,0[20] 2004[20]
Buenos Aires  Argentína Buenos Aires-i metró 1913 86 53,9 2016
Bécs

Serfaus

 Ausztria Bécsi metró

Dorfbahn Serfaus -i metró

1976

1985

104

4

78,5

1,3

2017

2019

Baku  Azerbajdzsán Bakui metró 1967 25 36,7 2016
Brüsszel  Belgium Brüsszeli metró 1976 59 39,9 2009
Belo Horizonte  Brazília Belo Horizonte-i metró 1986 19 28,1 2002
Brazíliaváros  Brazília Brazíliavárosi metró 2001 24 42,4 2010
Fortaleza  Brazília Fortalezai metró 2012 28[21] 43[21] 2013
Porto Alegre  Brazília Porto Alegre-i metró 1985 19 38,7 2012
Recife  Brazília Recifei metró 1985 28 39,5 2009
Rio de Janeiro  Brazília Rio de Janeiro-i metró 1979[22] 35[23] 41[23] 2010[22]
São Paulo  Brazília São Paulo-i metró 1974[24] 64[24] 74,2[24] 2011[24][note 8]
Teresina  Brazília Teresinai metró 1989 9 14,5 1989
Szófia  Bulgária Szófiai metró 1998 34 39,0 2015
Santiago  Chile Santiagói metró 1975[25] 108[26] 103[26] 2011
Valparaíso  Chile Valparaísói metró 2005[27] 20[28] 43[28] 2005
Prága  Csehország Prágai metró 1974[29] 61 65,2 2015
Koppenhága   Dánia Koppenhágai metró 2002 22 20,4 2007
Incshon  Dél-Korea Incshoni metró 1999 29 29,4 2009[note 9]
Kvangdzsu  Dél-Korea Kvangdzsui metró 2004 20 20,1 2008[note 10]
Puszan  Dél-Korea Puszani metró 1985 135 139,9 2017
Szöul  Dél-Korea Szöuli metró[note 11] 1974[note 12] 397[note 13] 526,3 2012[note 14]
Tedzson  Dél-Korea Tedzsoni metró 2006 22 22,7 2007
Tegu  Dél-Korea Tegui metró 1997 58 81,2 2015
Santo Domingo  Dominikai Köztársaság Santo Domingo-i metró 2009 30[30][31] 27,4[30][31] 2013[31]
Dubaj  Egyesült Arab Emírségek Dubaji metró 2009 47 74,6 2012[note 15]
Glasgow  Egyesült Királyság Glasgow-i metró 1896[32] 15[32] 10,4[32] 1896
London  Egyesült Királyság Londoni metró 1863[33][34] 270[35] 402[35] 2009[36][note 16]
London  Egyesült Királyság Docklands Light Railway 1987[37] 45 34[37] 2011
Newcastle/Sunderland  Egyesült Királyság Tyne & Wear Metro 1980[38] 60[38] 74,5[38] 2002[38]
Kairó  Egyiptom Kairói metró 1987 61 77,9 2014
Phenjan  Észak-Korea Phenjani metró 1973 17 22 1987[note 17]
Minszk  Fehéroroszország Minszki metró 1984[39] 28[39] 35,4[39] 2012[39][note 18]
Helsinki  Finnország Helsinki metró 1982[40] 17[41] 21,1[41] 2007[40]
Lille  Franciaország Lille-i metró 1983[42] 60[43] 45[43] 2000[42]
Lyon  Franciaország Lyoni metró 1978[44] 39[44] 30.3[44] 2013[44][note 19]
Marseille  Franciaország Marseille-i metró 1977 28[45] 21,5[45] 2010
Párizs  Franciaország Párizsi metró 1900[46] 300[47][48] 213[47][48] 2013
Rennes  Franciaország Rennes-i metró 2002 15 9,4 2002
Toulouse  Franciaország Toulouse-i metró 1993[49] 37[49] 28,2[49] 2007[49][note 20]
Manila  Fülöp-szigetek Manila Light Rail Transit System 1984 32 34,5 2010
Manila  Fülöp-szigetek Manila Metro Rail Transit System 1999 13 17,0 2000
Athén  Görögország Athéni metró 1904 61 84,7 2013
Tbiliszi  Grúzia Tbiliszi metró 1966 22 26,4 2000[50]
Amszterdam  Hollandia Amszterdami metró[note 21][51] 1977 33 31,4 2005
Rotterdam  Hollandia Rotterdami metró 1968 62 78,3 2010
Bengaluru  India Nammai metró 2011 41 42,3 2017
Csennai  India Csennai metró 2015 20 27,9 2017
Delhi  India Delhi metró 2002 155 231 2017
Kalkutta  India Kolkatai metró 1984 24 27,89 2013
Meshed  Irán Meshedi városi vasút 2011[52] 22 19 2011
Teherán  Irán Teheráni metró 1999[53] 120 120[53] 2010[53]
Fukuoka  Japán[note 22] Fukuokai metró 1981 35 29,8 2005
Hirosima  Japán[note 22] Astram Line 1994 21 18,4 1994
Jokohama  Japán[note 22] Jokohamai metró 1972 32 40,4 2002
Jokohama  Japán[note 22] Minatomirai Line 2004 6 4,1 2008
Kóbe  Japán[note 22] Kóbei gyorsvasút 1968 10 7,6 2001
Kóbe  Japán[note 22] Kóbei metró 1977 25 30,6 2001
Kiotó  Japán[note 22] Kiotói metró 1981 29 28,8 2008
Nagoja  Japán[note 22] Nagojai metró 1957 83 89,1 2011
Oszaka  Japán[note 22] Oszakai metró 1933 101 137,8 2006
Szapporo  Japán[note 22] Szapporói metró 1971 46 48 1999
Szendai  Japán[note 22] Szendai metró 1987 17 14,8 1987
Tokió  Japán[note 22] Yamanote Line 1925 29 34,5 1925
Tokió  Japán[note 22] Tokiói metró 1927 179 195,1 2008
Tokió  Japán[note 22] Toei metró 1960 106 121,5 2000
Tokió  Japán[note 22] Tokyo Waterfront Area Rapid Transit 1996 8 12,2 2002
Montréal

Ottawa

 Kanada Montréali metróO-Train 1996

2019

68[54] 13 69,2

12,5

2007[note 23] 2019
Torontó  Kanada Torontói metró[55] 1954[56] 69[56] 68,3[56] 2002[56][note 24]
Vancouver  Kanada SkyTrain 1985[57] 47[58] 68,6[58] 2009[note 25]
Almati  Kazahsztán Almati metró 2011 9 11,3 2015
Peking  Kína Pekingi metró 1971 306 599,4 2017
Csangcsun  Kína Csangcsuni metró 2011 35 29 2017
Csangsa  Kína Csangsai metró 2014 43 50,2 2016
Csengtu  Kína Csengtui metró 2010 138 179,43 2017
Csungking  Kína Csungkingi metró 2005 153 264 2017
Fosan  Kína Fosani metró[note 26] 2010 14 20,4 2010
Kanton  Kína Kantoni metró 1997 123[59][note 27] 236[60] 2010[61]
Harbin  Kína Harbini metró 2013 18[62][63] 17,5[62][63] 2013[62][63]
Hangcsou  Kína Hangcsoui metró[64] 2012 31 48.0 2012[65][note 28]
Hongkong  Kína Hongkongi metró 1979[66][note 29] 82[66] 174.4[66] 2009[note 30]
Hszian  Kína Hsziani metró 2011 36 45,9 2013[67][note 31]
Kunming  Kína Kunmingi metró 2012 14 40,1 2013[68][note 32]
Nanking  Kína Nankingi metró[69][note 33] 2005 121 224,3 2015
Sanghaj  Kína Sanghaji metró[note 34] 1993 364< 588 2015
Senjang  Kína Senjangi metró 2010 41 49,7 2012[70]
Sencsen  Kína Sencseni metró 2004 137 178,4 2011[71]
Szucsou  Kína Szucsoui metró 2012 24 25,7 2012[72][note 35]
Talien  Kína Talieni metró 2003 68 150,4 2017
Tiencsin  Kína Tiencsini metró 1984 76 128,6 2012[73]
Ürümcsi  Kína Ürümcsi metró 2018 21 27,6 2018
Vuhan  Kína Vuhani metró 2004 46 56,85 2012[74]
Medellín  Kolumbia Medellíni metró 1995 34 32 1996
Varsó  Lengyelország Varsói metró 1995 21 23,1 2008
Budapest  Magyarország Budapesti metró 1896 52 38,2 2014
Kuala Lumpur  Malajzia RapidKL Rail 1996 48 56 2003
Mexikóváros  Mexikó Mexikóvárosi metró 1969[75] 195[76][note 36] 226,5[76] 2012[note 37]
Berlin  Németország Berlini metró 1902 173 151,7 2009
Hamburg  Németország Hamburgi metró 1912[77] 91[78] 104[78] 2012[note 38]
Hamburg  Németország Hamburgi S-Bahn[note 7] 1907[79] 68[80] 147[80] 2008[note 39]
München  Németország Müncheni metró 1971[81] 100[81][note 40] 95[81] 2010[note 41]
Nürnberg  Németország Nürnbergi metró 1972 49[82] 38,2[82] 2020[note 42]
Oslo  Norvégia Oslói metró[note 43] 1966[note 44] 105 84,2 2006[note 45]
Brescia  Olaszország Bresciai metró 2013 17 13,7 –
Catania  Olaszország Cataniai metró 1999 10 8,8 2017
Genova  Olaszország Genovai metró 1990 8 7.1 2012
Milánó  Olaszország Milánói metró[83] 1964 113 100 2013
Nápoly  Olaszország Nápolyi metró[note 46] 1993 23 20.3 2021
Róma  Olaszország Római metró[84] 1955 73 60 2015
Torino  Olaszország Torinói metró 2006 21 13.2 2011
Jekatyerinburg  Oroszország Jekatyerinburgi metró 1991 9[85] 12,7[85] -
Kazany  Oroszország Kazanyi metró[87] 2005 11 15,8 2013[88]
Moszkva  Oroszország Moszkvai metró[89][90] 1935 188 329 2015
Novoszibirszk  Oroszország Novoszibirszki metró 1986 12[85] 15,9[85] 2011[91]
Nyizsnyij Novgorod  Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i metró 1985 15[85] 18,8[85] 2012[92]
Szamara  Oroszország Szamarai metró 1987 10 10,3[85] 2007[93]
Szentpétervár  Oroszország Szentpétervári metró 1955 67[85] 113,7[85] 2012[94]
Jereván  Örményország Jereváni metró 1981[95] 10[95] 13,4[95] 1996[96]
Lima  Peru Limai metró 2011 16 21,4 2011[note 47]
Lisszabon  Portugália Lisszaboni metró[97][98] 1959 55 45,5 2012[note 48]
San Juan  Puerto Rico Tren Urbano 2004 16 17,2 2005
Bukarest  Románia Bukaresti metró 1979 53 71,4 2017
Barcelona  Spanyolország Barcelonai metró 1924 180 146 2016
Bilbao  Spanyolország Bilbaói metró 1995 48 49,2 2017
Madrid  Spanyolország Madridi metró[note 49][99] 1919 300 293 2011
Palma de Mallorca  Spanyolország Palma de Mallorca-i metró 2007 9 8,3 2007
Sevilla  Spanyolország Sevillai metró 2009 22 18,2 2009
Lausanne   Svájc Lausanne-i metró[note 50][100] 2008 28 15,0 2008
Stockholm  Svédország Stockholmi metró[101] 1950 100 110,0 1994[note 51]
Mekka  Szaúd-Arábia Mekkai metró 2010 15 18,1 2010
Szingapúr  Szingapúr Mass Rapid Transit[102] 1987 89 146,5 2012[note 52]
Pozsony  Szlovákia Pozsonyi metró terv. 2025 ??? ??? ???
Tajpej  Tajvan Tajpeji metró 1996 104[103] 115,6[103] 2013
Kaohsziung  Tajvan Kaohsziungi gyorsvasút 2008 37 42,7 2012
Taojüan  Tajvan Taojüani metró 2017[104] 24 53,1 2017
Bangkok  Thaiföld Bangkok Skytrain 1999 34 36,5 2017
Bangkoki metró 2004 34 43 2017
Adana  Törökország Adanai metró 2009 13 13,9 2010
Ankara  Törökország Ankarai metró 1997 56 64,36 2017
Bursa  Törökország Bursai metró 2002 38 38,9 2014
Isztambul  Törökország Isztambuli metró 2000 99 133,7 2015
İzmir  Törökország İzmiri metró 2000 17 20 2013
Dnyipro  Ukrajna Dnyiprói metró 1995 6 7,1 –
Harkiv  Ukrajna Harkivi metró 1975 29 38,1 2010
Kijev  Ukrajna Kijevi metró 1960 51 66,1 2012
Taskent  Üzbegisztán Taskenti metró 1977 29 37,5 2001[note 53]
Caracas  Venezuela Caracasi metró 1983 49 63,9 2015
Los Teques  Venezuela Los Teques-i metró 2006 3 10,2 2012
Maracaibo  Venezuela Maracaibói metró 2006 6 6,5 2009

Metrórendszerek építés alatt

[szerkesztés]

Az alábbi metróhálózatok jelenleg építés/tervezés alatt állnak

Város Ország Név Építkezés kezdete Tervezett megnyitás
Ahmadábád
Gandhinagar 		 India Ahmadábádi metró (MEGA) 2015 2020
Ahváz  Irán Ahvázi metró 2004 2018
Csangcsou  Kína Csangcsoui metró 2014 2019
Cseljabinszk  Oroszország Cseljabinszki metró 1988 2025[forrás?]
Csinan  Kína Csinani metró 2013 2018
Csinhua  Kína Hohhoti metró 2016 2020
Dakka  Banglades Dakkai metró 2016 2019
Doha  Katar Dohai metró 2012 2019
Hanoi  Vietnam Hanoi metró 2010 2018
Ho Si Minh-város  Vietnam Ho Si Minh-városi metró 2010 2020
Hohhot  Kína Hohhoti metró 2015 2020
Hszücsou  Kína Hszücsoui metró 2014 2018
Jakarta  Indonézia Jakarta MRT 2013 2019. március
Karadzs  Irán Karadzsi metró 2006 2018
Kánpur  India Kánpuri metró 2017 2021
Kermánsáh  Irán Kermánsáhi metró 2011 2022
Kom  Irán Komi metró 2009 2019
Lagos  Nigéria Lagosi metró 2009 2018
Lahor  Pakisztán Lahori metró 2015 2018. március
Lancsou  Kína Lancsoui metró 2014 2018
Lojang  Kína Lojangi metró 2016 2020
Nantung  Kína Nantungi metró 2017 2021
Navi Mumbai  India Navi Mumbai metró 2011 2018
Nágpur  India Nágpuri metró 2015 2018
Noida  India Noidai metró 2015 2018. április
Omszk  Oroszország Omszki metró 1992 2025[forrás?]
Paotou  Kína Paotoui metró 2017 elhalasztva
Pozsony  Szlovákia Pozsonyi metró terv. 2025 ???
Púna  India Púnai metró 2017 2021
Quito  Ecuador Quitói metró 2012 2019
Rijád  Szaúd-Arábia Rijádi metró 2014 2019
Sydney  Ausztrália Sydney-i metró 2014 2019
Szaloniki  Görögország Szaloniki metró 2006[105] 2023[106][nincs a forrásban]
Tajcsung  Tajvan Tajcsungi metró 2009 2018
Tajjüan  Kína Tajjüani metró 2013 2018
Tel-Aviv  Izrael Tel-Aviv-i metró 2024–2026 2032
Vencsou  Kína Vencsoui metró 2013 2018
Vuhu  Kína Vuhui metró 2016 2020

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A szöuli metró a világ harmadik leghosszabb metróhálózata
    A szöuli metró a világ harmadik leghosszabb metróhálózata
  • A Londoni metró 1863-ban nyílt meg, ezzel a világ legöregebb hálózata az egész világon
    A Londoni metró 1863-ban nyílt meg, ezzel a világ legöregebb hálózata az egész világon
  • Az első (Siemens) motorkocsi
    Az első (Siemens) motorkocsi
  • A budapesti metró Oktogon állomása
    A budapesti metró Oktogon állomása
  • A magyar gyártmányú Ganz–Hunslet G2 típusú szerelvény
    A magyar gyártmányú Ganz–Hunslet G2 típusú szerelvény
  • Országok metróval
    Országok metróval
  • Metrórendszerek a világban
    Metrórendszerek a világban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Rapid transit portion of L.A. Metro Rail only: Red and Purple lines. All other L.A. Metro Rail lines are Light rail, and are not included here.
  2. ↑ This was the date of the last extension to the Red Line in the rapid transit portion of Los Angeles' Metro Rail.
  3. ↑ First regular elevated railway service began in 1868. The first section of subway opened in 1904. The total number of stations is Sablon:NYCS const, but with transfer stations counted only once, the number is Sablon:NYCS const (including temporarily closed station Cortlandt Street).
  4. ↑ On April 4, 2013, the NYCS 1 service was extended south to the South Ferry loops to replace service to South Ferry – Whitehall Street, which was damaged in Hurricane Sandy. This is not a permanent extension, nor is this new construction.
  5. ↑ While the line opened as a railroad in 1860, it was not until 1925 that rapid transit equipment would be operated here.
  6. ↑ Includes SEPTA's rapid transit lines only: Broad Street Line (Orange Line), Market–Frankford Line (Blue Line) and Norristown High Speed Line.
  7. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Commuterlike nevű lábjegyzeteknek
  8. ↑ Most recent expansion of Line 4. Other extensions projected to become operational in 2014.
  9. ↑ Line 1 extension in 2009
  10. ↑ Line 1 fully opened
  11. ↑ Only includes rapid transit serviced lines that have service frequency typically lower than 10 minutes during daytime. Only the following sections are included:
  12. ↑ Parts of Line 1 and Line K1, K3 overlap with conventional railways that were built before 1974.
  13. ↑ Stations served by multiple lines are counted more than once.
  14. ↑ See Seoul Subway Line 7.
  15. ↑ The Red Line was completed in 2012.
  16. ↑ When the Circle Line was reconfigured from a "circular" route line to a "spiral" route line.
  17. ↑ Yŏnggwang and Puhŭng opened in 1987
  18. ↑ The Moskovskaya Line expanded in 2012
  19. ↑ Extension of Lyon Metro's Line B to Oullins Gare station.
  20. ↑ Opening of Toulouse Metro's Line B.
  21. ↑ Line 50, 53, and 54 are rapid transit. Numbers exclude light rail line 51.
  22. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o In general, the majority of urban rail service in Japanese metropolitan areas is provided by systems not included in this list. For a complete list of urban rail systems in Japan, see List of urban rail systems in Japan.
  23. ↑ See Orange Line (Montreal Metro)
  24. ↑ See Sheppard line
  25. ↑ See Canada Line
  26. ↑ 1st line of Foshan Metro serves two cities - Foshan and Guangzhou
  27. ↑ The number excludes the stations and lengths on the Guangfo Metro/Guangfo Line, which is part of the FMetro in Foshan.
  28. ↑ Hangzhou Metro's Line 1.
  29. ↑ The East Rail Line overlapped with a conventional railway that had operated since 1910.
  30. ↑ Tseung Kwan O and West Rail lines.
  31. ↑ Xi'an Metro's Line 1.
  32. ↑ Kunming's Line 1.
  33. ↑ Nanjing South Railway Station.
  34. ↑ This figure excludes Maglev line and Line 22, both often included in Shanghai Metro maps but not considered part of the system.
  35. ↑ Suzhou's Line 1.
  36. ↑ There are 147 stations on the network map, counting transfer stations as one. The sum of the number of the stations for all lines is 195.
  37. ↑ Line 12 opened 2012.
  38. ↑ Opening of Line U4.
  39. ↑ Extension of Line S1 to the airport.
  40. ↑ There are 100 stations in Munich U-Bahn system, counting connecting/transfer stations twice; there are 96 stations counting all stations once.
  41. ↑ The U3 extension from Olympia-Einkaufszentrum (OEZ) to Moosach.
  42. ↑ The U3 extension from Maxfeld to Friedrich-Ebert-Platz.
  43. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Tramlike nevű lábjegyzeteknek
  44. ↑ The first underground portion was opened in 1928, but that was a tram line. One surface line has origins from 1898. System opened as a full Metro in 1966.
  45. ↑ Opening of the completed Ring line in 2006.
  46. ↑ Lines 1 and 6 only
  47. ↑ First line completed in 2011.
  48. ↑ The Red Line was expanded in 2012
  49. ↑ Including MetroSur and other suburban lines.
  50. ↑ The Lausanne Metro has two lines. Line 1 is light rail, line 2 is rapid transit. Stats are for line 2 only.
  51. ↑ Skarpnäck metro station opened in 1994
  52. ↑ The Circle MRT Line was expanded in 2012
  53. ↑ The Yunusobod Line was opened in 2001

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b MARTA's Past and Future. Metropolitan Atlanta Rapid Transit Authority (MARTA). (Hozzáférés: 2013. július 19.)
  2. ↑ a b System Updates. Metropolitan Atlanta Rapid Transit Authority (MARTA), 2011. augusztus 5. (Hozzáférés: 2013. július 19.)
  3. ↑ a b Visitors Ride Guide. Maryland Transit Administration (via: http://mta.maryland.gov/content/visitors).+(Hozzáférés: 2013. július 14.)
  4. ↑ a b c d Facts at a Glance. Los Angeles County Metropolitan Transportation Authority (LACMTA). [2019. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 25.)
  5. ↑ Miami-Dade County - Miami-Dade Transit - Miami-Dade Transit History. Miami-Dade County, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  6. ↑ a b Miami-Dade County - Miami-Dade Transit - Metrorail. Miami-Dade County, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  7. ↑ New York City Transit - History and Chronology. Metropolitan Transportation Authority. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.) opening year
  8. ↑ New York City Transit - Subway and Bus Ridership Statistics 2009. Metropolitan Transportation Authority. [2012. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.) number of stations
  9. ↑ a b Comprehensive Annual Financial Report for the Years Ended December 31, 2011 and 2010. Metropolitan Transportation Authority. [2013. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. network route length
  10. ↑ MTA New York City Transit - Staten Island Railway Map. [2014. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  11. ↑ History - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  12. ↑ Maps & Schedules - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. [2012. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  13. ↑ Facts & Info - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. [2019. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  14. ↑ SEPTA Operating Facts - Fiscal Year 2012. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
  15. ↑ a b SEPTA - Spring 2012 Route Statistics. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority, 2012 [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  16. ↑ SEPTA - Media Guide. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority, 2013. [2018. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  17. ↑ a b c PATCO - A History of Commitment. PATCO, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  18. ↑ a b c BART - System Facts. San Francisco Bay Area Rapid Transit District, 213. (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.)
  19. ↑ a b About Metro. Washington Metropolitan Area Transit Authority, 2013. [2016. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
  20. ↑ a b Metro Facts 2013. Washington Metropolitan Area Transit Authority, 2013. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
  21. ↑ a b Mapa das Linhas - Metrô de Fortaleza. Metrô de Fortaleza - METROFOR. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
  22. ↑ a b DATA DE INAUGURAÇÃO DE CADA ESTAÇÃO (portugál nyelven). MetrôRio. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  23. ↑ a b METRÔ RIO - RELATÓRIO DE ADMINISTRAÇÃO EM 31 DE DEZEMBRO DE 2012 (portugál nyelven). MetrôRio, 2012. december 31. [2013. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  24. ↑ a b c d Metrô - Home - The Company - About. Companhia Do Metropolitano De São Paulo, 2012. [2017. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  25. ↑ Corporativa - Historia - Historia de Metro (spanyol nyelven). Metro de Santiago, 2013. július 1. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  26. ↑ a b Guía del Viajero (spanyol nyelven). Metro de Santiago. [2016. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  27. ↑ Historia Metro Valparaíso - El servicio ferroviario del siglo XXI (spanyol nyelven). Metro Valparaíso. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  28. ↑ a b Red - Metro Valparaíso (spanyol nyelven). Metro Valparaíso. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  29. ↑ History - Dopravní podnik hlavnívo města Prahy (angol nyelven). Dopravní podnik hlavnívo města Prahy. (Hozzáférés: 2013. szeptember 11.)
  30. ↑ a b Línea 1 (spanyol nyelven). Oficina para el Reordenamiento de Transporte (OPRET). [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 17.)
  31. ↑ a b c Línea 2 - 1ra Etapa (spanyol nyelven). Oficina para el Reordenamiento de Transporte (OPRET). [2013. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 17.)
  32. ↑ a b c Glasgow Subway - SPT - Corporate Information. Strathclyde Partnership for Transport (SPT), 2013. [2019. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  33. ↑ Green, Oliver (1987). The London Underground — An illustrated history. Ian Allan.
  34. ↑ History - Transport for London. London Underground. Transport for London. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  35. ↑ a b Key facts. London Underground. Transport for London. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  36. ↑ Milestones - Transport for London. London Underground. Transport for London. [2013. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  37. ↑ a b Docklands Light Railway: History. Transport for London. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  38. ↑ a b c d Transport history - Nexus, 2013. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  39. ↑ a b c d Структура Метрополитен (orosz nyelven). государственное предприятие "Минсктранс", 2012. [2010. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  40. ↑ a b Helsinki City Transport - About HKL - History - A brief history of the metro. Helsinki City Transport, 2012. március 19. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  41. ↑ a b Helsinki City Transport - HKL Metro. Helsinki City Transport, 2013. augusztus 28. [2011. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  42. ↑ a b Qui sommes-nous? - Notre Histoire (francia nyelven). Transpole. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
  43. ↑ a b Les chiffres clés (francia nyelven). Transpole. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
  44. ↑ a b c d Le Métro sur le réseau TCL (francia nyelven). TCL - SYTRAL. [2014. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  45. ↑ a b Fiche d’identité de l’Entreprise - LE METRO (francia nyelven). rtm.fr . (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  46. ↑ Brief history of the Paris metro. france.fr - The official website of France . [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  47. ↑ a b The Network - The Metro: a Parisian institution (angol nyelven). RATP. [2017. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  48. ↑ a b The RATP Dev Brochure (angol nyelven). RATP, 2010. június 11. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  49. ↑ a b c d Qui sommes-nous? - Nos réalisations (francia nyelven). Tisséo. [2016. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  50. ↑ Vazha Pshavela, Schwandl, Robert: Tbilisi. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  51. ↑ World Metro List - Amsterdam. metro bits, 2008. január 10. (Hozzáférés: 2008. január 31.)
  52. ↑ Mashhad metro starts running. Railway Gazette. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  53. ↑ a b c Tehran Metro, Iran. Railway-technology.com . (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  54. ↑ Métro - Useful info - Networks - Métro, 2002. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  55. ↑ TTC - Subway/RT. Toronto Transit Commission, 2013. [2016. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  56. ↑ a b c d 2012 - TTC Operating Statistics. Toronto Transit Commission, 2013. [2021. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
  57. ↑ The Buzzer - 2011-01-14. TransLink, 2011. január 14. [2019. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
  58. ↑ a b State of Good Repair. TransLink, 2013. március 1. [2016. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
  59. ↑ Guangzhou Metro. ExploreGuangzhou's "Metropedia". (Hozzáférés: 2010. október 31.)
  60. ↑ Guangzhou Metro - Corporate Overview (angol nyelven). Gzmtr.com . [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  61. ↑ Schwandl, Robert: Guangzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  62. ↑ a b c IRJ: Trial operation starts on Harbin’s first metro line
  63. ↑ a b c http://www.globaltimes.cn/content/814172.shtml Global Times: Metro line operational in China's Harbin
  64. ↑ "Hangzhou Metro" (kínai nyelven). Hangzhou Metro. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
  65. ↑ Schwandl, Robert: Hangzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  66. ↑ a b c MTR - Getting Around - MTR Train Services. MTR Corporation, 2011. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  67. ↑ Schwandl, Robert: Xi'an. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  68. ↑ Schwandl, Robert: Kunming. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  69. ↑ Schwandl, Robert: Nanjing Metro. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  70. ↑ 王晓婷. „沈阳地铁二号线今日开通 市民可持试乘票免费乘车”, 沈阳晚报 , 2011. december 30.. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. február 23.) (kínai nyelvű) 
  71. ↑ Shenzhen Metro Subway (angol nyelven). StartInChina.com , 2011. július 22. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  72. ↑ Schwandl, Robert: Suzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  73. ↑ 天津地铁9号线延至天津站 末车时间延长至22:00 (kínai nyelven). [2013. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  74. ↑ 今日10时武汉地铁2号线开通 武汉迈入地铁时代(图) (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  75. ↑ INAUGURACIONES Y AMPLIACIONES EN ORDEN CRONOLÓGICO HASTA 2000 (spanyol nyelven). Metro de la Ciudad de Mexico. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  76. ↑ a b Datos de operación (spanyol nyelven). Metro de la Ciudad de Mexico. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  77. ↑ Historie der HOCHBAHN (német nyelven). Hamburger Hochbahn, 2013. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.)
  78. ↑ a b Die HOCHBAHN auf einen Blick (német nyelven). Hamburger Hochbahn, 2012. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.)
  79. ↑ Historie - Wie alles begann (német nyelven). HVV - DB Bahn. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  80. ↑ a b Zahlen, Daten, Fakten (német nyelven). HVV - DB Bahn. [2008. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  81. ↑ a b c MVG in figures (angol nyelven). mvg-mobil.de (via: http://www.mvg-mobil.de/en/about_us.html) . Münchner Verkehrsgesellschaft mbH (MVG) Marketing, 2013. június 1. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
  82. ↑ a b Geschäftsbericht 2012 Ziele erreichen – auf ganzer Strecke (német nyelven). VAG, 2013. június 1. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  83. ↑ L'opera che ha fatto di Milano una grande metropoli. Metropolitane Milanesi SpA. [2018. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  84. ↑ Inaugurata la nuova linea metro B1. Comune di Roma Capitale. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  85. ↑ a b c d e f g h i Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Rus-metro-stats nevű lábjegyzeteknek
  86. ↑ Chkalovskaya, Schwandl, Robert: Yekaterinburg. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  87. ↑ Metroelektrotrans (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  88. ↑ Schwandl, Robert: UrbanRail.Net - Europe - Russia - Kazan Metro. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  89. ↑ Московский метрополитен (orosz nyelven). Moskovsky Metropoliten. [2010. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  90. ↑ Метрополитен в цифрах (orosz nyelven). Metropoliten v Tsifrakh. [2006. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  91. ↑ Extension of Leninskaya Line, Schwandl, Robert: Novosibirsk. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  92. ↑ Gorkovskaya, Schwandl, Robert: Nizhniy Novgorod. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  93. ↑ Rossiyskaya, Schwandl, Robert: Samara. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  94. ↑ Bukharestskaya and Mezhdunarodnaya, Schwandl, Robert: St. Petersburg. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  95. ↑ a b c Yerevan authorities negotiating new metro line projects with banks (angol nyelven). ArmeniaNow.com, 2013. március 27. [2013. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  96. ↑ Charbakh, Schwandl, Robert: Yerevan. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  97. ↑ General Data: Network Expansion. Metropolitano de Lisboa. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.) Station count and track length
  98. ↑ A brief history. Metropolitano de Lisboa. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.) Opening year
  99. ↑ Metro de Madrid in figures. [2016. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
  100. ↑ Metro m2. Transports publics de la région lausannoise. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  101. ↑ SL årsberättelse för 2012 (svéd nyelven). Storstockholms Lokaltrafik, 2013. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  102. ↑ Singapore MRT. Explore Singapore's "MRTpedia". (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  103. ↑ a b Network and Systems. Taipei Rapid Transit Corporation. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  104. ↑ 春節後試營運 機捷敲定3月2日上路. PTS News (kínaiul) (2017. január 25.) (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  105. ↑ Metro of Thessaloniki – History (angol nyelven). Attiko Metro SA, 2013. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  106. ↑ https://www.ametro.gr/

Irodalom

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a List of metro systems című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Metróhálózatok_listája&oldid=27016997”