Ugrás a tartalomhoz

Mark V

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mark V
Egy brit gyártmányú Mk V harckocsi
Egy brit gyártmányú Mk V harckocsi

Fejlesztő országNagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
GyártóMetro-Cammell
Gyártási darabszám400
Háborús részvételelső világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet8 fő
Hosszúság8,05
9,85 (Mark V*) m
Szélesség4,11 m
Magasság2,64 m
Tömeg28 tonna
33 tonna (Mark V*)
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat6–12 mm
Elsődleges fegyverzet2 x 57 mm-es, L/23 ágyú (Male)
4 x .303 Vickers géppuska (Female)
Másodlagos fegyverzet4 x .303-es géppuska (Male)
2 x .303 Hotchkiss géppuska (Female)
Műszaki adatok
MotorRicardo dízelmotor
Teljesítmény110 kW (150 LE)/165 kW (225 LE)
Felfüggesztésnincs (a lánctalp a harckocsitest egészén fordul körbe)
Sebesség6 / 8,3 km/h
Fajlagos teljesítmény3,7 kW/t (Male)
3,8 kW/t (Female)
Hatótávolság72/100 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Mark V témájú médiaállományokat.

A Mark V a Brit Szárazföldi Erők harckocsija volt az első világháború során. Négy különböző változatot fejlesztettek ki.

Mark V

[szerkesztés]
Mark V a duxfordi Imperial War Museum kiállításán

A Mark V teljesen új konstrukciónak számított. Az első példány 1917 decemberében készült el, új meghajtással és erőátviteli rendszerrel szerelték fel, kialakításában a Mark IV átalakított változata. Új erőforrást, egy hathengeres Ricardo motort kapott. Ezt úgy alakították ki, hogy csökkentse a harckocsi gázképzését és nagyobb hajtóerő leadására legyen képes, ami jelen esetben 150 lóerőt jelentett. Átalakítottak a kormányzást,[1] így a jármű vezetéséhez már csak egy ember szükségeltetett, míg a korábbi típusoknál négy fő volt szükséges az irányításhoz.[2] A kis ívű kanyarokhoz ezentúl a kisegítő kerekek sem kellettek, ezért azokat végleg elhagyták. A kerekek másik funkcióját (árokáthidalás) egyes példányoknál hídvetővel oldották meg. A harckocsitest elején kis figyelőtornyot alakítottak ki. Négyszáz darabot gyártottak, 200 Male és 200 Female változatot. Mindegyiket ellátták ágyúval is, ezért ezt nevezték hermafrodita, vagy Mark V Composite változatnak is.

Mark V*

[szerkesztés]
Egy Mark V* tetején az önvontatáshoz használt cölöppel

Sir William Tritton 1917-ben olyan „ebihal farokkal” (Tadpole Tail), azaz megnyújtott hátsó résszel kialakított harckocsi kialakítását javasolta, ami képes a 3,5 méter széles árkok áthidalására is, mivel a Hindenburg-vonalat is ilyen árkokkal alakították ki. A javaslat hallatán Philip Johnson őrnagy a központi harckocsi ellátó részleg (Central Tank Corps Workshops) vezetője mérlegelve az elvárásokat, teljesen új harckocsi test megalkotását javasolta. A Mark IV harckocsit félbevágták, majd 6 láb hosszan megnövelték a testet a toronynál. A jármű súlya 33 tonnára növekedett, ekkor kapta a 225 LE-s motort. Összesen 645 darabot gyártottak ebből a változatból.

Méretei ekkor:

  • Hossz: 9,877 m
  • Szélesség: 3,95 m
  • Magasság: 2,63 m

A harckocsit úgy alakították ki, hogy akár egy katonai alakulatot is szállíthatott, így tekinthetünk rá úgy is mint az első páncélozott szállító harcjármű.

Mark V**

[szerkesztés]

Mivel a Mark V*-nél megnövelt hossz miatt, a hossz–szélesség arány felborult, 1918 májusában Walter Gordon Wilson őrnagy újra áttervezte a harckocsit. Megváltozott a vezetőfülke kialakítása, egy tetőkabinnal elválasztották a lövészt. 197 darabot gyártottak belőle.

Mark V***

[szerkesztés]
Mark V male
Mark V harckocsi lánctalpai
Aknára futott Mark V 1918-ban

Csak tervezett verzió, 1919-re kezdték volna gyártani, számos módosítással.

Egyéb adatok

[szerkesztés]
  • Mászóképesség: 40-45°
  • Üzemanyagtartály: 900 l
  • Árokáthidaló képesség: 4,5 m (hídvetős változat: 7,5 m)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A hátsó tengely osztásával tengelykapcsolós bolygómű beépítésére nyílt mód
  2. Harcászati eszközök WWI. Múltunk – történelmi portál. [2015. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 23.)

Források

[szerkesztés]
  • Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly. Harckocsik – 1916-tól napjainkig. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3