Maladype Színház
| Maladype Színház | |
| Általános adatok | |
| Korábbi nevei | Vareso Aver[1] |
| Alapítva | 2001 |
| Státus | független színház |
| Profil | műhelymunkára építő sajátos színházi nyelv és gondolkodás |
| Alapító | Balázs Zoltán |
| Fenntartó | kizárólag pályázati forrásokból |
| Játszóhelyek | Maladype Bázis, Thália Színház, Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér, Fészek Művészklub |
| Személyzet | |
| Művészeti vezető | Balázs Zoltán |
| Gazdasági vezető | Balázs Katalin |
| Színészek | 9 |
| Elérhetőség | |
| Cím | Maladype Bázis 1088 Mikszáth tér 2. |
| Postacím | Maladype Színház Közhasznú Egyesület 1138 Pozsonyi út 12. fsz. 2. |
| Telefonszám | +36 70/3268 108 |
| Honlap | http://www.maladype.hu/ |
| maladype@maladype.hu | |
A Maladype Színház 2001-ben alakult magyar színtársulat, amely egy állandó társulattal és alkotótársakkal működő nemzetközi hírű, többszörösen díjazott független színház.
Balázs Zoltán rendező-művészeti vezető irányításával létrehozott előadásai kitartóan vizsgálják a színház különleges minőségeit, komoly szakmai visszhangot kiváltó, új színházi nyelvvel kísérletező produkciók.
Neve
[szerkesztés]A megalakulásakor cigány-magyar színházként induló Maladype az eltelt évek alatt címke nélküli, független, a nemzetközi piacon is keresett társulattá vált. Neve lovári eredetű szó, jelentése: találkozások és esszenciálisan kifejezi működésmódjukat: a csapat folytonosan keresi a találkozásokat az új színházi formákkal, a közönséggel, a más színházi rendszerekből és kultúrákból érkező, kalandra vágyó művészekkel, alkotótársakkal.[2]
Megalakulás és történet
[szerkesztés]A társulat ezen a néven 2001-ben Balázs Zoltán vezetésével jött létre. Előzménye a Dragan Ristic által 2000-ben alapított romák és nem-romák által cigány nyelven játszó Vareso Aver (Valami más) társulat volt, mely először a Vérnász című darabot mutatta be.
2001-ben Balázs Zoltán végzős főiskolai hallgatóként vállalta el Ionesco Jacques vagy a behódolás darabjának rendezését. Ettől fogva az ő vezetésével a régi tagokkal immár Maladype Színház néven működik és alkot a társulat.
Szelleme
[szerkesztés]A Maladype önmeghatározása szerint "úgynevezett független" színház.[3] Ez egyrészt azt jelenti, hogy az alkotásai létrehozásának költségigényét vállalkozási bevételeiből fedezi és e mellett közpénzből csak évről évre beadott pályázatokból gazdálkodik.
| „ | „Függetlensége” azonban nemcsak szervezeti formájának, hanem szellemiségének és a színházról alkotott elképzeléseinek is lényege. | ” |
| – Maladype Színház | ||
A társulat színházi nyelvére a kritika szerint egyedülálló módon jellemző a közönséggel interaktív véletlenszerű helyzetekből megvalósuló alkotás.
Tudatosan keresi a színházi-, és a nem színházi terek adta váratlan lehetőségeket, a szabálytalan színészi megoldásokat és azokat a közvetlen nézői reakciókat, melyek mentesek a hagyományos színházi elvárásoktól és klasszikus viselkedésformáktól.
A színház megváltozott társadalmi szerepéből következően alapvető feladatuknak tekintik a színház és közönsége új szemléletű kapcsolatrendszerének és kommunikációjának tudatos építését.
A színház története és alkotói korszakai
[szerkesztés]
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2014 novemberéből) |
Első korszak
A társulatot kezdetben sem a cigány, sem az általános kulturális szervezetek nem támogatták. 2004-es Négerek című előadásuk próbaidőszaka alatt sem rendelkeztek még állandó próba- és játszóhellyel, míg Csányi János igazgató meg nem hívta a társulatot a Bárka Színházba, ahol akkoriban Balázs Zoltán játszott és rendezett, és ahol folyamatos próba- és bemutató lehetőséget biztosítottak nekik.
A Maladype első korszakához köthető előadásokat a szakralitáshoz, kreált rítusokhoz való kötődésükön túl a „színpadi költészet” fogalmával lehet a legpontosabban megközelíteni: ezen előadásaik pontos rendezői-színészi partitúra és gazdagon szőtt asszociációs háló mentén szerveződnek; interdiszciplináris gazdagság, különleges szépségű látványvilág (díszlet, jelmez, fény) és sajátos horizontális és vertikális térhasználat jellemezi őket. Az előadásokban speciális időkezelés figyelhető meg, amely a mozgásvilágot és a hangzást is meghatározza: szokatlan gesztusrendszerrel dolgoznak, a mozgás tempójának átgondolt és tudatos használatával (kilassítás és időmérő gesztusok), nem ritkán akrobatikus elemeket is beépítve. Ezen előadásaik sajátosságai közé tartozik az újszerű vokális hangkeltés is: zenei és (gyakran többnyelvű) nyelvi játékok használatával változatos akusztikus síkokat szólaltatnak meg (zene, animális-utánzó hangkeltések, ritmikus szövegmondás/szövegzene). A darabokat a látvány-hangzás-mozgás-szöveg-színészi játék gondolatvezérelt egyensúlya jellemezi.
Második korszak
A társulat 2008-ban elhagyja a Bárka Színházat és a Thália Színház Régi Stúdiójába költözik, de egyre égetőbbé válik számukra a saját, önálló játszóhely kérdése. Ez 2009-re valósul meg: Übü király című előadásuk nyílt próbái és bemutatója már a Mikszáth téri nagypolgári lakásban, a Maladype Bázison kap helyet; ekkor a társulat strukturálisan is átalakul.
A Maladype második korszakához köthető előadások az improvizáció, véletlenszerűség, teremtő fantázia és gyermeki játékosság fogalmai mentén szerveződnek. Lényegi elemük a humor és a virtuóz színészi játék; expresszivitás, reflektáló/kommentáló gesztusok beépítése. A színészi játékot meghatározza a minden (akár a nézőtérről érkező) effektre reagáló érzékenység, a színészek és a nézők közötti együttműködés, poentírozott dialógusok, erős gesztusnyelv, excentrikus és groteszk előadásmód, akrobatikus mozgás, pontos kifejezés és megfogalmazás, a variációk, dekonstrukció-konstrukció játékai. Az ebbe az időszakba tartozó darabok textúrája leginkább a kollázsszerűség-montázsszerűség fogalmakkal írható le; sajátságuk a spontaneitás és jelentésképzés harmonikus jelenléte. Látványvilágukat a minimalista díszlet, a látványtér és a sűrített tér átgondolt használata jellemzi.
Társulat (2023/2024)
[szerkesztés]Díjak, elismerések
[szerkesztés]A társulat által elnyert díjak
[szerkesztés]- 2020 - Fődíj - XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztivál, Radom, Lengyelország
- 2020 - Közönségdíj - XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztivál, Radom, Lengyelország
- 2020 - Kollektív színészi munka díja - XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztivál, Radom, Lengyelország
- 2018 - A Diákzsűri különdíja "A kiemelkedő összjátékért és képi megfogalmazásért" (Augusztus) - XXX. Határon Túli Színházak Fesztiválja, Kisvárda[5]
- 2018 - A zsűri díja "A kollektív alkotásért" (Augusztus) - ISTROPOLITANA Nemzetközi Színházi Fesztivál, Pozsony, Szlovákia[5]
- 2018 - A zsűri különdíja "A legeredetibb zenei koncepció színpadi megvalósításáért" (Remek hang a futkosásban) - FIAT Nemzetközi Színházi Fesztivál, Podgorica, Montenegró[6]
- 2014 - Legjobb előadás (Übü király) - FIAT Nemzetközi Színházi Fesztivál, Podgorica, Montenegró[7]
- 2010 - 37. INFANT (International Festival of Alternative and New Theatre): a legsikeresebb előadásért járó fődíj (Tojáshéj, Újvidék)[8][9]
- 2005 - Artisjus előadóművészeti jutalom (Négerek) [10][11][12]
- 2005 - Színikritikusok Díja Sáry László zeneszerzőnek (Négerek)[13]
- 2003 - Színikritikusok Díja, A legjobb alternatív előadás (Bolondok iskolája)[14]
- 2003 - Legjobb alternatív együttes (Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága)[15]
Előadásaikhoz köthető egyéb díjak
[szerkesztés]- 2016 - Artisjus-díj - Az év komolyzenei műve: Sáry László (Remek hang a futkosásban)[16]
- 2004 - Színikritikusok Díja - A legjobb női főszereplő: Béres Ilona (Theomachia)[17]
- 2004 - POSZT - Legjobb női epizódszereplő: Varga Gabriella (Theomachia)[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kovács Bálint: Vareso aver (valami más), Criticai Lapok 2015/7-8. szám, criticailapok.hu - 2015.
- ↑ Szemere Katalin: A találkozások tíz éve - Népszabadság (2011. november). maladype.hu. [2014. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ A Maladype leírása magáról. [2014. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
- ↑ Balázs: Társulati tagok. www.maladype.hu. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
- ↑ a b Mónika, Németh: Augusztus. www.maladype.hu. [2019. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Balázs: Remek hang a futkosásban. www.maladype.hu. [2019. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Balázs: Übü Király. www.maladype.hu. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Awards 37th International Festival of Alternative and New Theatre - 2010. július 2.
- ↑ Fődíjat nyert a Tojáséj! - INFANT Fesztivál, Maladype Színház - 2010.
- ↑ Balázs: Négerek. www.maladype.hu. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Az Artisjus Zenei Alapítvány díjazottjai, muvesz-vilag.hu - 2005. december 16.
- ↑ ARTISJUS-díjak előadóművészeknek, Fidelio.hu - 2006. január 13.
- ↑ A Színikritikusok Díja 2004/2005. Színház.hu. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Színikritikusok Díja 2002/2003 (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Balázs: Bolondok iskolája. www.maladype.hu. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Sáry László (hu-HU nyelven). Artisjus. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ A Színikritikusok Díja. Színház.hu. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
- ↑ Poszt, díjazottak, 2004, szinhaz.hu - 2004. június 12.
Források
[szerkesztés]- Kovács Bálint: Kockázatos játékok: Tízéves a Maladype Színház, Magyarnarancs.hu; publikálva: 2011/17. - 2011 április 28.
- Zsigmond Nóra: „A szabadság a legfőbb tőkénk”, Magyar Hírlap kultúra rovat- 2012. október 5.
- A társulat önmeghatározása. maladype.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Szakpedagógiai körkép III. Művészetpedagógiai tanulmányok (116-130. oldal, Balázs Zoltán – Tarjánné Takács Katalin: Új színházi civilizáció: A Maladype Színház színházi nevelési programja), Eötvös Loránd Tudományegyetem, metodika.btk.elte.hu - 2015. júl. 20.