Ugrás a tartalomhoz

Mózsi Ferenc János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mózsi Ferenc János
Élete
Születési névVystup Ferenc
Született1947. január 4.
Budapest
Elhunyt2007. november 6. (60 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Első műveA képzelet kertjeiben (1974)

Mózsi Ferenc (Születési neve: Vystup Ferenc,[1] Budapest, 1947. január 4.Budapest, 2007. november 6.) magyar író, költő, a Szivárvány című folyóirat alapítója[2] és szerkesztője. „Szivárványos ember”-nek is nevezik.

Élete

[szerkesztés]

Mózsi Ferenc Mózsi Sándor és Tóth Mária gyermekeként született. 1967-ben Budapesten érettségizett. 1967–1970 között fizikai munkásként élt, volt fakitermelő, tanácsi alkalmazott. 1970 nyarán Nyugatra távozott. Világot akart látni, de engedélyt csak Jugoszláviáig kapott, így úszva menekült át Olaszországba.

1970-től Belgiumban élt, 1971–1974 között a Leuveni Katolikus Egyetemen a szlavisztika szakon szláv filológiát tanult. Itt ismerkedett össze Soós Jóska sámánfestővel, ő indította el az alkotás irányába.[3]

1974-től az USA-ban, San Franciscóban, Los Angelesben, New Yorkban élt, majd 1978-tól Chicagóban, ahol a Sebők Utazási Iroda és 1982-től 1995 nyaráig működő FRAMO Kiadó tulajdonosa volt. 1978–1980 között a Városi Egyetem hallgatója volt.[forrás?] 1980-ban ugyanitt megalapította a Szivárvány című irodalmi, művészeti és kritikai szemlét, melynek kiadója és szerkesztője volt. Először Kontra Györggyel, majd Horváth Elemérrel, a 12. számtól kezdődően pedig egyedül szerkesztette. Illetve kiadója volt az Aczél-éra alatt tiltott irodalomnak számító könyvek – körülbelül 30 kötetet – szerkesztését, megjelentetését és finanszírozását felvállaló Szivárvány könyvek sorozatnak is. A folyóirat 1992–1998 között Budapesten jelent meg. Mózsi Ferenc Chikagóból irányította Zalán Tibor társszerkesztővel, 1993-tól M-Szivárvány (Magyar Szivárvány) címmel, mely már egy sajátos külföldi hangvételű, nyugati jellegű, negyedéves rendszerességgel megjelenő, magas színvonalú lap volt. Folyóirat-bemutatókat tartott, 1990–1995 között pedig évente irodalmi találkozót is szervezett Csobánkán, "Szivárvány-találkozó" címmel.

Első versei az emigrációban jelentek meg, a többi között az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Nemzetőrben, az Irodalmi Újságban és amerikai magyar lapokban. Rövid prózai írásokat és kritikákat is publikált. Verseit többször is megzenésítették: 1992-ben A Remény epileptikája kötetéhez szerzett komputeres zenét egy barátja, amit a kaposvári tanárképző főiskolán be is mutattak;[3] Tóth János Rudolf, a Hobo Blues Band egykori zeneszerző-gitárosa pedig előbb 1996-ban az Imák és mantrák című Hobo-lemezen,[4] majd 2007-ben egy saját formációt létrehozva ToMoSound (vezetékneveik kezdőbetűiből megalkotott) néven.[5]

1989. március elején az MDF országos gyűlésén ő is felszólalt Jakabffy Ernő és Luka László mellett.

1974-től a Lengyel-Magyar Világszövetség, 1978-tól a Chicagói Eszperantó Társaság, 1984-től a World Academy of Arts and Culture, 1991-től pedig a Magyar Írószövetség tagja volt.

2005-ben, nyugdíjasként költözött haza. 2007. november 6-án, Budapesten rákbetegségben hunyt el. Utolsó versét kórházi ágyán írta.

Művei

[szerkesztés]
  • A képzelet kertjeiben (Los Angeles, 1974)
  • Földközelben (New York, 1977)
  • Idegkötélen (Chicago, 1980)
  • Szénaillat száll (Chicago, 1980, 1982)
  • Versvisszafojtva (válogatott versek, Chicago, 1985)
  • Imantra (kétnyelvű: angol-magyar, Chicago-Toronto, 1989, fordító: Kolumbán Miklós,[6] majd Budapest, 1994: in memoriam Abhay Narayan (1954-1993)[6])
  • A remény epileptikája (Chicago-Budapest, 1992)[m 1]
  • 21 vers: Mózsi Ferenc (Budapest, 1992)[8]
  • Maxiómák. Versek az amerikai költő és filozófus, Ralph Waldo Emerson (1803-1882) idézetei alapján; Belvárosi, Bp., 1994[m 2]
  • B-irodalmam: 50 válogatott vers / My POEMpire / Mi uniVERSO (kétnyelvű: angol-magyar, Chicago-Budapest, 1997; angol-spanyol, Budapest 2001; fordítók: Hargitai Péter és Alfredo Leiseca(wd))
  • mErénylet… (Chicago-Budapest, 1995)
  • Mó-tao 365 (Budapest, 1999)
  • Énekem éneke 47: Versek / My song of songs 47: Poems (kétnyelvű: angol-magyar, Budapest-Marosvásárhely 2001, fordító: Hargitai Péter)
  • Kitalált Lét / Inventing Being (kétnyelvű: angol-magyar, 2004, fordító: Hargitai Péter)

Elismerései

[szerkesztés]
  • Tiszteletbeli doktor cím - Költők Világkongresszusa (1984, Marrakes)

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. A remény epileptikája c-ű kötet alcíme: Kassák Lajos halálának 25. évfordulójára a mester számozott költeményeinek kapcsán[7]
  2. A Maxiómák c-ű kötet Ralph Waldo Emerson szellemi kiskátéjából készült, versei „maximális axiómák, azaz a Maxiómák”.[3]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Onagy Zoltán
  2. Mózsi Ferenc János (1947-2007) Archiválva 2016. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Országos Idegennyelvű Könyvtár (hozzáférés: 2015. október 24.)
  3. a b c Erdélyi Erzsébet, Nobel Iván: „A líra utáni lopakodásnál nem találtam izgalmasabbat” Beszélgetés Mózsi Ferenccel (1994. június 4-én), Tiszatáj 48. évfolyam, 11. szám (37–41. oldal) - 1994. november
  4. Imák és mantrák 1996 - MTM, hobo.hu - (hozzáférés: 2015. október 24.)
  5. "Elfelejtett Nyelvek Dallama" BLUES EST!, magyarradio.ca - 2007. május 4.
  6. a b PIM Gyűjteményi katalógusok, bibliográfiák adatbázis: Imantra : in memoriam Abhay Narayan (1954-1993) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2015. október 24.)
  7. Szöllősi Antal: Amerikai és magyar könyvbibliográfia Archiválva 2016. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, USA: könyvek bibliográfiája - Északi Magyar Archívum - 2013. október 12.
  8. 21 vers kötetek, Országos Idegennyelvű Könyvtár (hozzáférés: 2015. október 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
„Megpróbáljuk a lehetetlent: folytatjuk!” – válaszai a Kultúra és Közösség Szerkesztősége körkérdésére; (74-78. oldal)
Szivárvány (79-80. oldal)
„Megvásároltam saját függetlenségemet.” (81-85. oldal)