Ugrás a tartalomhoz

Májmétely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Májmétely
Fasciola hepatica – kifejlett féreg
Fasciola hepatica – kifejlett féreg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes)
Osztály: Valódi mételyek (Trematoda)
Alosztály: Digenea
Rend: Echinostomida
Család: Fasciolidea
Nem: Fasciola
Faj: F. hepatica
Tudományos név
Fasciola hepatica
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Májmétely témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Májmétely témájú kategóriát.

A májmétely (Fasciola hepatica) egy élősködő laposféreg a közvetett fejlődésű mételyek (Digenea) osztályából. A szívó férgek családjába tartozó élősködő, amely emberekben is előfordul, főképpen az epeutakban, de kivételesen a tüdőben, vérerekben és a test különböző részein keletkező daganatokban. Hossza 25–32 mm., szélessége 8–13 mm. Ritkább az előfordulása a negyed ekkora fajnak, valamint az amerikainak mely kétszer ekkora. Elülső része kúp alakú, hátulsó része levélszerűen ellapult.[1]

Fejlődési ciklusa

[szerkesztés]

Köztigazdája Európában rendszerint a törpe iszapcsiga (Galba truncatula), végleges gazdái többnyire kérődzők. A végleges gazda ürülékével távozó pete vízbe mosódik, itt miracídium lárva kel ki belőle, amely úszva keresi a csigát. A csiga bőrén át behatolva sporocisztává alakul, melynek testében mintegy tíz rédia lárva képződik. Ezeken már megjelenik a szájnyílás és a bélcsatorna is. Minden rédia testében újabb ivartalan szaporodási folyamat eredményeképpen mintegy húsz farkos cerkária lárva jön létre. Ezek a csiga testfelületén át kifúrják magukat – a csigát elpusztítva – és farokszerű mozgásszervük segítségével a vízparti növényzet leveleire vándorolnak. Itt ellenálló tokot képeznek maguk köré, azaz metacerkária lárvává alakulnak. Az emlősök – elsősorban a kérődzők – legelés közben fertőződhetnek a metacerkáriával. A bélcsatornában a fiatal métely kiszabadul a tokból, előbb a májba furakodik, majd később az epeutakban telepszik meg és itt vérrel táplálkozik. Az epeutakban létrehozott peték a bélcsatornán át a külvilágba ürülnek.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.
  • Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
Májmétely pete mikroszkópi képe
Jellemző köztigazdája a törpe iszapcsiga, vagy más néven májmételyes csiga
A végleges gazda gyakran szarvasmarha

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bokor József (szerk.). Májmétely, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 11.