Ugrás a tartalomhoz

Luhačovice

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luhačovice
Luhačovice címere
Luhačovice címere
Luhačovice zászlaja
Luhačovice zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
JárásZlíni járás
PolgármesterMarian Ležák
Irányítószám
  • 763 26
  • 763 41
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség5087 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253 m
Terület32,993713 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 59″, k. h. 17° 45′ 27″49.099823°N 17.757479°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 59″, k. h. 17° 45′ 27″49.099823°N 17.757479°E
A település weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luhačovice témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Luhačovice város Csehországban a Zlíni kerület Zlíni járásában.

Luhačovice látképe

Földrajza

[szerkesztés]

Zlíntől 24 km-re délkeletre 253 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Lakosainak száma 5500. Városrészei: Kladná Žilín, Luhačovice, Polichno, Řetechov. Gyógyforrásait főként légzőszervi, emésztőrendszeri és anyagcsere betegségek kezelésére alkalmazzák.

Története

[szerkesztés]
Jurkovič-ház

A község első írásos említése 1415-ből származik. Luhačovicét 1629-ben Serényi gróf vásárolta meg. A helyi gyógyforrások első tudományos ismertetése 1669-ben Jan Ferdinand Hertod Tartaro – Mastix Moraviae című művében található, vegyelemzése pedig Crantz bécsi vegyész 1777-ben megjelent Gesundheitsbrunnen der Österreichischen Monarchie című könyvében. Gyógyvizét 1780-tól már távolabbi vidékekre is szállították. A források közelében 1789-ben vendégfogadót építettek, melyet 1792-ben további fogadók építése követett. E korból származik a Szent Erzsébet kápolna (1795). Serényi János gróf a 19. század első felében palackozót hozott létre, valamint tovább bővítette a fürdőhelyet, melynek következtében a 19. század közepén már 83 vendégszoba állt a vendégek rendelkezésére, s évente 250 vendég vette igénybe a fürdő szolgáltatásait. A forrásoknak nevet adva állított emléket a Serényi családnak. A fürdő legjelentősebb forrásaként számon tartott Vincentka a fürdőalapító Serényi Vince nevét őrzi. Hasonlóan az Aloiska, Amandka, Janovka források és a család későbbi leszármazotta, Serényi Ottó által elnevezett Ottovka forrás, a Serényi család tagjainak nevét őrzik. Részvénytársasággá való átszervezése 1902-ben további nagyarányú fejlesztések kezdetét jelentette, melyek elsősorban dr. František Veselý orvos és Dušan Jurkovič építész nevéhez fűződnek. Színházát 1908-ban avatták fel. A települést 1936-ban városi rangra emelték. Az 1970-es években már 23000 beteget kezeltek évente, s közel 5 millió palack gyógyvizet állítottak elő.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Elsősorban gyógyfürdőjéről nevezetes.
  • Szent Erzsébet kápolna a 18. századból
  • Jurkovič-ház szecessziós épülete
  • barokk kastély a 18. századból
  • Uszodája Dušan Jurkovič építész műve 1902-ből
  • Bedřich Smetana-ház. Szecessziós stílusú a 20. század elejéről.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)