Ugrás a tartalomhoz

Lucerna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lucerna
Takarmánylucerna (Medicago sativa)
Takarmánylucerna (Medicago sativa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetség-
csoport
:
Trifolieae
Nemzetség: Medicago
L.
Kárpát-medencei fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lucerna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lucerna témájú médiaállományokat és Lucerna témájú kategóriát.

A lucerna (Medicago) a hüvelyesek (Fabales) rendjének pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség 83 fajjal. A legismertebb ezek közül a takarmánylucerna vagy alfalfa (M. sativa). Legtöbbjük évelő lágyszárú, az M. arborea cserje.

Elterjedés

[szerkesztés]

A lucernák fő elterjedési területe a Földközi-tenger környéke, de takarmánynövényként való hasznosításukból eredően mindenhol elterjedtek.

Jellemzők

[szerkesztés]

A hüvelytermés ívesen hajlott, vagy csigavonalban felcsavarodott, gyakran tüskés. A virágzat fürt, vagy fejecske. A levelek hármasan összetettek, a levélkék széle (legalább a váll közelében) fogacskás.

Levelei nyolcféle alapvető enzimet tartalmaznak. Minden 100 gramm lucerna 8000 NE A-vitamint, 20 000-40 000 NE K-vitamint tartalmaz, ami csökkenti a vérzést, és elősegíti a véralvadást. Tartalmaz továbbá B6-, D- és E-vitamint, gazdag kalciumban, magnéziumban, káliumban, béta-karotinban, foszforban.

Hashajtó és vízhajtó hatása van. Használható vesefertőzések kezelésére.

Speciális beporzási mechanizmus

[szerkesztés]

A lucernák beporzása némileg speciális. A beporzás előtt a porzók feszült helyzetben vannak, felfelé igyekeznek csapódni. Amikor egy rovar az alsó szirmokat (csónak és evezők) megérinti, a porzók a rovar hasára csapódnak. Mivel a porzó többé nem kerül vissza az eredeti pozíciójába, a beporzás csak egyszer történhet meg. Az egyéves fajoknál ez a mechanizmus visszafejlődött, ezek önbeporzóak.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 436–437. o.  

Források

[szerkesztés]