Loyolai Szent Ignác bencés templom
| Loyolai Szent Ignác Bencés Templom | |
 | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Győri |
| Egyházközség | Győri Székesegyházi espereskerület |
| Pap(ok) | Sárai-Szabó Kelemen OSB (templomigazgató) |
| Építési adatok | |
| Építése | 1634-1641 |
| Stílus | kora barokk |
| Tervezője | Baccio del Bianco |
| Építtetője | Dallos Miklós, Szelepcsényi György |
| Elérhetőség | |
| Település | Győr |
| Hely | 9022 Győr, Széchenyi tér 9. |
| Elhelyezkedése | |
 Loyolai Szent Ignác Bencés Templom
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 17″, k. h. 17° 38′ 03″47.688056°N 17.634167°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 17″, k. h. 17° 38′ 03″47.688056°N 17.634167°E | |
 | |
| A Loyolai Szent Ignác Bencés Templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Loyolai Szent Ignác Bencés Templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Loyolai Szent Ignác Bencés templom kéttornyos kora barokk templom, Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű.
A templom környezete és jelentősége
[szerkesztés]Az alapító jezsuiták oktató, nevelő, tudományos tevékenységük és kultúrapártoló mivoltuk miatt számos jómódú polgárt vonzottak nem csupán iskolájukba, de az akkor kialakuló városmagba is. Jelentős szerepük volt a betelepülésük idején meginduló, török idők utáni megújulásban melynek során kiépült a ma is látható történelmi belváros a templommal együtt.
A jezsuiták a Mária Terézia által kihirdetett pápai bulla értelmében feloszlatásra kerültek 1773-ban, a bencés rend vette át és tartotta meg a kialakult funkciókat és hagyományokat. [1]
A bencés gimnázium és rendház mindennapjainak középpontját jelentő templom jelentőségét a páratlan örökségkincs mellett gazdag történelme jelenti. A templom felújítását „a főhajó hiteles és esztétikus helyreállításáért” 2007-ben ICOMOS-díjjal ismerték el.[1]
A templom méretei
[szerkesztés]A templom hossza 44, szélessége 24 méter, a tornyok magassága a keresztekkel 44 méternél végződik. Egyidejűleg 600 ember kényelmes befogadására képes.
A templom története
[szerkesztés]Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.
A templom leírása
[szerkesztés]
A templom fő elrendezése a típusteremtő római Il Gesù templom mintáján nyugszik, ennek kéttornyú, a bécsi jezsuita templommal rokon példája a megvalósult épület. A templom apszisa egyenes, két oldalán kápolnafülkék találhatóak.
Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki.
A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A bejárati ajtó mellett kétoldalt, fülkékben két szobor áll, az ajtó felett egy, és a két torony feletti volutás keretezésű oromzat fülkéjében ismét egy szobor látható. A tornyok tetején órapárkányon nyugvó, többszörösen tagolt hagymasisakok foglalnak helyet.
A templom belső terének vizuális egysége a kápolnák elrendezésének tudható be, ugyanis az etalonnak számító Il Gesu templommal ellentétben a kápolnák nem egymásból, hanem a főhajóból nyílnak. A hajót lapos, fiókos dongaboltozat fedi.
A belépőt első pillantásra megragadja a nagyszerű főoltár, mely pompás színpadként tárul elénk – akusztikai és optikai szempontból is jól lezárja a szentélyt. A főoltár a barokk theatrum sacrum díszleteinek márványban megmaradt mása, melynek oszlopelrendezése és szerkezete rendkívül hasonlít a barokk dekorációk nagy mestere, Andrea del Pozzo oltárképeihez. Főoltára a mellékkápolnáknál később, 1743-44-ben készült, tervezője nem ismert. Építői győri és bécsi mesterek voltak, a szobrokat a bécsi Joseph Rössler faragta. A monumentális oltárkép Loyolai Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja. 1744-ben készítette Paul Troger. A négy nagyméretű, aranyozott faszobor Szent Pétert, Szent Józsefet, Nepomuki Szent Jánost és Szent Pált ábrázolja. Az oszlopok közti két aranyozott váza szinte roskadozik a díszítéstől.
A templom mennyezetfreskóit 1744-ben Troger festette két társával, valószínűleg a bolognai Gaetano Fantival és a wrocławi Kasper Sambachal. A szentély mennyezetfreskója Szent Ignác lelkének mennybevitelét ábrázolja. Kétoldalt, a fiókok közti közti boltív részen a négy evangelista alakja látszik. A főhajó mennyezetén az „Angyali üdvözlet”-et Troger csodálatos kompozícióban fejezte ki: az alul térdre omló Mária, majd az angyalok kara és a kép közelében lebegő Gábriel arkangyal harmonikus egységet alkot. A szentélyhez hasonlóan a boltívrészeken négy prófétát festett a művész. A freskók 1747-ben készültek, ahogy a kórus felett látható kép is, mely csodálatos elevenségű angyalkoncertet ábrázol.
A templom egyik legszebb berendezési tárgya az 1749-ből származó szószék, mely csillogó, szemkápráztató barokk és rokokó hangulatot idéz. A pazar kivitelű szószéket készítője, a pozsonyi Ludwig Gode szobrokkal és domborművekkel, fehér alapon aranyozott díszítésekkel halmozta el.
A templom művészi faragású padjai és ajtói a maguk nemében szinte páratlanok, gazdag díszítésükben a kagylóminta uralkodik. Készítőjüket nem ismerjük.
A hajó két oldalán három-három kápolnafülke található, egy-egy oltárral. Berendezésük idősebb a főhajó alkotásainál, a templom legértékesebb darabjait jelentik.
A templom orgonáját a győri Burghardt Gáspár készítette 1757-ben. Az orgona feletti angyalkoncert-freskó arra utal, hogy a barokk korban pompás ünnepi hangversenyeket rendeztek itt.
A mellékkápolnák
[szerkesztés]Győzedelmes Boldogasszony Oltár
[szerkesztés]A templom építésének befejezésétől számítva mindössze öt év alatt, 1646-ra elkészült oltárt a Beata Mariae Virginis testvériség állíttatta, amelynek tagjai közt szép számmal akadtak olyan polgárok, akik a korabeli német várparancsnokság soraiba tartoztak. Ebben a kápolnában folytak a német helyőrség istentiszteletei. Oltárképe a lepantói csatát ábrázolja 1571-ből.
Magyar szentek oltára
[szerkesztés]A bal oldali középső kápolna oltárát 1642-re készítette el Pechy Ferenc megyei nemes. Az oltárt a Mária Kongregáció állíttatta, tagjai főpapok, főurak és magas rangú katonatisztek voltak. Itt az előbb említett Kongregáció tartott szentmiséket. A főoltárképen négy ízben látható az Istenanya, Mária.
Szent István oltár
[szerkesztés]Ez az oltár Pannonhalmáról, a főapátsági templomból került jelenlegi helyére 1873-ban. Az oltár Giacomo Adami terve alapján az ő és Florian Hielscher közreműködésével valósult meg.
Szent Pál oltár
[szerkesztés]A templom első oltáraként Sibrik Pál győri vicekapitány állíttatta, védőszentje, Szent Pál tiszteletére. Az oltárkép az ő megtérését ábrázolja a damaszkuszi úton. Az 1641-re elkészült oltár a templom legelső oltára, jelentősen hasonlít a vele szemben található Győzedelmes Boldogasszony oltárra. 1657-ben áthelyezték a keleti oldal leghátsó kápolnájába, amikor Mansfeld Fülöp győri főkapitány Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emeltetett márványoltárt eredeti helyén. A mecénást a kápolna kriptájába temették. 1664-ben Héderváry István özvegye, Eszterházy Erzsébet stukkókkal díszíttette. Ezt az oltárt az 1800-as években eltávolították, helyébe egy Szent Benedek oltár készült 1861-ben, majd rá kilenc évre ezt is elmozdították. E két oltár későbbi sorsa ma sem ismert. Végül a legelső oltárt helyezték vissza eredeti helyére.
Szent Rozália oltár
[szerkesztés]A jobb oldali középső oltár egyszerre készült 1642-ben a vele szemközti kápolna Magyar Szentek oltárával. Készíttetője Beccaria Virgil olasz származású kereskedő, városbíró. Eredeti oromzati képe az 1944. április 13-ai bombázáskor elégett. Az oltárkép Szent Rozália megkoronázását ábrázolja. A vele szemközti falon a XVIII. századi Győr és Pannonhalma képe látható, győri mester alkotása.
Szent György oltár
[szerkesztés]Az 1655-ben készült oltár megrendelője Lőrincz György. A nagy oltárképen a híres jelenet, Szent György harca a sárkánnyal látható.
Keresztút-kápolna
[szerkesztés]1980-ban került kialakításra a szentély áldoztatórácsa előtti bejárattal. A modern kápolnában lehetőség van téli körülmények közt is fűtést biztosítani, mely a templom többi részében hátrányos volna a berendezési tárgyakra.
A templom harangjai
[szerkesztés]Keleti torony
[szerkesztés]A gimnázium felőli toronyban található hazánk 13. legnagyobb harangja, mely Szent Benedek tiszteletére lett felszentelve. 3263 kg-os, H° hangú, tömegével meghatározó része a város akusztikai képének. Pfistermeister Antal öntötte Kőszegen 1853-ban. A székesegyház 2022-es felújításáig a megye legnagyobb harangjának számított.[2]
Nyugati torony
[szerkesztés]A templom óratornyában található Magyarország egyik legrégebbi toronyórája. Az eredeti szerkezet javarészt megmaradt, restaurálható. Jelenleg elektromos működtetésű. A toronyban négy harang található, Szent Mór harang: 1867 kg-ot nyom, d' hangú. Szent Mihály-harang: 784 kg-ot nyom, g' hangú. Szent Ignác-harang: 547 kg-ot nyom, a' hangú. A Szent Márton-harang: 223 kg-ot nyom, d'' hangú.[3]
Ezen kívül van még 2 harang, melyek 164 és 97 kg tömegűek, hangjaik: e'' és g''. Ezek majd a közeljövőben épülő huszártoronyban kapnak helyet. A nagyobb Szent Maurusz tiszteletére lett szentelve, a kisebb pedig Szent Placidusz tiszteletére lett szentelve, ezek végül 2024. július 17-én kerültek a helyükre, miután elkészült a huszártorony.[4] Ezt a hat harangot a Grassmayr harangöntöde készítette Innsbruckban 2016. október 28-án.[5]
Galéria
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó , 1974. ISBN 963-243-007-7
- Forrai Kornélia – Hoós Mariann: A győri Szent Ignác-templom barokk falképeinek restaurálása, in: Műemlékvédelem LI. évf. 3., 2007
- Pigler Andor: A győri Szent Ignác-templom és mennyezetképei; Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1923 (A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Gyűjteményének dolgozatai)
- Jezsuita jelenlét Győrben a 17-18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez; szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt; Szent Mór Bencés Perjelség, Győr, 2017
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Icomos-díj 2007. Örökség, 2007/5. 7. o.
- ↑ Magyar Harangok Honlapja. www.magyarharangok.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyar Harangok Honlapja. www.magyarharangok.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Andrea, Barki: KISALFOLD - Helyére került a győri bencés templom huszártornya - Fotók, videó (magyar nyelven). KISALFOLD - Helyére került a győri bencés templom huszártornya - Fotók, videó, 2024. július 17. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Harangok (magyar nyelven). Szent Mór Bencés Perjelség. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
További információk
[szerkesztés]- Loyolai Szent Ignác bencés templom. Műemlékem.hu
- 240 éve Mária Terézia kihirdette a jezsuita rend feloszlatását elrendelő pápai bullát. MTVA, 2013. 09. [2013. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 3.)