Ugrás a tartalomhoz

London, Midland and Scottish Railway

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
London, Midland and Scottish Railway
Az LMS címere a leedsi állomás falán
Az LMS címere a leedsi állomás falán
Típusvasúttársaság
Jogelőd
  • Midland Railway
  • London and North Western Railway
  • Lancashire and Yorkshire Railway
  • Caledonian Railway
  • Glasgow and South Western Railway
  • Highland Railway
  • North Staffordshire Railway
  • Furness Railway
  • Maryport and Carlisle Railway
  • North London Railway
  • Stratford-upon-Avon and Midland Junction Railway
  • Somerset and Dorset Joint Railway
  • Wirral Railway
  • Garstang and Knot-End Railway
  • Cleator and Workington Junction Railway
  • Callander and Oban Railway
  • City Union Line
  • Glasgow and Paisley Joint Railway
Alapítva1923
Megszűnt1947
Jogutód
  • London Midland Region of British Railways
  • Scottish Region of British Railways
SzékhelyEuston House
Iparágvasúti közlekedés
London, Midland and Scottish Railway (Egyesült Királyság)
London, Midland and Scottish Railway
London, Midland and Scottish Railway
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 51° 31′ 44″, ny. h. 0° 07′ 53″51.528861°N 0.131514°WKoordináták: é. sz. 51° 31′ 44″, ny. h. 0° 07′ 53″51.528861°N 0.131514°W
A Wikimédia Commons tartalmaz London, Midland and Scottish Railway témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A London, Midland and Scottish Railway (LMS) a Big Four néven ismert négy nagy brit vasúttársaság egyik tagja volt, amelyet az 1921-es vasúti törvény[1] hozott létre.

Megalakulása

[szerkesztés]

A London, Midland and Scottish Railway 1923. január 1-jén kezdte meg működését, amikor hatályba lépett a nagyjából 120 brit vasúttársaságot négy nagy tömörülésbe összefogó, 1921-ben elfogadott jogszabály. Az LMS a négy társaság közül a legnagyobb volt. Ellentétben nagy vetélytársával, a London and North Eastern Railway-jel (LNER), az LMS-ben nem korábban is együttműködő cégek, hanem egykori riválisok fuzionáltak. Emiatt a kezdeti években a közös szervezeten belül is tovább élt a vetélkedés a korábban önálló London and North Western Railway és Midland Railway között.

A társaság központosított menedzsmentjének élére Sir Josiah Stampet választották elnöknek 1925-ben, aki ezt a posztot egészen 1941-ig töltötte be.[2]

Az LMS-t nyolc nagy társaság alapította, de 1922-ben a London and North Western Railway bekebelezte a Lancashire and Yorkshire Railway-t, ezért 1923-ban már csak hét cég fuzionált. Rajtuk kívül csatlakozott a szervezethez 26 társaság, amelyeket az alapítók birtokoltak vagy üzemeltettek, valamint cégek az ír területeken, és számos olyan vasúti vállalkozás, amely közös tulajdonban volt a Big Four más tagjaival.[3] 1935. december 31-én 222 220 alkalmazottja volt a London, Midland and Scottish Railway-nek.[4]

Alapító társaságok

[szerkesztés]
  • Caledonian Railway
  • Furness Railway
  • Glasgow and South Western Railway
  • Highland Railway
  • Lancashire and Yorkshire Railway
  • London and North Western Railway
  • Midland Railway
  • North Staffordshire Railway

Adatok

[szerkesztés]

Az LMS a világ legnagyobb szállítmányozó vállalata volt, Nagy-Britanniában pedig a legnagyobb kereskedelmi vállalkozás. Az LMS birtokolta a Brit Birodalom legnagyobb hotelláncát is. A cég érdekelt volt a többi között dokkok üzemeltetésében, a hajózásban, a busz- és légi forgalomban.[2]

1938-ban az LMS 6 845 mérföld vasútvonalat üzemeltetett, ez a brit hálózat 33,1 százaléka volt. A cég tulajdonában 7 644 mozdony, a brit állomány 38,8 százaléka, 17 478 személykocsi (40,2 százalék) és 285 611 tehervagon (53 százalék) volt. Ebben az évben a cég vonatai 228,5 millió mérföldet (39 százalék) tettek meg.[3]

Utas- és teherszállítás

[szerkesztés]

1933-ban a társaság új főmérnöke William Stanier lett, aki teljesen megújította a vasúti üzletágat. A személyszállításban az LMS egyik fő célja a minél komfortosabb utazás megteremtése volt. Az ülések kényelmesebbek, az ablakok nagyobbak, a fedélzeti ellátás jobb lett.

A legfontosabb expresszek új, a kornak megfelelő áramvonalas, az art déco hatását tükröző külsőt kaptak. A mozdonyok és a Skóciába tartó járatok - elsősorban marketingszempontból - olyan nevet kaptak, amelyek a brit királyi családdal voltak kapcsolatban, hogy így is növeljék a luxus érzetét.[2] Ilyen volt a London és Glasgow között közlekedő Royal Scot vagy Coronation Scot. Ez utóbbit az LMS Princess Coronation osztály mozdonyai húzták, amelyek olyan főúri neveket kaptak, mint a Duchess of Hamilton, Duchess of Abercorn vagy Duchess of Montrose. Az új mozdonyoknak köszönhetően hat és fél órára rövidült a London és Glasgow közötti út.[5]

A teherszállításban úttörő szerepet játszott a társaság, amikor megkezdte az áruk konténeres utaztatását. Az LMS élen járt Nagy-Britanniában a villamosításban és a dízelmozdonyok fejlesztésében.[2] 1948-ban a vállalatot, a másik három nagy társasággal együtt, államosították az 1947-ben elfogadott szállítási törvény alapján.[6]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Railway Act. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  2. a b c d Railwaybritain.com: 'The Big Four'. [2012. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  3. a b The LMS Society: 'Comparative Statistics for 1938'. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  4. The LMS Society: 'LMS Employees as at 31st December 1935'. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  5. Railalbum.co.uk: 'Streamlined Princess Coronation Class'. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  6. Transport Act. (Hozzáférés: 2011. október 14.)

Források

[szerkesztés]

Multimédia

[szerkesztés]