Lokca
| Lokca | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Námesztói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1554 | ||
| Polgármester | Miroslav Valčičák | ||
| Irányítószám | 029 51 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | NO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2389 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 647 m | ||
| Terület | 24,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 00″, k. h. 19° 24′ 37″49.366667°N 19.410278°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 00″, k. h. 19° 24′ 37″49.366667°N 19.410278°E | |||
| Lokca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lokca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lokca (szlovákul Lokca) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásában. 2011-ben 2265 lakosából 2166 szlovák volt.
Fekvése
[szerkesztés]Námesztótól 7 km-re délnyugatra a Hrustin-pataknak a Fehér-Árvába torkollásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 16. század középén a vlach jog alapján keletkezett, először 1554-ben "Lokza" alakban említik. Az árvai váruradalomhoz tartozott a községi bíró irányítása alatt. A 17. században a portyázó kuruc és császári hadak többször is kifosztották. 1715-ben 420 lakosa volt. 1778-ban 616 lakos élt a településen. 1828-ban 153 házában 919 lakos élt. Lakói a földművelésen kívül főként kézművességgel foglalkoztak. Később mezőgazdasággal, állattartással, favágással, szövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "LOKCZA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, ez előtt mintegy 21 esztendővel egészszen meg égett, lakosai katolikusok, fekszik Magúra hegye alatt, határja meg lehetős termékenységű, egyéb javai is tűrhetők, réttye szép van Oravitze vizénél."[2]
Fényes Elek szerint "Lokcza, tót falu, Árva vmegyében, 904 kath., 15 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Árva zab termesztés. Sessioja 75. F. u. az árvai uradalom, de 10 sessio és curia a Gyurcsák familiáé. Ut. posta Rosenberg."[3]
A 20. század elején nevét Árvalakra magyarosították. 1910-ben 929, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
2001-ben 2166 lakosából 2153 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szentháromságnak szentelt római katolikus plébániatemploma 1665-ben épült de leégett, a 18. században barokk stílusban bővítették és felújították.
- Nepomuki Szent János szobra 1751-ben készült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Námesztói járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
