Lesachtal
| Lesachtal | |||
 | |||
| Liesing | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Hermagori járás | ||
| Irányítószám | 9655, 9654, 9653, 9652 | ||
| Körzethívószám | 0 47 16 | ||
| Forgalmi rendszám | HE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1318 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1043 m | ||
| Terület | 190,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 41′ 38″, k. h. 12° 48′ 57″46.693889°N 12.815833°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 38″, k. h. 12° 48′ 57″46.693889°N 12.815833°E | |||
| Lesachtal weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lesachtal témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lesachtal osztrák község Karintia Hermagori járásában. 2016 januárjában 1363 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Lesachtal Karintia délnyugati csücskében fekszik, közvetlenül az olasz határ mellett, a kelet-nyugat irányban húzódó Lesach-völgyben. Északról a Gailtali-Alpok és a Lienzi-Dolomitok, délről a Karni-Alpok (ennek gerincén húzódik az államhatár) hegyei fogják közre. Legmagasabb pontja a 2780 méteres Hohe Warte. Legnagyobb folyója a Gail, amely itt egy keskeny, helyenként 200 méter mély szurdokban folyik. Az önkormányzat 4 katasztrális községből áll (Kornat, Liesing, Luggau és St. Lorenzen), amelyek 31 falut és egyéb települést fognak össze.[2] Ezek lakossága 300 (Sankt Lorenzen im Lesachtal) és 2 (Salach) között változik.
A környező települések: nyugatra Untertilliach, északnyugatra Leisach, északra Amlach, Tristach és Lavant, északkeletre Oberdrauburg, keletre Kötschach-Mauthen, délre Paluzza és Forni Avoltri (utóbbi kettő Olaszországban).
Története
[szerkesztés]Az eldugott Lesach-völgybet 600 után telepedtek be a szlávok, tőlük ered a neve is (les-erdő). Miután államukat meghódította a Frank Birodalom, 750-800 körül a nyugati Pustertal felől bajorok érkeztek a völgybe. A helyi tájszólásban és öltözékben máig érződik a pustertali hatás. Emellett megmaradtak egyes szlovén kifejezések és gyermekversek.
A völgy lakói elsősorban állattenyésztésből éltek, és a legelők létrehozása céljából kb. 1300-ra a völgyből kiirtották az erdőt. A lesachi törvényszék 1380 körül átkerült Pittersberg várába. A völgy a Görz-Tirol grófok birtokában volt, majd kihalásuk után több kézen keresztül az Ortenburg grófokhoz került.
1850-ben, az osztrák önkormányzatok létrejöttekor megalakult Luggau, St. Lorenzen és Liesing önálló községi tanácsa. Kornat és Strajach katasztrális községek előbb a szomszédos Mauthenhez tartoztak, 1882-ben pedig Unterlesach néven önállóvá váltak. Tíz évvel később Unterlesach szétvált Birnbaum és St. Jakob községekre. Az 1973-as közigazgatási reform során a legkeletibb St. Jakobot Kötschach-Mauthenhez csatolták, a többi négyet pedig Lesachtal néven egyesítették.
Az első világháború során az olasz frontvonal a Karni-Alpok gerincén húzódott. A hegységben ma is megtalálhatók az egykori erődítmények és lövészárkok.
Lakosság
[szerkesztés]A lesachtali önkormányzat területén 2016 januárjában 1363 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1560 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,4%-a volt osztrák, 1,3% német állampolgár. 98,4% római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak vallotta magát. Érdekesség, hogy a helyiek nem karintiai, hanem kelet-tiroli német dialektusban beszélnek.
Látnivalók
[szerkesztés]
- a liesingi plébániatemplom
- Maria Luggau Szűz Mária-temploma
- Maria Luggau szervita kolostora
- a luggaui vízimalmok
- Oberfrohn temploma
- Obergail temploma
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Assing (4 lakos), Birnbaum (66), Durnthal (9), Egg (17), Frohn (30), Guggenberg (24), Klebas (89), Kornat (64), Ladstatt (11), Liesing (121), Maria Luggau (208), Mattling (22), Moos (19), Niedergail (32), Nostra (37), Obergail (61), Oberring (26), Pallas (20), Promeggen (15), Raut (22), Rüben (12), Salach (2), Sankt Lorenzen im Lesachtal (300), Stabenthein (9), Sterzen (19), Tiefenbach (9), Tscheltsch (31), Tuffbad (6), Wiesen (25), Wodmaier (27), Xaveriberg (31) (2015 januári népességadatok)
Források
[szerkesztés]- Dieter Neumann: Das Kärntner Lesachtal. Werden und Wandlungen einer bergbäuerlichen Kultur- und Wirtschaftslandschaft. Kärntner Landesarchiv, Klagenfurt 1997, ISBN 3-900531-39-0.
- A település honlapja
- 20321 – Lesachtal Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesachtal témájú kategóriát.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lesachtal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
