Lendvay Ferenc (rendező)
| Lendvay Ferenc | |
| Született | Léderer Ferenc 1919. szeptember 1. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1998. április 1. (78 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Aba Mária Ildikó |
| Gyermekei | Lendvai Ildikó |
| Szülei | Lendvay Ferenc |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (60/1-főút mögött-2)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lendvay Ferenc, olykor Lendvai, 1946-ig Léderer (Budapest, 1919. szeptember 1. – Budapest, 1998. április 1.)[3] Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, érdemes művész.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Lendvay Ferenc színész, újságíró és Nagy Teréz színésznő fiaként született. A Színművészeti Akadémiára járt, de behívták katonai szolgálatra.[4] Pályáját 1944-ben Debrecenben kezdte, ezután Pécs, Szeged, Szolnok, Veszprém színházaiban volt rendező, főrendező. 1946. február 9-én Debrecenben házasságot kötött Aba Mária Ildikóval, Aba Ervin orvos és Höffer Mária lányával,[5] akitől 1954-ben elvált.[6] Léderer családi nevét 1946-ban Lendvaira változtatta.[7] 1949-től a Nemzeti Színház rendezője, majd a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója lett. 1956-tól a József Attila Színház főrendezője, 1964-től a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója volt,[m 1] majd az Irodalmi Színpadhoz szerződött. 1969-től a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, ahol vezetése idején művészi igényű „sztárszínházként” működött a szegedi színjátszás. 1971-től 1974-ig a debreceni Csokonai Színház főrendezője, 1986-tól 1991-ig, nyugalomba vonulásáig a kecskeméti Katona József Színház igazgatójaként működött. Nevéhez fűződik több magyar dráma ősbemutatójának megrendezése.
Főbb rendezései
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121.[m 2]
- Heltai Jenő: A néma levente;
- Miller: A salemi boszorkányok;
- Németh László: Nagy család, Csapda;
- Tolsztoj–Piscator: Háború és béke;
- Dürrenmatt: A fizikusok;
- Sándor Iván: Tiszaeszlár;
- Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom;
- Szabó Magda: Kiálts, város;
- Schiller: Stuart Mária.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Jászai Mari-díj (1956);
- Érdemes művész (1985).
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 30.
- ↑ Gyászjelentése (1998). (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
- ↑ Csak kijött belőled a ripacsvér! | Breuerpress International
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 103/1946. folyószáma alatt.
- ↑ Budapesti m. bíróság 10P.31658/1953-10. sz. a.
- ↑ B.M.86.424./1946.II.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A szegedi színészet története. szinhaz.szeged.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 7.)
- Lendvay Ferenc. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 7.
További információk
[szerkesztés]- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Budapest, Gondolat, 1969.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
