Kovács Pál (politikus, 1963)
| Kovács Pál | |
| Született | 1963. január 14. (61 éves) Karcag |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása | mérnök, közgazdász, politikus |
| Tisztsége | energetikáért felelős elnökhelyettes - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (2022.09.01. -) |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Pál (Karcag, 1963. január 14. –) magyar mérnök-hőfizikus, közgazdász, politikus, 2019 januárja óta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.
Élete
[szerkesztés]Kovács Pál 1963-ban született Karcagon. Egyetemi tanulmányait 1982-ben kezdte a Moszkvai Energetikai Egyetemen „Atomerőművek és Berendezések” szakon, ahol 1988-ban szerzett mérnök-hőfizikusi diplomát, szakmai gyakorlatait 1984-től Pakson végezte. Hazatérve a Paksi Atomerőmű munkatársa lett, dolgozott osztályvezetőként, a műszaki vezérigazgató-helyettes műszaki titkáraként és kapacitás fejlesztési pályázat atomerőművi projektjének vezetőjeként, valamint a vezérigazgató műszaki titkáraként. Eközben 1991-től a Külkereskedelmi Főiskola közgazdász szakos hallgatója lett, 1993-ban szerzett oklevelet levelező szakon.[1]
2004 és 2009 között az OECD Atomenergia Ügynökség (Nuclear Energy Agency – NEA) atomenergetikai szakértője volt, nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek, ezen belül a IV. generációs szaporító reaktorok fejlesztésének támogatásával foglalkozott. 2009-től 2010-ig a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Energiagazdálkodási és Szabályozási Főosztályán dolgozott atomenergetikai szakértőként, majd a kormányváltást követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai ügyekért felelős helyettes államtitkára lett. Helyettes államtitkárként az EU magyar elnökségét vezette az energetika területén.[2]
2012 decemberében energetikáért felelős államtitkárnak nevezték ki. Nevéhez fűződik a Nemzeti Energiastratégia 2030 elfogadása, a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítása, az Oroszországgal kötött, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló kormányközi megállapodás, valamint a Bátaapátiban működő kis- és közepes aktivitású végleges mélygeológiai radioaktív hulladéktároló létesítmény üzembe helyezése. 2012-től 2013-ig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Kormányzó Tanácsának tagja, 2013-ban a testület alelnöke volt.[2]
2014 júniusától az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Agency for the Cooperation of Energy Regulators – ACER) igazgatási tanácsának póttagja, valamint a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói tanácsadója volt. 2017 májusában Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek lett a kabinetfőnöke, majd 2019 februárja óta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.[3]
2022. szeptember 1. napjától a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese.[4]
Oroszul, angolul és franciául beszél. Nős, két gyermek édesapja.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kormányzat - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - Energiaügyért Felelős Államtitkárság - Az államtitkár - Életrajz. 2010-2014.kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ a b NRGreport - Pálya - Kovács Pál. NRGreport. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ a b PTNM Kovács Pál (angol nyelven). https://kormany.hu. [2021. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ Kovács Pál a MEKH alelnökeként folytatja munkáját. (Hozzáférés: 2022. október 9.)
