Ugrás a tartalomhoz

Kouprey

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kouprey
A nőstény és hím kouprey mérete egy emberhez képest
A nőstény és hím kouprey mérete egy emberhez képest
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bovina
Nem: Tulok (Bos)
Linnaeus, 1758
Faj: B. sauveli
Tudományos név
Bos sauveli
Urbain, 1937
Szinonimák
  • Bibos sauveli (Urbain, 1937)
  • Novibos sauveli (Coolidge, 1940)
Elterjedés
A kouprey elterjedési területe
A kouprey elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kouprey témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kouprey témájú kategóriát.

A kouprey (Bos sauveli) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Az állatot 1937-ben fedezték fel, már akkor is csak kis létszámban élt. 1969-1970-óta nem látták. 2011-ben felkutatási expedíciót szerveztek a kutatók, több kamerát szerelve az erdőkbe, azonban az expedíció sikertelennek bizonyult. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajként tartja nyilván, és megjegyzi, lehetséges, hogy 1996-tól kihaltnak tekinthető.

Előfordulása

[szerkesztés]

Délkelet-Ázsiában élt, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnám lombhullató dipterokarpuszfélék (Dipterocarpaceae) dominálta erdőségeiben, illetve kiterjedt füves, síkságos területek közelében, de a trópusi és szubtrópusi lombhullató erdőkben is jól érezték magukat. Általában 20 egyedet számláló csordákba verődtek, a csorda élén rendszerint egy tehén állt.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az állat fej-testhossza nagyjából 2,1–2,3 méter, farokhossza 1 méter, marmagassága 1,7-1,9 méter és testtömege 680-910 kilogramm körüli. A koupreynak magas, keskeny teste, hosszú végtagjai és széles fartájéka van. Lehetnek szürke, sötétbarna vagy akár fekete színűek is. A nőstény szarva kampó alakú, antilopra emlékeztető. A hím egyedek szarvai vastagabbak, előre mutatnak; körülbelül három éves korban kezdődik meg a kifejlődése. Mindkét nemnek hosszúkás pofája és hosszú farka van.

Feltételezett kihalása

[szerkesztés]

A kouprey ellen 1937-es felfedezése után hajtóvadászatok indultak, a bőréért, húsáért és koponyájáért is vadásztak rájuk, valamint a helyi háborúk is hozzájárultak megritkulásához. Az állat felfedezője egy hím példányt fogott be, amit Párizsba szállított, és az ottani állatkertbe került, de még a második világháború előtt elpusztult, azóta egy fogságban tartott példányról sem tudunk. Utoljára 1983-ban észleltek egy koupreyt a természetes élőhelyükön, azóta egyet sem láttak. Kambodzsában több expedíciót is indítottak az állat felkutatására, de mind eredménytelen volt. Mivel azonban sem kihalásukra, sem továbbélésükre nem áll rendelkezésre valódi bizonyíték, így a Természetvédelmi Világszövetség az állatot a "súlyosan veszélyeztetett" kategóriába sorolta, de valószínűbb, hogy ez a marhafaj végleg eltűnt a Föld színéről.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]