Komáromy Pál

	Komáromy Pál
	Vajda M. Pál felvétele
Született	Komáromi Pál Imre Zsigmond; 1892. június 2.; Gyöngyös
Elhunyt	1966. július 3. (74 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Makay Berta (h. 1918–1966)
Foglalkozása	operaénekes
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-567/568)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Komáromy Pál (eredeti nevén: Komáromi Pál Imre Zsigmond^[4]) (Gyöngyös, 1892. június 6. – Budapest, Józsefváros, 1966. július 4.)^[5] magyar operaénekes (basszbariton), az Operaház igazgatója 1945. február 1 és 1945. április 20 között, mint a Komáromy Pál, Nádasdy Kálmán, Székely Mihály alkotta direktórium tagja, majd kinevezett igazgató 1945 május 16-tól 1946. augusztus végéig.^[6]^[7]^[8]^[9] Komáromi Mariska unokaöccse.

Életpálya

Gimnáziumba 1902–1910 között járt a Ciszterci rend Egri Kath. Főgimnáziumába. Ugyanitt érettségizett 1910-ben. Zenei tehetségét már édesapja (~ Ödön, zenetanár) felfedezte és ő kezdte meg zenei képzését is. Anyja Ehrenreich Hermin volt.

Orvosnak készült, de már húszévesen az Operaház ösztöndíjasa (1912–1913), majd magánénekese (1913, 1920–1946) volt. 1914-ig Greff Károlynál Budapesten, és Grete Stückgoldnál Drezdában tanult. A világháborúk között nemzetközi hírnevet szerzett, 1928-ban Bayreuthban is énekelt (Liszt: Szent Erzsébet legendája), továbbá Ausztriában, Olaszországban, sőt, Dél-Amerikában (Buenos Aires) is fellépett. A német megszállás alatt nem szerepelhetett Magyarországon. 1945. február 8-tól az Operaház igazgatója a Székely Mihály–Nádasdy Kálmán–Komáromy Pál alkotta direktórium tagjaként. Igazgatásuk alatt nyílt meg az Operaház az ostrom után alig pár héttel (1945. március 15., Bánk bán). Miután alig két hónap után, április végén széthullott a triumvirátus, egyedüli kinevezett igazgató lett az 1945. április 24. és 1946. augusztus 31. közötti időszakban. Politikailag kegyvesztett lett, szeptember 1-jétől megkezdődött a Tóth Aladár által vezetett korszak,^[10] majd 1948-ban nyugdíjazták. Az Operaház örökös tagja 1959-től.

Mint igazgató, sikerrel állította helyre a Budapest ostroma alatt megsérült épületet, pótolta a háborúban meghalt ill. emigrált művészeket és a háború előtti repertoár mintegy kétharmada ismét színpadra kerülhetett. 1946-ban bemutatták Bartók Csodálatos Mandarin-ját is.

Kölcsönös vendégjátékot szervezett a bukaresti Román Királyi Operával.

A 60-as évektől énektanítással foglalkozott, legtehetségesebb tanítványa Mészáros Sándor (basszus) az Operaház magánénekese lett.

Főbb szerepei

Donizetti: Don Pasquale – címszerep
Erkel Ferenc: Hunyadi László – Rozgonyi
Gounod: Faust – Mefiszto; Wagner
Mozart: Figaro lakodalma – Doktor Bartolo
Muszorgszkij: Hovanscsina – Ivan Hovanszkij herceg
Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Luther
Robert Planquette: Rip van Winkle – Derrick Van Slous
Giacomo Puccini: Bohémélet – Alcindor
Rossini: A sevillai borbély – Doktor Batolo
Johann Strauss d. S.: A cigánybáró – Zsupán Kálmán
Richard Strauss: A rózsalovag – Ochs báró
Giuseppe Verdi: Rigoletto – Marullo
Giuseppe Verdi: Aida – A király
Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Sam
Giuseppe Verdi: Falstaff – Pistol
Richard Wagner: Tannhäuser – Reinmar von Zweter
Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Hans Foltz

Kitüntetései

Magyar Köztársasági Érdemrend (tisztikereszt), 1946
Román Királyság, Kultúráért Érdemrend (tisztikereszt), 1946
Szocialista Munkáért Érdemérem, 1957
A Magyar Állami Operaház Örökös tagja, 1959

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
↑ Komáromy Pál adatlapja az OSZMI honlapján
↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1662/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
↑ Komáromy Pál | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
↑ Komáromy Pál (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
↑ Dalműtétek - Kis operai botránykrónika (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2005. szeptember 8. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
↑ archivnet.hu. www.archivnet.hu. [2016. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 494. l. ISBN 9633305241

Források

Komáromy Pál a Magyar Állami Operaház adatbázisában
Komáromi Pál = Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár

További információk

Az Operaház és az I. világháború 1914

Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[74961bbb42dabe0788112fbef698561fc179c363-1] Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)

[d4e6b996ed97658d34191fca49edb2a6f88e719c-2] Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 7.)

[aeb648989ae10ee932179a532e8cc8800365f4a9-3] ttps://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.

[4] Komáromy Pál adatlapja az OSZMI honlapján

[5] Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1662/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 16.)

[6] Komáromy Pál | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. június 14.)

[7] Komáromy Pál (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. június 14.)

[8] Dalműtétek - Kis operai botránykrónika (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2005. szeptember 8. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 14.)

[9] archivnet.hu. www.archivnet.hu. [2016. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 14.)

[10] A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 494. l. ISBN 9633305241

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Komáromy Pál

Vajda M. Pál felvétele
Született	Komáromi Pál Imre Zsigmond 1892. június 2.^[1] Gyöngyös^[1]
Elhunyt	1966. július 3. (74 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Makay Berta (h. 1918–1966)
Foglalkozása	operaénekes
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-567/568)^[3]
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Állami Operaház igazgatói
kormánybiztosok	Podmaniczky Frigyes (1875) Beniczky Ferenc (1888–1891) Stresser József (1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Huszár Kálmán (1897–1898) Bánffy Miklós (1912–1917) Wlassics Gyula (1920–1925) Ókovács Szilveszter (2011–2013)
intendánsok	Podmaniczky Frigyes (1875) Keglevich István (1886–1888) Beniczky Ferenc (1888–1891) Zichy Géza (1891–1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Keglevich István (1898–1902)
első karmesterek	Kórodi András (1984–1986) Kovács János (1986–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)
igazgatók	Erkel Ferenc (1884–1886) Erkel Sándor (1884–1886) Gustav Mahler (1888–1891) Nikisch Artúr (1893–1895) Káldy Gyula (1895–1900) Mészáros Imre (1900–1901) Máder Rezső (1901–1907) Mészáros Imre (1907–1913) Kern Aurél (1913–1917) Zádor Dezső (1918–1919) ifj. Ábrányi Emil (1919–1920) Kerner István (1920–1921) Máder Rezső (1921–1925) Radnai Miklós (1925–1944) Lukács Miklós (1944) Sámy Zoltán (1944) Székely Mihály (1945–1946) Nádasdy Kálmán (1945–1946) Komáromy Pál (1945–1946) Tóth Aladár (1946–1956) Palló Imre (1957–1958) Fajth Tibor (1958–1962) Nádasdy Kálmán (1962–1966) Lukács Miklós (1966–1978) Mihály András (1978–1986)
főigazgatók	Petrovics Emil (1986–1990) Ütő Endre (1991–1995) Vámos László (1995–1996) Szinetár Miklós (1996–2001) Locsmándi Miklós (2001–2002) Szinetár Miklós (2003–2005) Hegyi Árpád Jutocsa (2005–2006) Vass Lajos (2007–2010) Horváth Ádám (2011) Mozsár István (2011) Kovács János (2011) Ókovács Szilveszter (2013–)
zeneigazgatók	Oberfrank Géza (1990–1991) Medveczky Ádám (1991–1992)
fő-zeneigazgatók	Ferencsik János (1957–1973) Ferencsik János (1978–1984) Kórodi András (1984–1986) Lukács Ervin (1987–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Oberfrank Géza (1994–1998) Győriványi Ráth György (2001–2002) Kovács János (2002) Petrovics Emil (2003–2005) Kesselyák Gergely (2005–2006) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)