Ugrás a tartalomhoz

Kislóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislóc (Lovce)
Kislóc címere
Kislóc címere
Kislóc zászlaja
Kislóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
Első írásos említés1323
PolgármesterFrantišek Richter
Irányítószám951 92
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség699 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság271 m
Terület10,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 21′ 45″48.444444°N 18.362500°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 21′ 45″48.444444°N 18.362500°E
Kislóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kislóc (szlovákul Lovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 8 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1323-ban "Vlog" alakban említik először. 1342-ben "Looch", 1343-ban "Wlyugh", 1388-ban "Loch" néven szerepel. Nemesi családok birtoka, majd a hrussói váruradalom része. Később a nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1536-ban 4 portája volt. 1601-ben 15 ház állt a településen. 1715-ben 7 adózója volt. 1828-ban 44 házában 278 lakos élt. A 19. században a Keglevich család birtokolta.

Vályi András szerint "LÓCZ. Lovce. Tót falu Bars Várm. földes Ura G. Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Kis Tapolcsánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja jól termő."[2]

Fényes Elek szerint "Locz (Lowcse), tót falu, Bars vmegyében: 299 kath. lak. F. u. gr. Keglevics János."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 282 lakosából 268 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 329 lakosából 319 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 381 lakosából 373 szlovák és 5 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 457 lakosából 446 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 458 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 498 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 610 lakosából 607 szlovák és 2 magyar volt.

2001-ben 692 lakosából 680 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 684 lakosából 619 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]