Ugrás a tartalomhoz

Királyboca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyboca (Vyšná Boca)
Királyboca zászlaja
Királyboca zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1263
PolgármesterĽubica Trégerová
Irányítószám032 34
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség106 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság953 m
Terület20,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 19° 45′ 06″48.925000°N 19.751667°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 19° 45′ 06″48.925000°N 19.751667°E
Királyboca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyboca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyboca (más néven Bocabánya,[2] szlovákul Vyšná Boca, németül: Oberbotza) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 17 km-re délkeletre, az Alacsony-Tátrában, a Bocai-völgy végénél fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu határában már a 11. században aranybányászat folyt, melyet elsősorban a Szepességbe telepített német bányászok végeztek. Neve 1263-ban Boca alakban pataknévként fordul elő először egy oklevélben. A bányászkunyhókból fokozatosan fejlődött ki a korai bányászfalu, mely először 1470-ben különült el a szomszédos Szentivánbocától, amikor Hunyadi Mátyás megerősítette szabadságjogaiban. Ezután azonban visszaesett a kitermelés, mely a település hanyatlásához vezetett. A mostani falu a 16. század közepén keletkezett a korábbi Boca település helyén. Templomáról 1571-ben történik említés. Kezdetben Szentivánboca része volt. Határában vasat, antimont és aranyat bányásztak. 1785-ben a településen 61 ház állt, melyekben 73 család és 373 lakos élt, a 12 éven aluli gyerekek száma ekkor 53.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Bocza Bánya, Bocza Regia. Mező Város Liptó Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, fekvése egy mély völgyben esik, melly meredek bértzekkel keríttetett, Hybbétöl nem meszsze, jóféle bányák vagynak benne; az ide való arany leg jobbnak tartatik; határbéli földgye búzát nem terem; harmadik Osztálybéli.[3]

A 18. század végén vashámor is működött a községben. A bányák kimerülése után lakói földműveléssel, fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Csak a 19. század közepén vált önállóvá.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bócza (Király-), tót m. város, Liptó vármegyében, az Ördöglakodalmának neveztetett hegy alatt, egy mély völgyben 45 kath., 453 evangelikus lak. F. u. a kamara. Ut. post. Okolicsna.[4]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Egykori bányászházait sorra üdülőkké alakítják át.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 363, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 102 lakosából 99 szlovák volt.

2011-ben 119 lakosából 108 szlovák.

Híres személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Királyboca (Bocabánya) - Arca : Magyarországi egyházi levéltárak közös segédlete. arca.melte.hu. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]