Ugrás a tartalomhoz

Kertész Péter (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kertész Péter (egyértelműsítő lap).
Kertész Péter
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1943. február 10. (81 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzamosi Judit[3]
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1965)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1960–
Híres szerepeiRómeó William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Bernardo Leonard Bernstein: West Side Story
Cliff John Kander – Fred Ebb – Joe Masteroff: Kabaré
Sofőr (Császár elvtárs) Illetlenek
Bujáki Szomszédok
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kertész Péter (Budapest, 1943. február 10. –) Jászai Mari-díjas és Aase-díjas magyar színész.

Életpályája

[szerkesztés]

„Budapesten születtem, „háborús gyerek” vagyok. Az érkezésem felett érzett örömöt anyámban és nagyszüleimben elhomályosította az aggódás. Aggódás értem, önmagukért, apámért, aki akkor már több, mint fél éve nem volt otthon. Százezrekkel együtt kiszolgáltatottan a nagy orosz térségeken menetelt. Csak jóval később, hónapok múlva tudta meg, hogy fia született… Két és fél éves koromban ismertem hát meg az édesapámat és aztán sajnos nagyon hamar, 1964-ben végleg elvesztettem. Fiatalon, negyvenhét éves korában ment el — a harmadik szívtrombózis végzett vele. Orvos volt. Szerette a munkáját, a hivatását, imádta a családját, anyámat, engem, húgomat, öcsémet…a Városliget környéke volt az én világom. A VII. kerületnek pestiesen Csikágónak nevezett részének határán töltöttem ifjúságomat. Első iskolám a Gorkij fasori Gorkij iskola volt…A gimnázium négy osztályát a Radnóti Miklós Gimnáziumban végeztem…harmadik gimnazista koromban teljesen váratlanul határozott irányt vett az életem. Fiatal, csinos magyar tanárnő került az osztályunkba, … Bársony Verának hívták … megszervezte az iskolában az irodalmi szakkörön belül működő szavalókört és én, aki mindig idegenkedtem a „szerepléstől”, azon vettem észre magam, hogy szavalok. Sőt, kiderült, hogy nem is rosszul, mert még abban az évben megnyertem az iskolai szavalóversenyt és így jogot kaptam a kerületi versenyen való indulásra. Ezt a kerületi döntőt a Május 1. úti Ifjúsági Házban rendezték, külön a lányoknak, külön a fiúknak. A szavalóversenyt a lányok kategóriában a Teleki Blanka Gimnázium tanulója, Szegedi Erika, a fiúkéban pedig én nyertem meg. 1960 márciusa volt. Ettől a perctől kezdve tudtam, hogy színész akarok lenni. Még egy kemény év következett: felkészülni az érettségire és a felvételi vizsgára, a Színművészeti Főiskolára. Mindkettő sikerült. A főiskolán Békés András és Sulyok Mária osztályába kerültem.[4]”

1965-ben szerezte diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezután a szolnoki Szigligeti Színházhoz került, majd 1968-tól a Fővárosi Operettszínházban játszott. 1981-től a Népszínház, 1982-től a Nemzeti Színház, 1989-től a József Attila Színház, majd 1991-től újból a Nemzeti Színház tagja volt. Karakterszerepeket alakított prózai és zenés darabokban egyaránt. Vendégként játszott a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, a Karinthy Színházban és Éless Béla társulataival is. Szinkronszínészként is népszerű művész.

Nagyapja Kertész Manó. Gyermekei Dániel (1979), és Anna (1994).

Fontosabb színházi szerepei

[szerkesztés]

Rendezése

[szerkesztés]


Filmjei

[szerkesztés]
  • Két emelet boldogság, ff., magyar filmvígjáték, 1960
  • Fügefalevél, ff., magyar filmvígjáték, 1966
  • Bors, ff., magyar kalandfilm sorozat, 1968 – Hanák
  • Őrjárat az égen, ff., magyar filmsorozat, 1969 – Szilasi
  • Házasodj, Ausztria!, magyar tévéfilm, 1970
  • Magasiskola, magyar filmdráma, 1970
  • Pajkos diákok, magyar musical, 1970
  • Ászja, ff., magyar tévéfilm, 1971
  • Hekus lettem, ff., magyar krimi, 1972
  • Téli sport, magyar tévéfilm, 1973
  • Árpád, a cigány, francia-magyar-NSZK kalandfilm sor., 1973–1974
  • Megtörtént bűnügyek, ff. + szín., magyar krimisorozat, 5. epizód 1973–1979 – Gál főhadnagy/százados
  • Utazás a Holdba, magyar tévéjáték, 1974
  • Illetlenek, magyar filmvígjáték, 1977
  • Földünk és vidéke, magyar film, 1978
  • Küszöbök, magyar tévéfilm sorozat, 1978
  • Bóbita, tévéfilm, Iskolatelevízió, 1979
  • A világ közepe, magyar ifjúsági film, 1979
  • Gyilkosság a 31. emeleten, magyar krimi, 1980
  • A tenger, magyar tévéfilm sorozat, 1982
  • Szerencsés Dániel, magyar film, 1982
  • Linda, magyar krimi vígjáték sor., 1983–2000
  • Zsarumeló, magyar krimi vígjáték sor., 1985
  • Csak a testvérem, magyar tévéjáték, 1986
  • Víkend za milión, csehszlovák krimi, 1987
  • Utazás az öreg autóval, magyar tévéjáték, 1987
  • Randevú Budapesten, magyar krimi, 1987 – Tóth Sándor százados
  • Öld meg a másik kettőt!, magyar filmdráma, 1988
  • A főügyész felesége, magyar tévéjáték, 1990
  • Szomszédok, 1990–1999 – Bujáki gazdasági igazgatóhelyettes
  • Sose halunk meg, magyar filmvígjáték, 1992 – orvos
  • Maigret, angol-magyar krimisorozat, 1992
  • Újévi vigasságok, magyar szórakoztató műsor, 1994
  • Patika, magyar vígjátéksorozat, 1994
  • A vízcsepp kivájja a követ, magyar dokumentumfilm, 1996 – narrátor
  • A miniszter félrelép, magyar filmvígjáték, 1997
  • Ámbár tanár úr, magyar filmvígjáték, 1998
  • Csocsó, avagy éljen május elseje!, magyar filmvígjáték, 2001
  • Világszám!, magyar filmvígjáték, 2004
  • Kupé, magyar ismeretterjesztő sorozat, 2008 – közreműködő
  • Magic Boys, magyar-angol-kanadai filmvígjáték, 2012
  • Borgiák, ír-kanadai-magyar drámasorozat, 2013
  • X Company, 2015
  • Napszállta, magyar-francia film, 2018
  • Foglyok, 2019
  • Az unoka, magyar thriller, 2022
  • Blokád, magyar életrajzi film, 2022
  • Az almafa virága, magyar romantikus film, 2023
  • Drága örökösök – A visszatérés, magyar sorozat, 2023

Szinkronszerepei

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kertész_Péter_(színművész)&oldid=27216187”