Káty

Káty (Каћ / Kać)
A főutca a görögkeleti templommal
Káty címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Újvidék
Rang	falu
Irányítószám	21241
Körzethívószám	+381 21
Népesség
Teljes népesség	11 067 fő (2022)
Népsűrűség	153 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Terület	73,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 19° 56′ 31″45.3042, 19.9419
A Wikimédia Commons tartalmaz Káty témájú médiaállományokat.

Káty (szerbül Каћ / Kać) Újvidék községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, a történelmi Sajkásvidéken.

Fekvése

Újvidéktől 10 km-re északkeletre, Zsablya irányában fekvő település.

Története

Káty az Újvidék fölött kiinduló, úgynevezett római sáncok kezdetétől keletre, közel a dunai ártérhez fekszik. Ezért nevét a "Káta" szóból származónak tartják, amely besnyő szó, és gátat, erődöt jelent.

Káty nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először Chacz néven, a tizedjegyzékben Pétervárad után áll: Chacz, utána Cussidi, e sorrend is azt valószínűsíti hogy Chaz alatt valóban Káty értendő, és Cussidi alatt Kizsdi, mivel ma Kuzsdin kátyi határrész.

1417-ben található a településről az az adat, mely szerint Laurentius de Kaathi és fiai a titeli káptalan előtt bácsmegyei Kaathi nevű birtokot, melyet ők és néhai Karani György birtak, rokonaiknak, Losonczi Zsigmondnak és Machadonyai Miklósnak adták.

1477-ben Káty a karomi, ma karloviczi várhoz tartozott.

1553-1554-ben a török defterek a titeli nahijében említettek egy Fagy nevű falut 9 fizető és 10 nem fizető házzal. Káty Steltzernél 1570-ben 14, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva.

A török hódoltság után Bács vármegye 1699. évi első összeírásában a bácsi járásban 68 gazdával szerepel, az 1702-es kamarai összeírásban pedig bérbe adható faluként írták.

1715-ben csak 16 adózót találtak Kátyon, valószínű, hogy Rákóczi hadai pusztítottak itt.

1722-ben 60 szerb adózóval említették és akkor az új Bodrog vármegyéhez tartozott.

1767-ben Kátyhoz tartozó pusztákként volt említve Csót, Kuzdin, Alsó- és Felső-Verkalova.

1769-ben Kátyot, mely eddig kincstári falu volt, a Tisza-Maros Határőrvidék részeként csajkások közé sorozták és lakóinak határőri katonai szolgálatokat kellett tennie.

1849. június 7-én a község melletti erőben Perczel Mór vereséget szenvedett Jellasics horvát bán csapataitól. Attól kezdve Perczel mindennemű támadó szándékkal felhagyott a Délvidéken. Egyelőre tisztán védekező, illetőleg megfigyelő magatartást követett. Rövidesen átadta a déli területek magyar hadseregének vezetését, s a Cegléd táján gyülekező magyar tartaléksereg parancsnoka lett.

1873-ban pedig a Sajkás-kerület feloszlatása után ezt a falu is – a kerület többi településével együtt, mint a valamikori Bács vármegye területe – Bács-Bodrog vármegyéhez került.

A trianoni békeszerződősig Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

Népesség

1910-ben 4192 lakosából 249 magyar, 988 német, 2953 szerb volt. Ebből 208 római katolikus, 976 evangélikus, 2934 görögkeleti ortodox volt.

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
4406	4478	5640	6701	8551	9755	11 166

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	10 094	90,39
Magyarok	456	4,08
Jugoszlávok	155	1,38
Horvátok	60	0,53
Muzulmánok	34	0,30
Szlovákok	30	0,26
Cigányok	27	0,24
Montenegróiak	26	0,23
Ruszinok	18	0,16
Macedónok	9	0,08
Ukránok	5	0,04
Románok	5	0,04
Csehek	4	0,03
Oroszok	4	0,03
Németek	4	0,03
Bolgárok	4	0,03
Szlovének	3	0,02
Albánok	2	0,01
Bunyevácok	1	0,00
Egyéb/Ismeretlen

Híres emberek

• Itt született 1890-ben Lasi János kiváló első világháborús katonai pilóta

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma - 1840-ben épült
• Római katolikus temploma - 1894-ben épült

Források

• Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye

Külső hivatkozások

• Káty története Archiválva 2021. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben