Ugrás a tartalomhoz

Kántor Andor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kántor Andor
SzületettKántor Andor Győző Mária László
1901. december 7.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1990. március 31. (88 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGálffy Lola (1937–1980)
SzüleiKántor László
Gold Karolina
Foglalkozása
  • festőművész
  • középiskolai tanár
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-14)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Kántor Andor (Budapest, 1901. december 7.[5]Budapest, 1990. március 31.) magyar festőművész, pedagógus.

Életpályája

[szerkesztés]

1922–1926 között Rudnay Gyula tanítványa a művészképzőben. 1926-tól volt kiállító művész. 1927–1930 között Rudnay Gyula tanársegéde volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1928-ban diplomázott, mint rajztanár. 1929-től dolgozott a szentendrei művésztelepen. 1930-tól a Nagybányán dolgozott. 1932-től oktatott. 1937-ben a Szentendrei Festők Társasága tagja lett. 1946-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium tanáraként, 1958–1963 között az iskola igazgatójaként tevékenykedett.

Tagja volt a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Társasága és a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek. Nyaranta Gyöngyösön, Mátrafüreden, Sümegen, Hódmezővásárhelyen és Mártélyon dolgozott.

Magánélete

[szerkesztés]

1937. november 11-én Budapesten házasságot kötött Gálffy Lola festőművésszel (1902–1980).[6]

Művei

[szerkesztés]
  • Tájkép (1932)
  • Háztetők fényben (1934)

Kiállításai

[szerkesztés]

Egyéni

[szerkesztés]

Válogatott, csoportos

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948–1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő (Budapest, 1940)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
  • XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből). Szerkesztette: Mazányi Judit. Szentendre, 2003.
  • Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerkesztette: B. Varga Sándor. Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György (Szeged, 1988)
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó, 1990.
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8  
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8