Kálló Ferenc

Kálló Ferenc
Emléktábla tiszteletére Budapest XII. ker. Márvány u. 23. falán
Életrajzi adatok
Születési név	Kálló Ferenc
Született	1894. december 8. Szeged
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1944. október 28. vagy 29. (49 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető: Uj3/0/1/59-60
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felavatás	1917-06-15
Tisztség	tábori esperes
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálló Ferenc témájú médiaállományokat.

Ományi Kálló Ferenc (Szeged, 1894. december 8. – Budapest, 1944. október 28. vagy 29.) magyar római katolikus pap, tábori lelkész, aki 1944-ben, Magyarország német megszállását követően zsidómentő tevékenységet fejtett ki. 1944. október 28-án éjjel a nyilasok elhurcolták és kivégezték.

Életpályája

Kálló Gyula tanító fiaként, egy hatgyermekes családban született. Elemi- és középiskoláit Szarvason végezte, majd 1913-ban a nagyváradi papneveldében kezdett tanulmányokat. 1917-ben szentelték pappá, ezt követően 1927-ig plébánosként tevékenykedett, ekkor – egyházmegyei engedéllyel – tábori lelkészként folytatta pályafutását. 1930 szeptemberétől a szolnoki 3. közrendészeti és honvéd kórház lelkésze lett, majd egy rövid római tanulmányút után 1935-ben a budapesti 9. honvéd kórház lelkésze lett, ebben a beosztásában 1940-ig megmaradt. 1939 márciusában – a 2. lovasdandár beosztott papjaként – részt vett a Magyar Királyi Honvédség kárpátaljai bevonulásában.

1940. szeptember és 1943. november között Budapesten a 11. helyőrségi kórház lelkésze volt (a mai Alkotás u. 25. szám helyén állt a kórház), ebben a minőségében vette fel a kapcsolatot a Nemzeti Ellenállási Mozgalommal, melynek tagjaként szökött munkaszolgálatosokat, majd 1944-től zsidókat mentett, sok "védencének" saját kezűleg készített hamis keresztleveleket. Tevékenysége 1944. október 15. után szemet szúrt a nyilas hatóságoknak is. Október 28-án éjjel egy ismeretlen férfi felkereste lakásán (Márvány u. 23.) azzal az ürüggyel, hogy beteghez hívják az utolsó kenet feladása végett, és a kérésnek eleget téve a lelkész vele ment. Holttestét másnap reggel találták meg. A későbbi kórbonctani vizsgálat szerint géppisztollyal végezték ki. November 8-án temették el a Farkasréti temetőben.

A háború után, halálának második évfordulóján a Honvédelmi Minisztérium posztumusz lelkész-ezredessé léptette elő. Budapesten a XII. kerületi Kálló esperes utca viseli nevét. 2004-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Sírját a Honvédelmi Minisztérium 2013 őszén helyreállította, és október 29-én katonai tiszteletadással újraszentelték.

Művei

• Nostalgia d'amore…, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936
• Itt a piros, hol a piros?, Köpeczi-Boócz István rajzaival, Magyar Könyvbarátok, Budapest, 1941, (Könyvbarátok kis könyvei)
• Sikátor-utca 24., Szűrszabó József rajzaival, Szent István Társulat, Budapest, 1942
• Fiúk a bányában, Janovits István rajzaival, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
• A Sikátor-utca orvosa, Györgyfi György rajzaival, Szent István Társulat, Budapest, 1943
• Cégtábla a kapu fölött, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1944

Források

• újember-katolikus.hu
• A Katolikus Tábori Püspökség hivatalos oldala
• The Righteous Among The Nations – Ferenc Kálló Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
• Fekete Klára: Az elszakadt rózsafüzér Delmagyar.hu, 2005. december 24. (Hozzáférés: 2015. április 22.)
• K.F.: Ember az embertelenségben – Kálló Ferenc tábori esperes emlékezetére Honvédelmi Minisztérium, 2013. október 29. (Hozzáférés: 2015. április 22.)

További információk

• Borovi József: A magyar tábori lelkészet története. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1992
• Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. II. A kalocsa-bácsi, csanádi, erdélyi, nagyváradi egyházmegyék üldözött papjai. Abaliget, Lámpás, 1994
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
• A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. Budapest, Kossuth, 1987
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-
• A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
• Mészáros István: Ismeretlen vértanúk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye XX. századi történetében. Budapest, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2000