Ugrás a tartalomhoz

Joseph Lister

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Lister
Született1827. április 5.[1][2][3][4][5]
Upton House, Newham[6][7][8]
Elhunyt1912. február 10. (84 évesen)[1][2][3][4][5]
Walmer
Állampolgárságabrit
HázastársaAgnes Syme (1856. április 23. – nem ismert)[9][10]
SzüleiIsabella Harris
Joseph Jackson Lister
Foglalkozása
  • sebész
  • egyetemi oktató
  • politikus
Tisztsége
  • President of the Royal Society (1895–1900)
  • a Lordok Háza tagja (1897. február 8. – 1912. február 10.)
  • Member of the Privy Council of the United Kingdom (1902–)
Iskolái
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja (1860. június 7.)
  • Croonian Medal and Lecture (1863)
  • Makdougall Brisbane Prize (1872)
  • Cothenius Medal (1877)
  • Royal-érem (1880)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje (1885)
  • Cameron Prize of the University of Edinburgh (1890. május)
  • Albert emlékérem (1894)[11]
  • Copley-érem (1902)[12]
  • Grand Cross of the Order of the Dannebrog (1902. december)
  • Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1910)

Joseph Lister aláírása
Joseph Lister aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Lister témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Joseph Lister fényképe (1911)

Joseph Lister (Upton, 1827. április 5.Walmer, 1912. február 10.) angol sebész, az antiszeptikus sebészeti eljárások felfedezője és meghonosítója. Találmánya és gyakorlata nyomán lényegesen csökkent az operáción átesett betegek halálozási aránya.

Életpályája

[szerkesztés]

Orvosi képesítését 1852-ben szerezte a londoni Egyetemi Kollégiumban. A Királyi kórház sebésztanára lett Glasgowban. Megdöbbentette az operált betegek magas halálozási arányszáma. A fertőzés, az üszkösödés gyakori következményei voltak az operációknak. Lister tisztán tartatta kórtermeit, de ez nem csökkentette a halálozási arányszámot.

Lister 1865-ben elolvasta Pasteur egyik tanulmányát és megismerte belőle a kórokozó baktériumok elméletét. Ebben az elméletben Lister megtalálta a megoldás kulcsát: rájött, hogy a baktériumokat el kell pusztítani, mielőtt azok a nyílt sebbe bejutnának. Lister bevezetett egy sor antibakteriális eljárást. Karbolsavat használt a baktériumok elpusztítására. A műtétek előtt gondosan megtisztította a kezét, a sebészeti eszközök és a kötések higiénikus állapotáról is gondoskodott. Egy ideig még karbolsavat is permetezett a műtőben a levegőbe. Az eredmény nagyon hamar megmutatkozott. 1861 és 1865 között a műtét utáni elhalálozások aránya férfiaknál 45% volt, ez 1869-re 15%-ra csökkent.

Lister első tanulmányát az antiszeptikus sebészetről 1867-ben jelentette meg, eredményeit nem ismerték el azonnal, de felajánlották számára az Edinburgh-i Egyetem klinikai sebészeti tanszékét, az ott eltöltött kétéves sebészeti gyakorlata hírnevet szerzett neki. 1875-ben átjött a kontinensre, Németországba előadásokat tartani módszereiről. A következő esztendőben, 1876-ban az Amerikai Egyesült Államokban volt előadói körúton. Az orvosok többsége azonban még mindig nem volt meggyőzve.

William Fergusson halála után, mint annak utóda kapott meghívást 1877-ben a Londoni Királyi Kollégium sebészeti tanszékére. Kezdetben élettani és szövettani tanulmányokkal foglalkozott, később kizárólag a sebészetre koncentrált; ő vezette be az antiszeptikus kötéseket, ami a sebészet fejlődésére nézve korszakalkotó hatással volt. A Királyi Kollégium sebészetén tartott szemléltetései az antiszeptikus sebészetről nagy érdeklődést váltottak ki az orvosi körökben, s a tanulmányaiban lefektetett állításait és az általa szükségesnek tartott orvosi gyakorlatot egyre szélesebb körökben elfogadták és alkalmazták.

Joseph Lister 85 évet élt, antiszeptikus sebészeti módszere élete vége felé már teljesen elterjedt a fejlett világban, számos kitüntetést kapott, öt évig volt a Királyi Társaság elnöke, Viktória királynő őt választotta sebészének.

Epilógus

[szerkesztés]

A 19. század a sebészet diadala. William Thomas Green Morton 1846-os demonstrációja után elterjedt az éter belélegeztetésének segítségével végzett fájdalommentes operáció, 1877-től az antiszeptikus eljárásokkal egyre több operált ember nyerte vissza újra egészségét.

Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a magyar Semmelweis Ignác korábban publikált (1858: Budapest, 1861: Bécs, németül) antiszeptikus eljárását jóformán figyelmen kívül hagyta a magyar és az osztrák orvosi közvélemény.

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1878-ban az edinburgh-i, 1879-ben az oxfordi, 1880-ban a cambridge-i egyetem választotta meg tiszteletbeli tagjává.
  • 1884-ben bárói ranggal tüntették ki.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Early stages of inflammation (Philos. Transact. 1859);
  • On excision of the wrist for caries (Lancet 1865);
  • On the germ theory of putrefaction and other fermentative changes (Nature 1873);
  • A further contribution to the natural history of bacteria and the germ theory of fermentative changes (Quart. Journ. of Microscop. Sc. 1873);
  • The germ theory of fermentation and its bearings on pathology (Patholog. Transact. 1878).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Gadsdens of Upton House West Ham, 2014. február 27. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
  7. Richard A Brand: Biographical Sketch: Baron Joseph Lister, FRCS, 1827-1912 (angol nyelven), 2010. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
  8. https://archiveshub.jisc.ac.uk/search/archives/e7a4a66e-de4a-3a3b-920b-0c065f4fd7b3, 2018. június 21.
  9. p23723.htm#i237230, 2020. augusztus 7.
  10. inferred from timeline of events
  11. https://www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners
  12. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)

Források

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikona. Budapest : Pallas, 1896.
  • Michael H. Hart: 100 híres ember a kezdetektől napjainkig. Budapest : Magyar Könyvklub, 1994. Joseph Lister l. 211-212. ISBN 963-8289-27-9