Jarabó
Jarabó (Jarabá) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Breznóbányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1540 |
Polgármester | Juraj Pružinec |
Irányítószám | 977 01 |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BR |
Népesség | |
Teljes népesség | 39 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 3 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 840 m |
Terület | 15,38 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 41′48.883333°N 19.683333°EKoordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 41′48.883333°N 19.683333°E | |
Jarabó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jarabó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Jarabó (1899-ig Jaraba, szlovákul: Jarabá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Breznóbányától 15 km-re északkeletre fekszik. A község egykor három részből, Alsó- Közép- és Felsőjarabóból állt.
Története
[szerkesztés]Jarabó régi bányász és fémfeldolgozó település gazdag bányászati tradíciókkal. A község határában már a középkortól élénk bányászati tevékenység folyt. A falut valószínűleg még a 14. század előtt alapították, mivel a breznóbányai plébánia egyik feljegyzésén 1271 és 1280 között már településként említi. 1487-ben a breznóbányai plébánia filiájaként szerepel. Már a 15. században három vasolvasztó működött a község területén, amit 1540-ben „Jaraba” néven találunk. A 16. és 19. század között a vasérc bányászata volt nagyon intenzív. 1546-ig magáncélokra folyt a vasérc termelés, ezután a bányák a kamarához kerültek. 1563-ban „Jeroba” néven említik. Az aranyat a 17. század közepéig, az ezüstöt a század végéig bányászták. A nagyszabású vasolvasztás a 18. század végén kezdődött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JARABA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Bányászi K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Breznyó Bányához nem meszsze, és annak filiája, határja soványas.”[2]
A 19. század elején a vasat már a garami nagyolvasztóban dolgozták fel. A falu lakói a bányászat és kohászat mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. 1828-ban 16 házában 136 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jaraba bánya-telepen 115 ev., 50 kath. Van patakja, Jarabán 3 savanyuviz forrás. Gyömbér hegye különnemü füveiről ismeretes. A jarabai bányákban ezüst s arany, antimonium és vas ásatnak, érczuzó házzal. Van két temploma, két iskolája, malma, s nagy korcsmája. Birja Breznóbánya; az erdők egy része a kamaráé.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 43 lakosából 35 szlovák volt.
2011-ben 47 lakosából 31 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban, 1897-ben megújították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.