Homoródjánosfalva
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Homoródjánosfalva (Ionești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Kaca |
Rang | falu |
Községközpont | Kaca |
Irányítószám | 507043 |
SIRUTA-kód | 40802 |
Népesség | |
Népesség | 117 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 138 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 09′ 38″, k. h. 25° 20′ 18″46.160649°N 25.338393°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 38″, k. h. 25° 20′ 18″46.160649°N 25.338393°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homoródjánosfalva (románul Ionești, németül Eissdorf, korábban Weissdorf): falu Romániában Brassó megyében. 1968 óta Brassó megyéhez, Kaca községhez tartozik. A falu lakossága magyar, nagyrészt unitárius vallású. A lakosság nagy része földműveléssel, gazdálkodással foglalkozik
Fekvése
[szerkesztés]Székelyudvarhelytől 27 km-re délre, Kőhalomtól 21 km-re észak-keletre, a 132B megyei út mentén, a Pokolsütő-pataknak a Nagy-Homoródba torkollásánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Valószínűleg János nevű első birtokosáról kapta a nevét.
Története
[szerkesztés]A Köves-hegyen már a rómaiak is bányásztak követ a Kr. u. III század legelején, ezt bizonyítja a homoródszentmártoni sóbányászok, kereskedők és iparosok számára itt készített fogadalmi oltár, melynek felirata Alexander Servus uralkodóról tesz említést. Ezenfelül több oszlop és sírkőtöredék került itt elő. A falut 1332-ben ’’Evanis’’ néven említik először. A hegytetőn 1813-ban kápolna nyomaira is bukkantak. A falun átfolyó Tó-pataka egykor a Székelyföld határát jelölte. 1910-ben 367, 1992-ben 187 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- Unitárius temploma a 13. század második felében épülhetett, eredetileg Szent Péter tiszteletére volt szentelve. A templomot a 15. században gótikus, majd 1522-ben késő gótikus stílusban átépítették. A 15. században négy saroktornyos fallal is övezték. Tornyát 1821-ben építették.
- Köves-hegy, a helyiek közt "Bánya-tető", az ókori rómaiak bányatelepként használták a hegyet mészkő termeléshez, innen származhat a helyiek e helynek szentelt elnevezése. A hegytetőn egy kis mélyedés található, feltehetőleg az ott felépített kápolna alapzataként vagy épp pincéjeként szolgált.
Képgaléria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro