Hauszmann–Gschwindt-kastély

	Hauszmann–Gschwindt-kastély
Ország	Magyarország
Település	Velence
Épült	XVIII. század;; átépítve: 1927-28
Építtető	Meszleny család, Gschwindt család
Építész	Pogány Móric, Tőry Emil
Stílus	historizáló neobarokk
Jelenlegi funkció	üdülő
Látogatható	nem
	Elhelyezkedése
	Hauszmann–Gschwindt-kastély Pozíció a Velencei-tó térképén
	é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″47.241944°N 18.644444°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″47.241944°N 18.644444°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann–Gschwindt-kastély témájú médiaállományokat.

A Hauszmann–Gschwindt-kastély egy neobarokk műemlék épület, amely Velencén található, parkjában védett növényekkel.

Története

Velencén három kastélyépület is köthető a Meszleny család nevéhez.^[1](A Meszleny-Wenckheim-kastély, amely ma a könyvtárnak és a házasságkötő teremnek ad otthont, a Hauszmann-Gschwindt-kastély magánkézben, lezárva, valamint a Meszleny- vagy Meszlényi-kastély, amely multifunkcionális látogatóközponttá alakul.^[2])

A nemesi család ősi kúriája a XVIII. században épült, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették.

A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása.^[3]

Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták.^[4] Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicista főhomlokzatot és barokk kerti homlokzatot mutató épületet (lásd itt), melyet elsősorban fia, Jenő használt, 1918-ban a kastélyt fiának is ajándékozta.^[5] A neves építész 1926. július 31-én bekövetkezett halála után fia, a budafoki gyáriparos Gschwindt családnak adta el a kastélyt, ami miatt anyja egy időre gyámság alá helyeztette.^[6] A kastélyt a Gschwindt család Pogány Móric és Tőry Emil tervei alapján 1927-28-ban építette át neobarokk stílusban (lásd itt) a Grassalkovich kastélyok példáját követve.^[7] A kastély belső kialakításában Falus Elek közreműködött.^[8]

Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének (ÉDOSZ) üdülője volt. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva, nem látogatható, mivel a szakszervezet 2008-ban eladta az épületet.

Az előcsarnokban álló neobarokk fa kandallókeretet feltehetően 2020 nyár végén ismeretlenek kibontották a falból és ismeretlen helyre elszállították, valószínűsíthetően ellopták, de 2021 őszén megtalálták. A tettesek után nyomoznak.^[9]

Érdekesség

A kastély parkjában és teraszán forgatták 1934-ben Az új rokon című magyar film egyes jeleneteit, amelynek főszereplői Perczel Zita és Delly Ferenc voltak. A filmet Gaál Béla rendezte.^[10]

A Budapesti Hírlap, 1934. június 26-i lapszáma (54. évfolyam, 142. szám) a forgatás utolsó napjáról így tudósított:

„(Perczel Zita életveszedelemben.) Szombaton készítették el Csathó Kálmán Az új rokon című vígjátékának utolsó felvételét a velencei Gschwindt-kastély melletti parkban. A szcenárium szerint Perczel Zita, az új rokon, szerelmében csalódva, felugrik a kastély bejárata előtt álló homokfutó bakjára, ostorral rácsap a lóra és kivágtat az állomásra, hogy a vonatot elérje. A felvétel túl reálisan sikerült, amennyiben Perczel Zita, valóban igen erősen rácsapott a lóra, amely a könnyű homokfutó-kocsit elragadta. GaáI Béla rendező, aki a technikai személyzettel egy autón ült, amelyből a felvételeket kellett volna elkészíteni, az autóval a robogókocsi után rohant, a sofőr igen ügyesen az autót a kis kocsi mellé kormányozta és Gaál Béla átugrott a homokfutó ülésére, kivette a rémült színésznő kezéből a gyeplőt és így! sikerült a megvadult lovat megfékezni. Csak azután sikerült a felvételt — természetesen más lóval — elkészíteni.^[11]”

Képgaléria

Hauszmann-Gschwind-kastély
Hauszmann-Gschwind-kastély

További információk

Fejér megye kastélyai
Hauszmann-Gschwindt-kastély
Kupi László : "Város volt, város lett-Velence története", Kornétás Kiadó, 2004 Archiválva 2014. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

↑ Eredeti állapotára újítják fel az egykori velencei Meszleny-kastélyt
↑ A DEKON építész iroda tervei alapján újul meg a 300 éves Meszlényi-kastély
↑ „Székesfehérvár és Vidéke, 1890. május 27. (18. évfolyam, 63. szám)”.
↑ „Budapesti Közlöny, 1891. november 29. (25. évfolyam, 274. szám)”.
↑ Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0216/1918
↑ „37044/1927. számon. Budapesti Közlöny, 1927. június 11. (61. évfolyam, 131. szám)”; Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0257/1927
↑ „Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879-1929; Színházi Élet - 1931/15. szám; Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935) p. 691.”.
↑ Somlai Tibor Volt és nincs – Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900-1945
↑ Elloptak egy átkozottul nagy, nehéz és drága dolgot a velencei kastélyból, de a rendőrök megtalálták (Telex.hu, 2021. szeptember 17.)
↑ 8 Órai Ujság, 1934. június 21. (20. évfolyam, 138. szám, 8. oldal) Mikrofon az évszázados parkban
↑ Budapesti Hírlap, 1934. június 26. (54. évfolyam, 142. szám 13. oldal) Perzel Zita életveszedelemben

Magyarország-portál
Turizmusportál

Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Eredeti állapotára újítják fel az egykori velencei Meszleny-kastélyt

[2] A DEKON építész iroda tervei alapján újul meg a 300 éves Meszlényi-kastély

[3] „Székesfehérvár és Vidéke, 1890. május 27. (18. évfolyam, 63. szám)”.

[4] „Budapesti Közlöny, 1891. november 29. (25. évfolyam, 274. szám)”.

[5] Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0216/1918

[6] „37044/1927. számon. Budapesti Közlöny, 1927. június 11. (61. évfolyam, 131. szám)”; Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0257/1927

[7] „Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879-1929; Színházi Élet - 1931/15. szám; Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935) p. 691.”.

[8] Somlai Tibor Volt és nincs – Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900-1945

[9] Elloptak egy átkozottul nagy, nehéz és drága dolgot a velencei kastélyból, de a rendőrök megtalálták (Telex.hu, 2021. szeptember 17.)

[10] 8 Órai Ujság, 1934. június 21. (20. évfolyam, 138. szám, 8. oldal) Mikrofon az évszázados parkban

[11] Budapesti Hírlap, 1934. június 26. (54. évfolyam, 142. szám 13. oldal) Perzel Zita életveszedelemben

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

Hauszmann–Gschwindt-kastély

Ország	Magyarország
Település	Velence
Épült	XVIII. század; átépítve: 1927-28
Építtető	Meszleny család, Gschwindt család
Építész	Pogány Móric, Tőry Emil
Stílus	historizáló neobarokk

Jelenlegi funkció	üdülő
Látogatható	nem
Elhelyezkedése
Hauszmann–Gschwindt-kastély Pozíció a Velencei-tó térképén
é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″47.241944444444, 18.64444444444447.241944°N 18.644444°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″47.241944444444, 18.64444444444447.241944°N 18.644444°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann–Gschwindt-kastély témájú médiaállományokat.

Sablon:Fejér vármegye kastélyai m v sz Fejér vármegye kastélyai és kúriái
Kastélyok (nem teljes lista)	Holczer–Jászay–Janiga–Spingler-kastély (Aba-Belsőbáránd) • Zichy-kastély (Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván) • Habsburg-kastély (Alcsútdoboz-Alcsút) • Szluha-kastély (Alsószentiván) • Batthyány-kastély (Bicske) • Miske-kastély (Bodajk) • Marsovszky-kastély (Bodajk) • Lamberg-kastély (Csákberény) • Esterházy-kastély (Csákvár) • Végh-kastély (Csókakő) • Szőgyény-Marich–Simssich-kastély (Csór) • Festetics-nagykastély (Dég) • Festetics-kiskastély (Dég) • Dóra-kastély (Dunaújváros-Pálhalma) • ciszterci kastély (Előszállás) • ciszterci kastély (Előszállás-Róbertvölgy) • Batthyány–Draskovich–Csekonics-kastély (Enying) • Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó) • Ürményi–Hartig–Nádasdy-kastély (Gárdony-Agárdpuszta) • Batthyány–Zichy–Sennyei-kastély (Hantos) • Strasszer-kastély (Igar-Vámpuszta) • Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (Iszkaszentgyörgy) • Farádi Vörös–Végh-kastély (Kajászó) • Zichy–Széchényi-kastély (Káloz-Belmajor) • Halász-kastély (Kápolnásnyék) • Cziráky-kastély (Lovasberény) • Brunszvik-kastély (Martonvásár) • Lonkay-kastély (Mátyásdomb) • Huszár–Bárándy–Szécsy–Blaskovich–Szabó–Droppa-kastély (Mezőszilas) • Kenessey–Lorsy–Salamon–Strommel-kastély (Mezőszilas) • Lamberg–Szécsen-kastély (Mór) • Luzsénszky–Festetics–Trauttenberg-kastély (Mór) • Luzsénszky–Trauttenberg-kastély (Mór) • Nádasdy-kastély (Nádasdladány) • Lyka-kastély (Pázmánd) • Győry-kastély (Perkáta) • Fould-Springer–Wooster-kastély (Pusztaszabolcs) • Halász-kastély (Pusztaszabolcs-Felsőcikola) • Halász–Freund-kastély (Ráckeresztúr) • Lyka–Brauch-kastély (Ráckeresztúr-Szentmiklóspuszta) • Zichy-kastély (Sárbogárd-Nagyhörcsökpuszta) • püspöki kastély (Sárkeresztúr) • Esterházy-kastély (Sárosd) • Zichy–Szterényi-kastély (Sárszentmihály) • Zichy–Hadik-kastély (Seregélyes) • Zichy-kastély (Soponya-Nagyláng) • Popovics-kastély (Szabadbattyán-Lajostelep) • Nedeczky–Griebsch-kastély (Szabadegyháza-Középszolgaegyháza) • Bory-vár (Székesfehérvár–Öreghegy-Máriavölgy) • Kégl-kastély (Székesfehérvár-Csalapuszta) • Simay–Holczer-kastély (Székesfehérvár-Kisfalud) • Sajnovics–Batthyány–Dreher-kastély (Tordas) • Zichy-kastély (Vajta) • Zichy–Wenckheim-kastély (Vajta) • Ürményi-kastély (Vál) • Beck-kastély (Velence) • Hauszmann–Gschwindt-kastély (Velence) • Meszleny-kastély (Velence) • Meszleny–Wenckheim-kastély (Velence) • Zichy-nagykastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta)
Kúriák, vadászkastélyok (nem teljes lista)	Bissingen–Zichy-kúria (Aba) • Zichy–Bolváry-kúria (Aba) • Zichy-kúria (Adony) • Korsós-kúria (Baracska) • Kozma-kúria (Baracska) • Ódor-kúria (Baracska) • Raymand-kúria (Baracska) • Magasházy-kúria (Baracska-Gellértpuszta) • Csók–Szluha–Kiss-kúria (Cece) • Festetics-kúria (Dég) • Montbach–Frankl-kúria (Dunaújváros) • Sigray-kúria (Dunaújváros-Sándorpuszta) • Frankl-kúria (Dunaújváros-Szedrespuszta) • Schrikker-kúria (Enying-Balatonbozsok) • Eötvös-kúria (Ercsi) • Wimpffen-kúria (Ercsi) • Wimpffen–Zerkovitz-kúria (Ercsi-Sinatelep) • pérposti kúria (Gárdony-Dinnyés) • Fiáth–Nagy-kúria (Hantos) • Kenessey-kúria (Kápolnásnyék) • Vörösmarty-kúria (Kápolnásnyék) • Trauttenberg–Ivánka-kúria (Pátka) • Palkovits-kúria (Perkáta-Kisperkáta) • Haggenmacher-vadászkastély (Pusztavám) • Jankovich-kúria (Rácalmás) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Kislók) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Sárszentmiklós) • Zichy–Szterényi-kúria (Sárszentmihály) • Zichy–Grünfeld–Gerlóczi-kúria (Soponya-Tarnóca) • Zichy-kúria (Tác-Világospuszta) • Manndorff–Wickenburg-kúria (Velence)
Elpusztult/lebontott kastélyok és kúriák (nem teljes lista)	Gräber-kúria (Aba) • Fiáth-kúria (Hantos-Középhantos) • Farkas-kastély (Mezőfalva-Farkasismánd) • Dániel-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Földváry–Luczenbacher-kastély (Kápolnásnyék-Pettend) • Haltenberger-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Sárközy-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Széchenyi-kastély (Sárszentmihály-Sárpentele) • Zichy-kúria (Szabadegyháza-Hippolitpuszta) • Meszleny–Mandorff–Pick-kastély (Velence-Tükröspuszta) • Zichy-kiskastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta)