Gokart

A gokart négy kerekű, különösen alacsony súlypontú kisméretű versenyautó. A gokartozás Magyarországon is népszerű, mindenki által hozzáférhető technikai sport.

Műszaki jellemzők

Az autó négy kerekű, tömegközéppontja különösen alacsonyan helyezkedik el.

A bérgokartok általában 90-270 cm³-is négyütemű 1 hengeres és 2 szelepes motorokkal, vagy villanymotorral szereltek, addig a versenygokartoknál használnak kétütemű motorokat is. A bérgokartok teljesítménye elmarad a versenygokartokéhoz képest, erejük 5,5-13 lóerőig terjed. A versenygépek között létezik úgynevezett fixes (azaz nyomatékváltó nélküli) és váltós is. A fixes versenygokartok teljesítménye 13-35 lóerő közé esik, de a váltósok meghaladhatják a 45 lóerőt is.

A jármű fordulékonyságáról híres.

Különleges tulajdonsága a gokartnak, hogy hátsó tengelye fix, nincsen differenciálmű, ezáltal teszi a kanyarodást érdekessé. Az ívkülső keréknek nagyobb utat kell megtennie, mint a belsőnek, ezért gyakran 3 keréken fordulnak el egyes kanyarokban.

A sportág felosztása

A sport két részre osztható: létezik versenygokartozás és bérgokartozás.

Versenygokartozás

Versenyeket Magyarországon is rendeznek, amatőr, és profi szinten is.

Verseny géposztályok:

Micromax, Rotax Minimax, Rotax Max Junior, Rotax Max Senior, Rotax Max Masters, Rotax DD2 és Rotax DD2 Masters egyben, KF, KZ, Superkart(250cm³) eBambini, EasyKart 60, EasyKart 100

Bérgokartozás

Bérgokartozás Magyarország számos pontján található, ahol bárki kipróbálhatja. A bérgokartozásban elterjedt gépeket egyszerű vezetni, egy gáz és egy fékpedál van, jobb oldalon a gáz, bal oldalon a fék. Sebességváltó nélküliek. Az ország első gokartpályája 1991-ben épült Siófokon, de van pálya Budapesten, illetve számos helyen vidéken.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Gokart témájú médiaállományokat.

További információk

Tóth Lajos: Gokart; Műszaki, Bp., 1988
A Magyar Autó- és Motorsport Szövetség szabálykönyve; szerk. Csordás Attila; Novorg, Budapest, 1992
4. Nagy István: Gokart szabályok; 1992