Ugrás a tartalomhoz

Guelfek és ghibellinek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ghibellin szócikkből átirányítva)

A guelf itáliai politikai párt a 1214. században. Tagjai a pápák és a német-római császárok között folyt harcokban (invesztitúraharc) a pápákat támogatták a császárpárti ghibellinekkel szemben.

Eredete

[szerkesztés]

Német források (német krónikások) szerint az 1140-es weisenbergi csata során a szembenálló felek VI. Welf és a Hohenstauf-házból származó III. Konrád német király hadi jelszavaiból: Hie Welf és Hie Waiblingen alakult ki a guelf és a ghibellin kifejezés.

Történet

[szerkesztés]

A guelfekhez tartoztak általában a jómódú városi kereskedő- és kézművesrétegek az itáliai városállamokban, hosszabb időn át a pápa normann hűbéresei is, köztük Robert Guiscard. Léteztek mérsékelt és radikálisabb válfajai is például Firenze városában az előbbiek voltak az úgynevezett fehér guelfek az utóbbiak a fekete guelfek. A fehér és a fekete guelfek között bár céljuk azonos volt állandóak voltak az összetűzések.

Elsősorban Itália nagy arisztokrata családjai tartoztak a ghibellinek közé; Rómában a Colonnák, Milánóban a Viscontiak, Veronában a Della Scala család, Urbinoban a Montelfeltro család.

Firenzében a nemesség pártját nevezték ghibellinnek, a néppártot pedig guelfnek. XII. Benedek pápa betiltotta ezeknek a neveknek a használatát 1334-ben. A 14. században azonban ezek a pártnevek végleg eltűntek. A ghibellinek fehér rózsát avagy vörös liliomot viseltek címerükben.

Olasz városállamok pártállása

[szerkesztés]
Ghibellin városok Guelf városok Változó pártállású városok
Arezzo
Cremona
Forlì
Modena
Osimo
Pisa
Pistoia
Siena
Spoleto
Todi
Bologna
Brescia
Crema
Genova
Lodi
Mantova
Orvieto
Perugia
Bergamo
Ferrara
Firenze
Lucca
Milánó
Padova
Parma
Piacenza
Treviso
Verona
Vicenza

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]