Gedun Gyaco
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Gedun Gyaco | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1475. december 31. Ngamring County |
Elhunyt | 1541. május 23. (65 évesen) Drepung kolostor |
Szülei | Machik Kunga Pemo Sek Tön |
Munkássága | |
Vallás | buddhizmus |
Felekezet | tibeti buddhizmus gelug iskola |
Tisztség | a 2. dalai láma |
Hivatali idő | 1475–1541 (utólag elismerve) |
Elődje | Gedun Trupa |
Utódja | Szönam Gyaco |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gedun Gyaco témájú médiaállományokat. |
Gedun Gyaco Palzangpo vagy Gedun Gyaco (1475. december 31. – 1541. május 23.) a második dalai láma.
Élete
[szerkesztés]Gedun Gyaco az ismert, nyingma vonalhoz tartozó tantrikus mester fia volt.[1] A Cang tartományhoz tartozó Tanakban született. Édesanyja, Macsik Kunga Pemo, földművelő családból származott.[2] Szerzetes növendéki esküjét tíz éves korában tette le 1486-ban. Szerzetesi nevét Khodzse Csökji Gyalcentől kapta.[3] Szumpa Khenpo, gelug tudós szerint Gedun Gyaco nyingma tantrikus elméletet is tanult.[4]
Állítólag Palden Lhamo, a Lhamo La-co tó női védőszelleme, az 1. dalai láma egyik látomásában megígérte neki, hogy védelmezni fogja a dalai lámák vonalát. Gedun Gyaco után a szerzetesek meditációjukban ehhez a tóhoz mentek el, hogy tanácsot kérjenek a következő dalai láma reinkarnációjának megtalálásához.[5]
A legenda szerint röviddel azután, hogy megtanult beszélni, azt mondta a szüleinek, hogy az ő neve Pema Dordzse, ami az 1. dalai láma születési neve volt.[6] Állítólag 4 éves korában azt hangoztatta, hogy a Tasilhumpo kolostorban kíván élni, hogy a szerzeteseivel lehessen. Az előző dalai láma inkarnációját kereső szerzetesek 17 éves korában találkoztak vele; Gedun Gyaco a szerzeteseknek azt mondta, hogy már várt rájuk.
Híres bölcs volt, misztikus költeményeket szerzett, és sok helyre elutazott, hogy kiterjessze a gelug iskola befolyást. A legnagyobb gelukpa kolostor, a Drepung apátja lett, amelynek neve ettől az időtől kezdve szorosan egybefonódott a dalai lámákkal. Gedun Gyacó hivatalos próba nélkül vitte tovább azt a Mongóliából származó átadási vonalat, amelyet előtte az 1. dalai láma tartott.[7] Az 1. dalai lámához hasonlóan Gedun Gyacó is a halála után kapta meg a dalai láma címet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Thubten Samphel and Tendar 79. oldal
- ↑ Gedun Gyatso. dalailama.com. [2005. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
- ↑ Thubten Samphel and Tendar 82. oldal
- ↑ Stein, R. A.. Tibetan Civilization. Stanford University Press, Stanford California, 171-172. o. (1972). ISBN 0-8047-0806-1
- ↑ Laird, Thomas. The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama. Grove Press, N.Y., 139, 264-265. o. (2006). ISBN 978-0-8021-4327-3
- ↑ Thubten Samphel and Tendar 79. oldal
- ↑ Thubten Samphel and Tendar 80. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Thubten Samphel and Tendar: Thubten Samphel and Tendar. The Dalai Lamas of Tibet. Roli & Janssen, 79. o. (2004). ISBN 81-7436-085-9
További információk
[szerkesztés]Nyomtatott
[szerkesztés]- Essence of Refined Gold by the Third Dalai Lama: with related texts by the Second and Seventh Dalai Lamas. (1978) ford: Glenn H. Mullin. Tushita Books, Dharamsala, H.P., India.
- Mullin, Glenn H. (2001). The Fourteen Dalai Lamas: A Sacred Legacy of Reincarnation, pp. 86–129. Clear Light Publishers. Santa Fe, New Mexico. ISBN 1-57416-092-3.
- Mullin, Glenn H. (2005). Second Dalai Lama His Life and Teachings, Snow Lion Publications, ISBN 1-55939-233-9, EAN 9781559392334
- 2nd Dalai Lama. Tantric Yogas of Sister Niguma, Snow Lion Publications, 1st ed. U. edition (May 1985), ISBN 0-937938-28-9 (10), ISBN 978-0-937938-28-7 (13)