Gazdasági válság

A gazdasági válság közgazdaságtani fogalma legáltalánosabban a gazdasági növekedés negatívba fordulását, a konjunktúra, az üzleti ciklus(wd) lehanyatlását jelenti.^{[* 1]} A gazdasági válság létrejöhet egyes országok nemzetgazdaságában vagy számos országban, egyszerre az egész világon, utóbbit világválságnak nevezzük. A történelmileg legismertebb példája az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság volt.

Jellemzői

A gazdasági válság hosszú távú gazdasági visszaesés, gyakran a gazdasági, konjunkturális ciklusok része, ahol a gazdaság lassulása követi a gazdasági növekedést és fordítva. Az enyhébb gazdasági visszaesést recessziónak nevezzük.

Jellemzői lehetnek a munkanélküliség növekedése, a vállalkozások bevételeinek csökkenése, a befektetések visszaesése, a pénzügyi nehézségek, csődök, a kereskedelem visszaesése, az általános üzleti lassulás.^[1]^[2] További jellemzője a devizapiacokon a valutaárfolyamok erős ingadozása, gyakran a leértékelése. A depresszió további jele lehet az árak csökkenése (defláció) vagy éppen túl gyors növekedése, az infláció.

Elméletek a válságok okairól

A gazdasági válságokkal, recessziókkal kapcsolatban sokféle eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó közgazdasági elmélet keletkezett.^{[* 2]}^[3] Az első átfogó válságelméletet Jean Charles Léonard de Sismondi svájci közgazdász dolgozta ki a 19. század elején.

A gazdasági válságok egy fajtájának, a periodikus tőkés túltermelési válságok elméletét Karl Marx dolgozta ki. Ez az elmélet a 19. század elejétől a szabadversenyes kapitalizmus körülményei között kialakult túltermelési válságok okaival foglalkozott. Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság nyomán azonban általánossá vált az intenzív állami beavatkozás a nemzetgazdaságok működésébe, és ennek révén sikerült megakadályozni a további rendszeres túltermelési válságok kialakulását. Az ezután bekövetkező recessziók sokkal enyhébbek lettek és általában konkrét, egyedi okokra vezethetők vissza, mint az 1973-as olajválság és a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság.

Megjegyzések

↑ A magyar közgazdasági irodalom általában szinonimaként kezeli a konjunktúra és az üzleti ciklus fogalmait. Más nyelvek, más közgazdasági iskolák időnként különbséget tesznek e két fogalom között, amint az a wikidatában is megjelenik: Q17274857 és Q192311.
↑ Jellemző a változatos megközelítésekre, hogy a wikidatában (Q1814941, Q290178) és a különböző nyelvű wikipédiákban is különböző neveken futnak a válság (crisis) és a gazdasági depresszió (depression) fogalmai, és közöttük nem fedezhető fel logikus elhatárolás.

Hivatkozások

↑ Charles P. Kindleberger and Robert Aliber (2005), Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises, 5th ed. Wiley, ISBN 0-471-46714-6.
↑ Luc Laeven and Fabian Valencia (2008), 'Systemic banking crises: a new database'. International Monetary Fund Working Paper 08/224.
↑ Milton Friedman: A Monetary History of the United States.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wirtschaftskrise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Economic depression című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ A pénz: Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. Budapest: Kossuth. 1974. ISBN 963 09 0042 4

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gazdasági válság témájú médiaállományokat.

A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG. Cloud7o.edupage.org
Portfolio: A válságok ősanyja
Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Honvári János szerk., Aula Kiadó, 2001, Bp.)
A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947) (Tomka Béla, Gondolat, 1996, Bp.)
A pénzügyi válságtól a gazdasági válságig. Az új gazdasági szabályozás tétjei; ford. Balogh-Sárközy Zsuzsanna; Savaria University Press, Szombathely, 2010
Forgács Imre: Európa elrablása 2.0.Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához; Gondolat, Budapest, 2012
Bod Péter Ákos: Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után; Magyar Szemle Alapítvány, Budapest, 2012 (Magyar szemle könyvek)
Sági Judit: Pénzügyi piacok európai keretrendszere a válságban. Monográfia; Agroinform, Budapest, 2014
Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: Mániák, pánikok és összeomlások. A pénzügyi válságok története; ford. Felcsuti Péter; Osiris, Budapest, 2023 (Osiris társadalomtudományi könyvtár)

Kapcsolódó szócikkek

[1] A magyar közgazdasági irodalom általában szinonimaként kezeli a konjunktúra és az üzleti ciklus fogalmait. Más nyelvek, más közgazdasági iskolák időnként különbséget tesznek e két fogalom között, amint az a wikidatában is megjelenik: Q17274857 és Q192311.

[4] Jellemző a változatos megközelítésekre, hogy a wikidatában (Q1814941, Q290178) és a különböző nyelvű wikipédiákban is különböző neveken futnak a válság (crisis) és a gazdasági depresszió (depression) fogalmai, és közöttük nem fedezhető fel logikus elhatárolás.

[2] Charles P. Kindleberger and Robert Aliber (2005), Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises, 5th ed. Wiley, ISBN 0-471-46714-6.

[3] Luc Laeven and Fabian Valencia (2008), 'Systemic banking crises: a new database'. International Monetary Fund Working Paper 08/224.

[5] Milton Friedman: A Monetary History of the United States.

[* 1]

[1]

[2]

[* 2]

[3]