Ugrás a tartalomhoz

Gaflenz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaflenz
Gaflenz címere
Gaflenz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásSteyr-Land járás
Irányítószám3334, 3335
Körzethívószám07353
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség1954 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság478 m
Terület58,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 46″, k. h. 14° 43′ 31″47.896090°N 14.725230°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 46″, k. h. 14° 43′ 31″47.896090°N 14.725230°E
Gaflenz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaflenz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gaflenz osztrák mezőváros Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 1950 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Gaflenz a Steyrkörnyéki járásban
A Szt. Sebaldus-kegytemplom
A Szt. András-plébániatemplom

Gaflenz a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Ennstali Elő-Alpokban, az Eisenwurzen tájegységen belül, az alsó-ausztriai határnál, a Gaflenz folyó mentén. Területének 60,2%-a erdő, 35,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Legmagasabb pontja az 1167 méteres Gaflenzer Kaibling. Az önkormányzat 8 településrészt illetve falut egyesít: Breitenau (57 lakos 2019-ben), Gaflenz (759), Großgschnaidt (99), Kleingschnaidt (87), Lindau (128), Neudorf (360), Oberland (192) és Pettendorf (268).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Weyer, nyugatra Großraming, északnyugatra Maria Neustift, északra Waidhofen an der Ybbs, keletre Opponitz, délkeletre Hollenstein an der Ybbs (utóbbi három Alsó-Ausztriában).

Története

[szerkesztés]

Gaflenz területe a 12 századig a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott, ekkor azonban Ausztriához került. 1490-től az Enns fölötti Ausztria hercegségének a része. Bécs 1529-es ostromakor portyázó törökök egészen Gaflenzig eljutottak, de az Oberlandnál emelt sánccal sikerült feltartóztatni őket. A védművek maradványai ma is láthatóak.

A napóleoni háborúk során Gaflenzet több alkalommal megszállták.

A köztársaság 1918-as kikiáltása után a mezőváros Felső-Ausztria tartományhoz került. Miután a Német Birodalom 1938-ban bekebelezte Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után, a függetlenség visszaállításával, ismét Felső-Ausztria része lett.

Lakosság

[szerkesztés]

A gaflenzi önkormányzat területén 2019 januárjában 1950 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 95,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 96,9%-a római katolikusnak, 1,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német mellett (97,6%) a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok alkották 1,7%-kal.

A népesség változása:

2016
1 924
2018
1 954

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Sebaldus-kegytemplom gótikus épülete a 782 m-es Heiligenstein csúcsán az egyetlen ausztriai templom, amelyet Nürnbergi Szt. Sebaldus emlékének szenteltek és megtalálható a mezőváros címerében is.
  • a késő gótikus Szt. András-plébániatemplom
  • a műemléki védettségű volt Szőlő-fogadó

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaflenz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.